Gosztola Judit • 2021. január 6. 05:42
Magyarországon immár 1912 óta létezik családi pótlékszerű ellátás, ugyanakkor az évtizedek során számos változáson ment keresztül. Viszont ami számunkra jelenleg a legfontosabb, hogy 2008 óta egy fillérrel sem emelkedett az összege, holott hol vannak már a 13 évvel ezelőtti árak! A Pénzcentrum megnézte, mire volt elég akkor és mire elég most 12 200 forint.
Az állam havi rendszerességgel hozzájárul a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez nevelési ellátás vagy iskoláztatási támogatás, azaz családi pótlék formájában. Erre a fajta ellátásra gyakorlatilag mindenki jogosult, aki gyermeket nevel, semmiféle előzetes feltételnek nem kell megfelelnie azon kívül, hogy ez a saját háztartásában történjen.
A nevelési támogatás a kisgyermekek, a bölcsődébe, óvodába járók után, az iskoláztatási támogatás pedig a tanköteles - azaz általános iskolába járó -, valamint a középiskolás gyerekek után fizeti az állam.
Európa legtöbb országa támogatja a családokat
Az uniós országok szabadon dönthetnek arról, hogyan szabályozzák saját területükön az ellátásokra és a szolgáltatásokra való jogosultságokat. Mindegyik ország nyújt családi ellátásokat, de ezek összege és a folyósításuk feltételei országról országra jelentős mértékben eltérnek egymástól. Egyes országokban a családi ellátás rendszeres kifizetések formájában valósul meg, míg máshol a közvetlen kifizetés helyett a családosok adókedvezményekben részesülnek. Az EGT tagállamaiban a családi ellátások fajtái eltérőek:
A juttatások különbözősége általában az egyes tagállamok hagyományaihoz, jellegzetességeihez köthető, de vannak társadalmak, amelyek úgy gondolják, hogy a gyerek magánügy, és a társadalomnak nem dolga, hogy ebből a többlet teherből bármit is közfelelősséggé tegyen.
Egy, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és Családokért által készített elemzés szerint, mely a családbarátság 12 szempontját vizsgálta, kiderül, hogy Magyarország Franciaországgal együtt a rangsor élén végzett, míg a második helyen holtversenyben Belgium, Észtország, Lengyelország, Luxemburg és Oroszország végzett, a harmadik helyet pedig Csehország érdemelte ki. A lista középmezőnyében szerepel többek között az Egyesült Királyság, Spanyolország és Dánia, ahol az érintettek valamivel kevesebb családtámogatási lehetőség közül választhatnak. A lista utolsó harmadában szerepel többek között Románia, Svájc, Görögország, Hollandia, Málta, Szerbia, Albánia és Bosznia Hercegovina. A lista felső harmadában jellemzően uniós, míg az utolsó harmadában EU-n kívüli országok szerepelnek.
Az Intézet rangsora azt mutatja, hogy az adott országban mennyire sokrétű, és milyen széles a családokat támogató intézkedések köre. Ugyanakkor, ha számszerűen szeretnénk vizsgálni, érdemes megnézni az Eurostat 2017-es adatait, mely a konkrétan elköltött pénzösszegeket számolja lakosonként. Magyarország a térségben csak a 17 helyen áll az egy főre jutó családi ellátásokra költött összeg alapján Szlovákiát, Görögországot, Bulgáriát és Romániát, Horvátországot és Máltát megelőzve. Persze a családi támogatásnak a közvetlenül kifizetett összegen kívül még rengeteg formája létezik, erre később még visszatérünk. Mindenesetre a magyar állam a GDP 4,5 százalékát fordítja családtámogatásra, ez szokatlanul magas arány - de nem feltétlenül közvetlenül készpénzt ad.
Kevés vagy kevés?
A KSH adatai szerint 2020 októberében összesen 1 724 151 gyermek után részesültek az őket nevelők családi pótlékból, melynek összege a gyermekek számától, a család szerkezetétől és a gyermek egészségi állapotától függ, ám immár 2008 óta nem emelkedett egy fillért sem.
Egyes felmérések szerint a magyarok túlnyomó többsége érdemi emelést szeretne, hiszen előtte, 2008-ig évente jelentősen emelkedett az összeg. Azóta persze a családi pótlék jelentősen veszített az értékéből az infláció miatt, nagyjából a 2008-as értékéhez képest 30 százalékos értékvesztést könyvelhetett el így emelés nélkül.
Arányosan ez a helyzet
Az egy gyermekre jutó átlagkeresethez viszonyítva a pótlék összege folyamatosnövekedést mutatott 1950-90 közötti időtartamban. Az 50-es évek elején az átlagbér 5 százalékát sem haladta meg, ezzel ellentétben, a 90-es években majdnem elérte az átlagbér 20 százalékát - olvasható egy 2014-es tanulmányban. 2000-ben a nettó átlagkereset hazánkban 55 800 forint volt, a családi 3800 forint (6,8 %), 2002-ben 77 600 átlagkereset mellé egy gyermek után 4600 forint járt (5,9%), 2008-ban a 122 ezres nettó átlagbérnek az 2006-ban duplájára emelt, azóta is stagnáló 12 200 forintos ellátmány már a 10 százaléka volt.
