Népszava • 2020. július 21. 13:30
A rövidtávú lakáskiadás számos problémát generált az utóbbi évtizedben: együttélési gondokat a társasházakban, fokozta a lakhatási válságot - hogy egyre több fiatal képtelen elhagyni a családi fészket -, áremelkedést generált az albérletpiacon, és olyan "kis lakásokat" hozott létre a jelenség - sokszor engedély nélküli átalakításokkal -, amelyek hosszú távon alkalmatlanok lehetnek az életvitelszerű tartózkodásra. Most erre az egyre kedvezőtlenebb folyamatra születhet megoldás.
"Azt hiszem, ez volt a legészszerűbb döntés, tekintettel arra, hogy a probléma nem egyformán jelentkezik az egész országban. A helyi önkormányzatok sokkal jobban érzékelik, hogy az idegenforgalom milyen mértékben csapódik le náluk. Ha hoznának egy általános törvényt, akkor az valamennyi faluban és városban érvényes lenne. Nem jó ötlet. Hiszen még a budapesti kerületekben sem egyforma a helyzet" - mondta el Bék Ágnes jogász, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke a Népszavának.
Elsősorban együttélési problémáról beszélhetünk, ha az AirBnB-jelenséget vizsgáljuk a társasházak szempontjából a szakértő szerint, hiszen a bulizni érkező turiták viselkedése, hangoskodása zavarja a ház állandó lakóit, viszont tehetetlenek: hiába hívják a rendőrséget, mire lehetőség lenne bírság kiszabásra, a bulituristák már el is hagyták a várost. Helyükbe pedig újabb csoport érkezik, ami ismét új ügynek számít. Az AirBnB lakás üzemeltetőjét pedig nem zavarja, hogy a háznak milyen kellemetlenséget okoz, az esetleges bírság nem őt terheli.
A kiadható lakások köre is szűkült, ahogy egyre többen kezdtek rövidtávú lakáskiadással foglalkozni, ez pedig hozzájárult ahhoz, hogy ilyen magasak az albérletárak, és egyre kevesebb fiatal teheti meg, hogy a szüleitől külön költözzön - a KSH adatai szerint a 18-34 éves magyarok 62 százaléka még a szüleivel él, míg 2005-ben ez az arány 50 százalék volt. A lakhatási válságot az is súlyosbítja, hogy rengeteg "apró" lakás jött létre:
- mondta el Bék Ágnes.