Biró Attila • 2020. november 30. 05:37
Magyarországon 2020 november másodikáig összesen 15 398 körözést adtak ki eltűnés miatt kiskorúakra. Ez azonban nem jelent 15 ezer eltűnést, mert a statisztika a körözések számát mutatja, így ha egy gyerek 100-szor szökik el egy évben - mert van ilyen is -, arra 100-szor adnak ki körözést. A kiskorú-eltűnések számáról; az eltűnések leggyakoribb okairól; illetve a megkerülési arányokról az ORFK-tól kértünk hivatalos adatokat, amiket Táler Orsolyával, a Kék-Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ügyvezetőjével elemeztünk tüzetesebben. Többek között azért, hogy fény derülhessen azokra a kiskorúakra is, akik egy úgynevezett szürke zónában vannak az eltűnések kapcsán, és gyakorlatilag nem tudni róluk semmit, csak azt, hogy nagy veszélyben vannak.
2020 november másodikáig eddig az évben 1 567 esetben rendeltek el eltűnés miatt körözést gyermekkorú, azaz 0-14 éves fiatalra Magyarországon. Ez a szám a 14-18 évesek között 13 831 volt - tudta meg a Pénzcentrum az ORFK-tól. Összesen ez azt jelenti, hogy 2020 november másodikáig
Ez a szám 2014-ben 16 885 volt, míg az elmúlt 6 év legkiemelkedőbb évében, 2015-ben 19 279. Mindez azt jelenti, hogy ha marad a 2020-as tendencia az év utolsó két hónapjára, akkor az elmúlt hat év legkedvezőbb eredménye születhet a gyermekkorúak eltűnése kapcsán, miközben a fiatalkorúak adatai nagyjából stagnálni fognak.
Érdekes ehhez képest megnézni azt, hogy ugyanebben az időszakban hány felnőttkroú magyar állampolgár esetében rendeltek el eltűnés miatt körözést. Idén november másodikáig 2 128 volt a számuk, míg 2014-ben 3 190. Az elmúlt 6 évben pedig a legrosszabb 2016 volt, 3 548 elrendelt körözéssel.
Ahogy az a hivatalos statisztikákból látszik, a kiskorúakra kiadott eltűnés miatti körözések száma 5-6-szor akkora mennyiségileg, mint amennyit felnőttkorúakra adnak ki átlagosan évente (2014-2020). Vannak azonban a kiskorúakat érintő, fontos statisztikai tudnivalók.
Mi áll az eltűnések hátterében?
- emelte ki a statisztikai adatok értelmezésénél az ORFK, akik hozzátették, "ezekben az esetekben nem beszélhetünk a szó hagyományos értelmében vett eltűnésekről, mert az esetek többségében általában ismert a kiskorú tartózkodási helye (például a gyermek megszökött gondozási helyéről).
A számok azért is lehetnek ilyen magasak, mert előfordult, hogy egy kiskorú egy évben akár több alkalommal is engedély nélkül távozik a kijelölt gondozási helyéről. Értelemszerűen, ahányszor az illető megszökik, ez annyi körözési eljárás elindítását generálja a statisztikai rendszer kimutatásában.
Az ORFK kérdésünkre elmondta azt is, hogy a kiskorúak eltűnésének hátterében jellemzően a szülők közötti, vagy a szülő és gyermek közötti konfliktushelyzet, gyermek-elhelyezési vita, esetleg gyermekvédelmi hatósági intézkedés megakadályozása is állhat. Kiemelték azt is, hogy a gyermekotthonban, lakásotthonban és nevelőszülőnél elhelyezett kiskorúak engedély nélküli távozásaik során jellemzően a szüleikhez, rokonaikhoz, illetve barátaikhoz szöknek vissza.
Szinte mindenki előkerül
Az eltűnésekkel kapcsolatban az ORFK-nál érdeklődtünk arról is, hogy a statisztikák szerint milyenek az előkerülési esélyek. Ezzel kapcsolatban a hatóság közölte lapunkkal, az, hogy mikor kerül elő az eltűnt személy, számos tényező függvénye. Befolyásolják az eltűnés körülményei, oka, helyszíne.