Azóta azonban értelemszerűen folyamatosan csökken ez az arány, hiszen míg az egyik szám, a nettó átlagkereset összege folyamatosan nő, addig az ellátás összege nem változik.
2008. és 2021. között a teljes (kumulált) infláció 41,13 százalék, magyarul 14 113 forint szükséges ma ahhoz, hogy a 2008. évi 10 ezer forint értékénél legyünk. Tehát ha követné az inflációt, akkor 17 217 forint lenne egy gyermek után a családi pótlék összege, két gyermek esetén pedig 37 540 forint. De nem így van, hogy ennek mi az oka, arról később.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A KSH adatait segítségül hívva megnéztük egyes, gyermeket nevelő családok által feltételezhetően gyakran vásárolt termékek 2008-as és a mai árát, hogy megnézzük, mire volt elég ez a pénz akkor és mire elég ma?
Persze akar olyan tétel is, aminek csökkent, vagy stagnált az ára a vizsgált időszakban, ám a Pénzcentrum korábbi cikkeiből, no meg tapasztalatból is tudjuk, hogy azok az árucikkek vannak kevesebben. Ilyen például a csirkecomb, vagy az ásványvíz.
Egyéb támogatások
Nem titok, hogy az Orbán- kormány okkal nem emeli a családi pótlék összegét. A jobboldali-konzervatív családpolitika ugyanis egészen mást gondol az alanyi jogon járó támogatásokról: az elég "balosan" hangzó munkaalapú társadalomban hisznek - ahogy azt Orbán Viktor miniszterelnök többször is kifejtette,
Többször is hangsúlyozták a fentiekhez hasonló számolgatásokra reagálva, hogy a családi pótlék csupán csak egy eleme a kormány által nyújtott családtámogató intézkedéseknek, és véleményük szerint nem célszerű így külön tárgyalni azt, hiszen még számos eleme van, kezdve a rászorulók számára ingyenes étkezés, és egyéb kedvezmények, az ingyenes tankönyv, a GYES, a GYED, a CSED, a nagyszülői GYED, a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása, és persze a babaváró hitel és a CSOK is. Különböző típusú támogatások, melyekben közös, hogy az jár jól, akinek egészsége engedi, és van is lehetősége elhelyezkedni, illetve volt bejelentett munkája a gyermekek születése előtt. Itt van például a családi adókedvezmény, mely egy gyermek után 10 ezer forintot, 2 gyermek után 20+20 ezer forintot, 3 vagy több gyermek nevelése esetén pedig gyermekenként 33 ezer forintot jelent a családnak. Tehát egy három gyermeket nevelő családból az egyik kereső 99 ezer forinttal többet visz haza, mint egy gyermektelen.
Ez tényleg óriási segítség, de nyilván csak azok számára igénybe vehető, akik közül legalább az egyik szülő nem csak hogy dolgozik heti 40 órában, de teszik mindezt teljesen hivatalosan, azaz bejelentve, nem feketén vagy szürkén foglalkoztatva. A családi adókedvezményt nem tudja minden család kihasználni, hiszen haa egy családban három gyerek van, és mindkét szülő minimálbérre van bejelentve, akkor nem tudják ezt a kedvezményt maximálisan igénybe venni.
És azt is látni kell, hogy a legszegényebbek állampolgárok nevelik a magyar gyerekek több mint felét: tavalyi adatok szerint legalább 125 ezer gyerekkel lehet számolni, aki olyan háztartásban él, ahol senki nem foglalkoztatott, és esélye sem nagyon van a munkavállalásra.
- derül ki egy tavaly megjelent tanulmányból. Azonban Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter "családi pótlék típusú juttatásnak" tartja az ingyenes tankönyvet és a gyermekétkeztetést, és nagyon úgy tűnik, több pénzt nem fognak adni a rászoruló családoknak.
A tények makacs dolgok
Véleménye ugyan a legtöbb magyarnak nem csak a fociról és az oktatásról, de a családi pótlékról is van, azonban ember legyen a talpán, aki innen, 2021. legelejéről el tudja dönteni, hogy jó-e az irány vagy sem. Mert ugyan sokan kiszorulnak a komolyabb családtámogatások köréből, akik azonban belül vannak a körön, és hajlandóak akár több gyermeket, akár hármat, négyet is felnevelni, azok jól járhatnak. Három gyerek már hozza a pénzt. Ettől függetlenül kíváncsiak vagyunk a fentiek tükrében olvasóink véleményére is, hogy szerintük vajon emelni kellene-e a családi pótlék összegét végre, vagy demográfiai szempontokat is figyelembe véve (mert ugyan eddig erről nem esett szó, de főleg ez áll az intézkedéscsomagok hátterében) járjon jól az, aki dolgozik és mellette több gyermeket is nevel?