Itt vannak a részletek: várhatóan erre lehet majd költeni az állami ingyenpénzt

- jelentette be a családokért felelős tárca nélküli miniszter szerdán, budapesti sajtótájékoztatóján. Novák Katalin közölte, a legalább egy gyermeket nevelő családok otthonuk felújítási költségeinek a felét átvállalja az állam, legfeljebb 3 millió forintig. A 2015-ben indított otthonteremtési program új elemének igénylésének nem feltétele a csok igénylése - fűzte hozzá.

Eddig tehát annyit lehet sejteni, hogy a támogatási forma önfinanszírozással fog működni, amelynek felét az állam visszatéríti, amennyiben az igénylő eleget tesz a feltételeknek. Ezek közül eddig egy ismert: legalább egy gyermekes családok vehetik igénybe, és az államtitkár azt is külön kiemelte, hogy nem lesz feltétele a csok igénylése. Ami azt jelenti, hogy más lehet az igénylés menete is.

- ismertette a miniszter, és elmondta továbbá, bármilyen felújítást tervez a család, a kormány ezt támogatja, legyen szó energetikai korszerűsítésről vagy a fürdőszoba, illetve a konyha, vagy az önálló otthon felújításáról. Az új támogatási forma azt jelenti, hogy egy hatmillió forintos otthonfelújításnál hárommillió forintot spórolhat meg minden gyermekes család - közölte. Hangsúlyozta, az otthonfelújítási program felülről nyitott lesz, a forrásokat az igényekhez igazítják.

Kik igényelhetik?

Novák Katalin elmondása szerint a részletszabályok még kidolgozásra várnak, türelmet kért, és hozzátette, hogy várhatóan néhány héten belül mindenki megismerheti a támogatás részletes feltételeit. Bár nem derült ki egyértelműen, hogy csak az újonnan gyermeket vállalókra, vagy a 18, illetve 14 év alattiakat nevelőkre is vonatkozik-e majd a támogatás. Mégis a megfogalmazásból valószínű, hogy már megszületett gyermek esetén lehet beadni az igénylést.

A Pénzcentrum számításai szerint az új bejelentés alapján, ha minden olyan családra vonatkozna a döntés, ahol legalább egy gyermeket nevelnek, akkor a KSH legfrissebb adatai alapján ez több mint 1,7 millió családot jelentene potenciálisan. Az adatok alapján ugyanis ennyien (1 millió 721 460 ezer család) élnek Magyarországon olyan közösségben, ahol legalább egy gyermeket nevel(nek) a szülő(k).

Az már más kérdés, hogy a hamarosan megjelenő részletszabályok milyen kitételt szabnak majd: például, hogy csak saját ingatlanra lehet-e csak felhasználni a felújítási támogatást. Mert ha igen, azzal rengeteg család maradhat ki az igénylők köréből. Ebből a közel 1,7 millió családból többen élhetnek továbbá olyan ingatlanban, amely nem szorul felújításra.

Abból kiindulva, amelyet a miniszter a számlák gyűjtéséről és visszatérítésről mondott, ráadásul önfinanszírozásról lehet szó, ami azt jelenti, hogy ahhoz, hogy a felújítási költségek felét visszatérítse az állam, előbb meg kell venni az alapanyagokat, felszereléseket, elvégeztetni a munkát, mindezekről számlát kérni, benyújtani, és várni a visszautalást. Tehát előbb meg kell azt finanszírozni. Így sok család, akinek a háza felújításra szorulna, de eddig sem fogott bele, mert nincs rá kerete, nem tudja még a felét sem visszaigényelni a költségeknek. Esetleg hitellel, amennyiben hitelképes.

Miben más ez, mint a lakástakarék volt?

Csaknem pontosan 2 éve, 2018. október 16-ánszántotta be a kormány a lakástakarékpénztári (LTP) konstrukciókat szinte egyik napról a másikra, tehát új szerződés állami támogatással már nem lehet nyitni. Elméletileg az elvont 30 százalékos állami támogatást a családvédelmi akcióprogramba csatornázták át. A lakástakarékpénztári megtakarítást állami támogatás igénylésével 4 főbb lakáscélra lehetett igényelni: lakásfelújításra/korszerűsítésre; használt, vagy új lakás vásárlására/cseréjére; építésre/bővítésre; és lakáscélú hitel kiváltására. (Az egyéb lakáscélok, mint pl. a pénzügyi lízing kiváltása sokkal kisebb arányban fordult elő.)