Ennek függvényében, kiskorúak esetében átlagosan a következőkkel lehet számolni:
- az eltűnt kiskorúak mintegy 30 százaléka a bejelentés megtétele után 1 napon belül,
- újabb 30 százaléka a bejelentés után egy héten belül, míg
- 35 százaléka 1 hónapon belül előkerül.
Mindez azt jelenti, hogy az első táblázatunkban szereplő összes körözés átlagosan 95 százalékban 1 hónapon belül megoldódik, és a kiskorú előkerül. Az ORFK szerint a fennmaradó 5 százalékba tartoznak azok a kiskorúak,
akiknek az eljáró hatóság az adatgyűjtés során felmerült információkra figyelemmel vélelmezi a tartózkodási helyét, csak egyéb okból nehézkes a felkutatásuk (külföldön tartózkodnak, családja, barátai bújtatják).
E adatokon felül kíváncsiak voltunk arra is, hogy az ORFK-nak vannak-e becslései arra nézve, hány darab olyan fiatalkorú eltűnt személy lehet éves szinten, akik nem kerülnek be a Hermon-Körözési Nyilvántartásba azért, mert senki sem jelenti adott esetben az eltűnésüket. A hatóság közlése szerint ők nem bocsátkoznak becslésekbe, a kérdésre vonatkozóan pedig nem rendelkeznek információval.
Hány gyermekrablás történt az elmúlt 10 évben Magyarországon?
Az eltűnések kapcsán az emberrablásra vonatkozó adatokat is kértünk az ORFK-tól, akik már lezárt nyomozási információkkal szolgáltak. Ezek alapján a következőket lehet biztosan tudni:
Az adatok értelmezésénél fontos kiemelni, hogy a rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények statisztikai adatait tartalmazó ENyÜBS egy követő jellegű statisztikai rendszer, amelyben az adatokat a nyomozás lezárását követően regisztrálják, tehát a statisztikai adatokat nem a bűncselekmény elkövetésének időpontja szerint, hanem a bekerülés időpontja (év, hó) alapján számolják.
Ezek mentén azt lehet mondani, hogy rendőri eljárásban emberrablás bűncselekményekben regisztrált, gyermekkorú sértetté válásról 1-ről tudni az elmúlt 10 évben, míg fiatalkorúról összesen 11-ről.
Nézzünk mégjobban a számok mögé
Azért hogy az ORFK statisztikai adatait a számokon túl értelmezni is tudjuk, Táler Orsolyával, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ügyvezetőjével beszélgettünk a magyarországi kiskorúak eltűnéséről.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
- mondta el a Pénzcentrumnak Táler Orsolya, aki hozzátette, nevelőszülőktől kevesebbszer szöknek meg a fiatalok. Ezek egyik oka, hogy nevelőszülőknél jellemzően fiatalabb, 12 éves kor alatti gyerekek vannak többségben, míg gyerekotthonban vagy lakásotthonban jóval több kamaszkorú fiatal él.
Ha felidézzük az ORFK statisztikáit akkor látható is, hogy évről-évre 5-6-szoros a 14-18 évesekre kiadott körözés, mint a 0-14 évesekre. A szakember szerint fontos azt is kiemelni, ahogy arra az ORFK is felhívta a figyelmünket, hogy a tízezres körözés számok, nem jelentenek több tízezer eltűnt gyereket.
A Gyermekvédelmi Szakellátásból való eltűnések magas száma annak tudható be, hogy vannak olyan kiskorúak, akik kétszer, tízszer, húszszor, de akár ötvenszer vagy százszor is megszöknek egy évben. Ez pedig azt vonja maga után, hogy minden szökéses eset után hivatalból körözést adnak ki.
- tájékoztatta lapunkat Táler Orsolya. Ugyanezt támasztja alá egyébként, amit az ORFK megkerülési adatai is mutatnak, azaz hogy a statisztikákban lévő eltűntek 95 százaléka gyakorlatilag egy hónapon belül előkerül. És a fennmaradó 5 százalékról is sejteni vélik, hol lehet.
