Pénzcentrum • 2020. december 31. 05:39
Továbbra sincs megállapodás a jövő évi minimálbér összegéről, holott elég sok mindent befolyásol majd a döntés. A munkáltatók három százalékkal emelnék a minimálbér összegét, ennél magasabb összegre csak akkor hajlandók, ha a kormány tovább csökkenti a szociális hozzájárulási adót. Az, ha emelkedik a minimálbér összege, sok szempontból változást hozhat a magyar családok életébe. A Pénzcentrum összegyűjtötte, mi mindenre lehet hatással az emelés.
Hiába várják most már napok óta lélegzetvisszafojtva a szakszervezetek és a munkavállalók a 2021-es bérmegállapodás végső eredményét, nagyon úgy tűnik, majd csak jövőre várható eredmény.
A versenyszféra és a kormány Állandó Konzultációs Fórumának szerdai ülésén nem sikerült egyezségre jutnia a feleknek a minimálbér és a garantált bérminimum 2021-es összegéről.
A munkáltatók három százalékkal emelnék a minimálbér összegét, ennél magasabb összegre csak akkor hajlandók, ha a kormány tovább csökkenti a szociális hozzájárulási adót, ez azonban nincs napirenden. Legutóbb júliustól mérséklődött a szocho két százalékponttal. A szakszervezeti oldal ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja a munkáltatók ajánlatát, mivel a vállalkozások több ezer milliárd forint támogatást kaptak az elmúlt években - szól az érvelésük.
Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár azt kérte a felektől, hogy próbáljanak meg még ebben az évben megállapodást kötni - írja a Magyar Nemzet. Ha ez nem sikerül, várhatóan akkor sem dönt a kormány, hanem az év elején is folytatniuk kell az alkudozást a képviseleteknek, egészen az egyezség létrejöttéig.
2020. január elsejétől 8-8 százalékkal emelkedett minimálbér bruttó összege, illetve a garantált bérminimum is: 161 ezer, illetve 210 600 forintra. Idén az ismert okok miatt, ekkora mértékű emelésnek a közelébe se juthatunk, ám úgy tűnik, valamekkora emelés mindenképpen lesz. Ez önmagában is jó hír, az azonban még jobb, hogy mivel több juttatás is a minimálbér összegéhez igazodik, így azok is nőnek majd, ha kihirdetik a megállapodást.
A nagyszülői GYED által a még nem nyugdíjas nagyszülők is jogosulttá válhatnak gyermekgondozási díjra (GYED), ha vállalják, hogy részt vesznek unokájuk gondozásában, nevelésében, amíg a szülők dolgoznak. Egyszerre csak az egyik nagyszülő, de akár több unoka után is felveheti a juttatást. A nagyszülői GYED összege legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka. 2020-ban ez 225 288 forint.
Kevesen tudják, de aki dolgozik és bizonyos betegségekben szenved, az a minimálbér 5 százalékának megfelelő mértékű adókedvezményre jogosult a 335/2009-es kormányrendelet értelmében. A kedvezmény a laktózintolerancia, a cukorbetegség egyes esetei, vagy a cöliákia esetén is jár, így mindent egybevetve akár az ország lakosságának 35 százaléka is érintett lehet. Nem kevés pénzről van szó: havonta a minimálbér 5 százalékával megegyező összegű kedvezményről, 8050 forintról, tehát éves szinten 2020-ban évi szinten 96 600 forintról volt szó.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A GYED a szülő korábbi jövedelmének 70 százaléka, de maximális összege a minimálbérhez igazodik (plafonja a minimálbér kétszeresének 70 százaléka). A minimálbér tavalyi emelkedésével január 1-től 225 288 forintra nőtt a gyermekgondozási díj (gyed) maximális összege. A gyed mellett bármilyen jogviszonyban, korlátlan időtartamban lehet munkát végezni. Testvér születése esetén más családtámogatási ellátásokkal (csecsemőgondozás díj - csed -, gyermekgondozási segély - gyes) együtt is igénybe vehető, tehát az ellátás nem szűnik meg újabb gyermek születése esetén. Az ellátásra a csecsemőgondozási díj után jogosult a szülő egészen addig, amíg a gyermek be nem tölti a második életévét, illetve ikrek esetén a hároméves kort. Gyermekgondozási díjat, azaz a diplomás gyedet a felsőoktatási intézmények hallgatói is igényelhetnek. Január elsejétől az az anya, aki diplomás gyedben részesül, és az ellátás folyósítása alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül gyermeket vállal, ismét jogosult lesz a diplomás gyedre. A diplomás gyed összege 2020-ban alapképzés esetén 112 644 forintra, mesterképzés esetén 147 420 forintra emelkedett, ha megszületik a megállapodás, ez 2021-ben tovább emelkedhet.
A táppénz alatt a napi átlagkereset 60 százaléka jár (kórházban töltött idő alatt 50%), ám ebből még levonásra kerül a személyi jövedelemadót. A táppénz napi összege maximalizálva van, ez 2020-ban a minimálbér kétszeresének 30-ad része, azaz legfeljebb napi 10 728 forint
Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben az érintett jogviszonyokban elért - a vállalkozói jogviszony esetén a megfizetett - munkaerő-piaci járulék alapjahavi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A járadék összege a folyósítás teljes időtartama alatt a járadékalap 60 százaléka, amely azonban nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél. Ha a járadék számításánál figyelembe vett összeg nem éri el minimálbért, akkor járadék számításának alapja a fentiek szerint [1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 26. § (1) és (3)-(4) szerint] számított összeg 60 százaléka - számol be a ProfitLine.hu.
A kormány 2019-től bővített járulékkedvezmény-rendszerrel ösztönzi a piaci cégeket megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására. Ez azt jelenti, hogy ilyen munkaviszony esetén a járulékot a minimálbér kétszereséig elengedi az állam. Jelenleg mintegy 150 ezer megváltozott munkaképességű ember dolgozik Magyarországon, ez nemzetgazdasági szempontból is meghatározó szám és a munkaerőpiacon még legalább ennyi ember van, akit munkához lehetne segíteni