A lakástakarékpénztári havi rendszeres megtakarítások után az állami támogatás maximum 30 százalék lehet(ett), amennyiben a szerződő igazolja, hogy a fenti lakáscélok egyikére fordította a saját megtakarítása és az állami támogatási rész együttes, teljes összegét. Felújítás esetén az igazolás számlával történhetett, ahogy Novák Katalin mai sajtótájékoztatón is kitért erre az új támogatással kapcsolatban.

A Pénzcentrum feltételezése, hogy az LTP-hez hasonló felújítási célokra lehet majd igénybe venni az otthonfelújítási program kínálta visszatérítést, amelyeket hasonló módon lehet majd igazolni is. Ezért végigvesszük, hogy milyen eltérések és azonosságok lehetnek.

Mire lehet felhasználni a felújítási támogatást?

Amennyiben hasonló lesz az új támogatási forma esetén azoknak a kiadásoknak a köre, amelyre lehet kérni a támogatást, mint az LTP-k esetén, akkor felújítási költségnek el lehet számolni a szükséges eszközöket, anyagköltséget, munkadíjat, sőt a saját munka is elszámolható lesz. Minden olyan bútor és háztartási berendezés, ami beépítésre kerül, arra igénybe lehet majd venni. Mit jelentett ez az LTP-k esetében? Hogy például a faltól falig tartó padlószőnyeg beépítettnek minősült, viszont a különálló (mozgatható) szőnyeg nem.

A komód, kanapé, fotel nem (voltak) finanszírozhatók, míg a beépített gardróbszekrény igen. A mosogatógép beépítettnek minősült, hiszen rá lett kötve a vízhálózatra. A festék elszámolható, de a faliképet hiába szögeljük a falhoz, nem. A falra felfúrt polc, falilámpa igen, az állólámpa és -könyvespolc nem.

Hogyan kell igazolni?

Az LTP-k esetén a Magyar Államkincstár (MÁK) folyósította az állami támogatásokat, így nekik kellett az igazolást is elfogadniuk. Azonban ebben feltehetően el fog térni a két konstrukció: az LTP-nél a saját megtakarítási rész és az utána járó 30 százalékos állami támogatás folyósítását követően lehetett (és kellett) benyújtani az igazolást a felújításról. Az otthonfelújítási támogatás esetében - Novák Katalin megfogalmazása alapján - a családnak előre el kell végeznie a felújítás, előteremteni a kellő összeget, majd utólag, amikor az igénylés mellett a számlákat is benyújtják, utalja vissza a MÁK az elszámolható számlák, igazolások kiadásainak a felét, de maximum 3 millió forintot.

Ettől függetlenül valószínűleg az igazoláshoz hasonló dokumentumokra lesz szükség. Egyrészt mindenféle építőanyagról számlát kell kérni az igénylő nevére és a felújítandó ingatlan címére.

A munkadíjat szintén számlával lehet elszámolni: a hidegburkolóét, szobafestőkét, klímaszerelőét, stb. Amennyiben pedig a munkát maga végzi el az igénylő - csak a festéket veszi meg, de a haverok átjönnek kifesteni (a sör mint munkadíj nem elszámolható ebben az esetben sem) - akkor van rá lehetőség, hogy értékbecslő által kiállított igazolást nyújtsanak be. Bár az értékbecslő díja nem elszámolható, hogyha azt állapítja meg, hogy 200 ezer forint értékben történt pl. elvégzett munka, ami megvolt egy hétvége alatt, akkor érdemes kihívni és kifizetni a díját.

Még egyfajta igazolási mód létezett, abban az esetben, ha valamit nem boltban, hanem magánszemélytől vett az ember. Pl. használt cserepet, bontott téglát, nyílászárót, stb. Ilyenkor hivatalos adásvételi szerződést kell írni. Amennyiben a felújítás igazolása az LTP-hez hasonló módon fog történni, akkor ilyen jellegű igazolásokat Novák Katalin szerint érdemes lesz gyűjteni 2021-től.

Mi lesz a határidő?

A lakástakarék esetén - bár ez eltérő lehet attól függően, hol és mikor nyitotta valaki a számlát- általános tapasztalat szerint a saját megtakarítás és állami támogatás kifizetését követően 3 hónap állt rendelkezésre az igazolásra. Ugyanakkor elő lehetett finanszírozni: kiutalás esetén a kiutális időszak első napjától lehetett már kérni a számlákat, felmondás esetén a nyilatkozat beérkezésének napjától keltezett igazolásokat fogadtak el.