A Kék Vonal Alapítvány ügyvezetője elmondta azt is, hogy a Gyermekvédelmi Szakellátásba kerülők nagyon kis százaléka ténylegesen árva, és nem élnek a szülei. Sokukról önként mondott le a család, illetve sokan vannak azok is, akiket az állam emelt ki a családjukból különböző okok miatt. Táler Orsolya az adatokkal kapcsolatban elmondta azt is, hogy nemzetközi szinten is igaz az, hogy az eltűnt gyerekek nagy többsége az adott ország szakellátásából szökik meg.
Ezzel együtt természetesen előfordulnak családból való szökések is, ezek azonban sokkal kisebb arányúak. Itt fontos kiemelni, hogy ezekről a hatóság csak akkor tud, ha azt a szülő, törvényes gondviselő bejelenti. Ezeknek az eltűnéseknek egy része mindenképpen valamilyen családi vitához, párkapcsolati krízishez köthető, aminek következtében a kiskorú elmegy otthonról vagy nem tér haza, ilyenkor a szülő aggódni kezd, bejelenti a gyerek eltűnését, a hatóság pedig kiadja a körözést.
- emelte ki a szakértő, aki beszámolt arról is, hogy az utóbbi években megnövekedett azoknak az eltűnéses eseteknek a száma, amik különböző nemzetiségű szülők válásából fakad. Ez jellemzően kisebb gyerekeket érint olyan, nagyon elmérgesedő válások kapcsán, amikor az egyik szülő a saját országába (haza)viszi a gyereket, gyerekeket úgy, hogy a másik fél akár évekig nem is látja őket, egyáltalán nem tud velük kapcsolatot tartani.
Ezek az úgynevezett határokon átnyúló gyermekelviteles esetek, amik nem csak emberileg nagyon megterhelők a szakértő szerint, de jogilag is nagyon nehéz folyamat a rendezésük. Ha tehát az egész kiskorúak szökési statisztikáit böngészi valaki, akkor ott jócskán ilyen esetekre is visszavezethetőek a történések, nem feltétlenül arról van tehát szó, hogy a kicsik tömegével tűnnének el a játszóterekről például.
- hívta fel a figyelmet Táler Orsolya, aki elmondta azt is, hogy a családon belüli eltűnéseknek van egy harmadik, jól körülhatárolható része is. Ide azok a gyerekek tartoznak, akik elmennek otthonról, de nem jelennek meg a statisztikában, mert a családjuk nem jelenti őket, nem foglalkoznak velük, nem érdekli őket, hol vannak.
Így ezek a kiskorúak nem is kapnak támogatást, ennek következtében különösen veszélyeztettek abban, hogy bűncselekmény áldozataivá váljanak, akár gyermekprostitúcióra kényszerítsék őket. Ők azonban nincsenek benne a statisztikai listákban. Ezen pedig a tankötelezettség 16 éves korra szállítása sem segített.
- ismertette Táler Orsolya. Aki kiemelte, ezek a kiskorúak, ahogy úgy általában véve a Gyermekvédelmi Szakellátásában gondozottak, halmozottan veszélyeztettek abban, hogy bűncselekmények áldozataivá váljanak.
Az ügyvezető beszélt arról is, hogy ők a két ingyenesen hívható, segítő vonalukon a 116 111-en (fiataloknak), és a 116 000-án (felnőtteknek, szakembereknek) nem érzékeltek nagy változást a világjárvány idején. Azoknak a megkereséseknek azonban megnőtt a száma, amik arról számoltak be, hogy a pandémia következtében bizonyos segítő kapcsolatok, például pszichológusi látogatások elmaradtak, és ezek gondot okoztak a családban. Vagy egyes gyógyszerek beszerzése okozott nehézséget vagy a hívók a segítő kapcsolatok elmaradásából fakadó pszichés problémákról számoltak be.