Biró Attila • 2021. január 28. 16:48
Magyarországon jóval inkább felülreprezentált a közösségi hálózatokon való aktív részvétel, mint ahogy az EU-ban átlagosan. Ennek ellenére a magyarok, csak úgy mint más nemzetek lakói leginkább szórakozásra, e-mail küldésére, fogadására, illetve termékekről, szolgáltatásokról való információgyűjtésre használták leginkább az internetet 2020-ban. És hogy mire szinte egyáltalán nem? Tanulásra, online kurzusok elvégzésére vagy bármilyen egyéb tanulási tevékenységre.
Ahogy az egész világon, úgy az Európai Unióban is az látszik, hogy az internet egyre fontosabbá vált az elmúlt években. Ez pedig 2020-ban mondhatni még tovább csúcsosodott a COVID-19 járvány kitörése, és az ehhez kapcsolódó lezárások, társadalmi szétszakítottság végett. A számok azt mutatták, hogy az Eurostat felmérését megelőző három hónapban az EU 16-74 éves lakosságának a 87 százaléka jelentette, használt - valamilyen formában - internetet. Ez a szám 2010-ben még csak 67, 2015-ben pedig 78 százalék volt.
Az országos részarányok mondjuk ennél már jóval változatosabb képet mutattak, Bulgáriában például az állampolgárok megkérdezésekor csak a 70 százalékuk mondta, hogy használt internetet az elmúlt három hónapban, míg Dániában ez az arány 99 százalékos volt. Az uniós átlag pedig 87 százalékot mutatott, amihez képest például a magyarok is elmaradtak.
Magyarországon ugyanis a lakosság 85 százaléka mondta, hogy használt valamilyen oknál fogva internetet a megkérdezése előtti 3 hónapban. Ez a szám egyébként az EU 8. legkisebb aránya, közvetlenül előttünk, illetve mögöttünk Szlovénia és Litvánia végzett 87, 83 százalékkal.
Mire használtuk az internetet?
Az EU statisztikáiból kiolvasható, hogy a tagállamok állampolgárai átlagosan e-mail küldésére és fogadására használták leginkább az internetet (74%), míg második legtöbbször valamilyen termékek, szolgáltatásokról gyűjtöttek leginkább információt az internet segítségével (69%). A dobogó harmadik, negyedik, illetve ötödik helyén pedig az azonnali üzenetküldés (68), az online hírek fogyasztása (65%) és telefonálás vagy videóhívások (60%) végeztek.
De szintén magas, több mint 50 százalékos részesedése volt a különböző netes elfoglaltságoknak is az Európai Unióban: internetbank (57%), zenehallgatás (56%), közösség hálózatokban való részvétel (56%), egészségügyi információ keresése (55%).
Hogyan alakult mindez Magyarországon?
Magyarországon 2020-ban két tevékenység is holtversenyben végzett az első helyen: a válaszadók 76-76 százaléka használta ugyanis az internetet termékekről, szolgáltatásokról való információszerzésre, illetve számítógépes játékok letöltésére/játszására, zenehallgatásra vagy videók, streamelt videók nézésére.
Ezeket a tevékenységeket követte sorrendben az e-mail küldés (75%), a közösségi felületeken való részvétel (74%), az azonnali üzenetváltás (pl. Skype, Messenger, WhatsApp, Viber, 73%), az internetes stream tévézés, videók nézése (71%), illetve az online hírfogyasztás (70%).
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A top 11 elfoglaltság mellett további 5 olyan tevékenység volt, ami 50 százalék fölötti arányt tudott kihasítani magának, ezek a következők voltak: videotartalom megtekintése kereskedelmi vagy megosztási szolgáltatásból, telefonálás vagy videóhívás, videó megtekintése megosztási szolgáltatásból, egészségügyi információk keresése, illetve internetbankolás.
Ami pedig a lista másik végét illeti, jól látszik, hogy a magyar internetfelhasználók legkevésbé tanulásra használják az internetet (EU átlaghoz képest nincs jelentős eltérés), legkevesebben válaszolták például, hogy részt vettek valamilyen online kurzuson, de nagyon kevesen használtak valamilyen online oktatási anyagot vagy folytattak valamilyen tanulási tevékenységet.
A magyar számokat összehasonlítva az európai átlaggal általában nem figyelhetők meg kiugró eltérések, de azért találtunk két olyan tevékenységet, amik Magyarországon 10 vagy több százalékkal jellemzőek a lakosságra nézve, mint az Európai Unióban általában. Az egyik, és a legszembetűnőbb
Magyarországon a lakosság 74 százaléka, azaz 10-ből több mint 7 ember foglalatoskodott ilyesféle tevékenységgel az elmúlt 3 hónapban (a megkérdezés pillanatához viszonyítva). Miközben ez az arány EU-s átlagban csupán 56 százalék volt, tehát alig több mint az emberek fele. A magyar eredmény egyébként az összesített EU-lista 7. legmagasabbja.
Ugyancsak magas, több mint 10 százalékos eltérés volt megfigyelhető a különböző megosztó szolgáltatásokból származó videómegtekintésnek, Magyarországon ez a tevékenység az emberek 67 százalékánál előkerült, míg az EU-ban az átlag csupán 57 százalék volt. Ha ekkora mértékkel nem is, de az európai uniós átlagnál a magyar internetezők jó pár százalékkal többet kutatnak egészségügyi információk után, ahogy a telefon és videóhívások indítása is népszerűbb itthon, mint általában az EU-ban.