Mivel az otthonfelújítási programban előbb a felújításhoz szükséges dolgokat kell megvenni, elvégezni a felújítást, és utólag benyújtani a számlákat, hogy visszakapjuk a költségek felét az államtól, valószínűleg nem kell majd határidőhöz igazodni - eddigi tudomásunk szerint. Novák Katalin is azt mondta, januártól már lehet a számlákat gyűjteni. Ebből arra következtethetünk, hogy január 1-jétől keltezett dokumentumokat fognak elfogadni.

Tehát ha valaki úgy tervezte, hogy ősszel beiktat egy tetőcserét, konyhafelújítást, és úgy érzi beletartozhat a jogosultak körébe - a részletszabályok pedig hamarosan, néhány héten belül kiderülnek - akkor érdemes várni. Nem halaszthatatlan munkák esetén - mint egy kazáncsere - jól jöhet a támogatás. Aki pedig éppen a támogatás miatt dönt úgy, hogy belevág, máris elkezdhet szakembert keresni, mert Novák Katalin bejelentésétől nem múlt el a szakemberhiány.

Összevont kedvezmény? Hitel?

Az LTP esetén nem befolyásolta az állami támogatás kifizetését, hogy a felújítás egy részét hitelből fedezte-e az igénylő, sőt azok a pénzintézetek, amelyek kezeltek LTP-t még kínáltak ahhoz kapcsolt hitelt is, de a CSOK sem volt kizáró ok.

Felújítás esetén viszont alapszabály volt, hogy több helyre nem lehet elfogadtatni a számlákat, hiába vett fel valaki az egyik banknál felújítási kölcsönt, a másik helyen kérte az állami támogatást a lakástakarékpénztári befizetései után. Miután a számlák benyújtásra, és átnézésre kerültek, lepecsételve küldték azt vissza az ügyfélnek. Mivel az eredeti számlát, igazolást kellett benyújtani, abból csak egy példány volt, ezért máshová lepecsételve már nem lehetett benyújtani.

Ha például valami most abban a szerencsés helyzetben van, hogy 2018. október 16-a előtt még tudott nyitni LTP-t, kapja rá az állami támogatást, és felújítást tervez az összegből, de az otthonfelújítási programból sem akarna kimaradni, akkor sem lehet majd valószínűleg a saját megtakarítás és állami támogatás összegére kért számlákat ehhez a támogatáshoz is felhasználni.

Ha valakinek van 1 millió forintja lakástakarékpénztárban, ahhoz kap még az államtól 300 ezer forintot támogatásként, így 1,3 millió forintról kell majd bemutatnia számlákat. Ha viszont lemond a 300 ezer forintról, és az 1 milliót költi rá a felújításra, 1 millióról kell igazolást benyújtania, és 500 ezer forintot visszakap. Ebből az következik, hogy

Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy feltételezhetően csak útólag téríti vissza az állam a pénzt, tehát rendelkezésre kell állnia kétmillió forintnak. Az is lehetséges, hogy emiatt sokan vesznek majd fel hitelt, hiszen nincs megtakarításuk, amit most elkölthetnének felújításra. Viszont ha hitelből finanszírozzák, vissza tudják majd törleszteni a felét, amint az állam küldi a visszatérítést. Természetesen a részletszabályok ismerete nélkül nincs értelme még a további lehetőségeket boncolgatni.

Visszatér az LTP?

Bár egyes elemeiben emlékeztethet ez az újfajta támogatás az LTP-re, nem helyettesítheti azt. Egyrészt mivel a megtakarítási szerződéseket sokféle lakáscélra lehetett felhasználni, ezáltal rugalmasságot adott az ügyfeleknek, ha akarták egy részéből végtörlesztették a hitelüket, a fennmaradóból pedig újracsempézték a fürdőt.

Másrészt az otthonfelújítási támogatás a gyermekes családokat célozza, míg LTP-t nyithatott bárki: a 70 éves nyugdíjas is, a társasházi lakóközösség együttesen társasházi felújításokra, de nyithattak a szülők gyermekeik számára is számlát, ahogy egyedülállók, középkorúak, bármilyen szociális helyzetben lévők, akár hajléktalanok is, vagy a 18. életévüket betöltő állami gondozottak is folytathatták a megtakarítást előtakarékossági szerződés keretében.