Nagy Bertalan, privátbanki üzletfejlesztési vezető, Concorde Értékpapír Zrt. • 2020. július 10. 11:03
Németországban már jól bejáratott programról van szó, amely gazdaságpolitikailag is támogatható és a lakosság is örülhet neki, továbbá munkahelyeket is lehetne létrehozni, vagy legalább megtartani vele ebben a nehéz helyzetben" - veti fel a Pénzcentrumnak írt szakértői írásában Nagy Bertalan. A Concorde Értékpapír Zrt. privátbanki üzletfejlesztési vezetője arra kereste a választ, hogy vajon "mindenre" megoldást jelenthet egy bérlakásprogram?
Az elmúlt hónapokban a világgazdaság kis jóindulattal beleállt a földbe. Ezt a helyzetet próbálják az országok több-kevesebb sikerrel menedzselni. Egymás után jönnek ki a pénzügyi szektorba likviditást pumpáló kötvényprogramok, olcsó vagy akár ingyen hitelek, csak hogy a fogyasztást valahogy fenn lehessen tartani. A vállalkozások is kapnak adókedvezményeket, vagy akár olcsó hiteleket, esetleg hitelmoratóriumot, csak hogy a víz felett tudjanak maradni. Ebben a helyzetben nem feltétlenül az első gondolata az embernek az ingatlanfejlesztés vagy vásárlás. Pedig a csillagok együttállása esetén érdemes lehet ezen elgondolkodni.
A következőkben azzal a gondolattal játszottunk el, hogy a jelen helyzet ideális lehet-e hazánkban is beindítani egy bérlakásprogramot. Már a járvány előtt is szó volt egy vállalkozói bérlakásprogram jótékony hatásáról (LITT), ami a vírus hatásait látva további lendületet kaphat.
Gazdaságpolitikailag a kontraciklikusság rendkívül fontos, hiszen, ha a csökkenő vagy akadozó kereslet hatására megállnának a projektek, akkor az a munkahelyek elvesztéséhez vezethetne. Akkor kell stimulálni, amikor a természetes kereslet visszaesik, támogatva a gazdaságot. Gazdaságpolitikai cél, hogy az ingatlanfejlesztések ne álljanak le, erre a rozsdaövezetekben épülő lakások kedvezményes ÁFA támogatása egy jó kezdeményezés. A fejlesztők és a több lakást vásárló projektcégek is kedvezményes finanszírozást kaphatnak.
Ez a bankoknak is jó, hiszen a hitelezés nem áll le, így ha csökken is, de lesz bevételük és nem a bedőlt projekthiteleket kell kezelniük. Az államnak az ÁFA, illeték és járulék oldalon is nőnek a bevételei, hiszen e lépéssekkel munkahelyeket őriz meg. Továbbá banki oldalról sem lenne jó a projektek bedőlése, így fontos, hogy ezek rendben fussanak.
Az MNB is azt szeretné, ha a finanszírozás zavartalan lenne a gazdaságban, melyet a kötvényprogram és a növekedési hitelprogram is támogat. A járvány gazdasági hatásinak mérséklésére létrehozott NHP Hajrá keretében például a projektcégek minimum 10 újépítésű lakás vásárlása, és annak hosszú távú bérbeadása esetén kedvezményes finanszírozáshoz juthatnak.
Ehhez véleményünk szerint szükség lenne még egy-két lépésre, mely tovább segítené a bérlakáspiac fehéredését. Ilyen lehet akár egy kedvezményes, vagy akár bizonyos szintig munkáltatói terhek nélkül adható lakhatási támogatás a munkavállalók részére. Ezt a jelenlegi budapesti albérletpiacot látva havi 120-130 ezer forint körül tartanánk reálisnak (ez egy átlagos 35-45 nm-es másfél szobás lakásbérleti díj ma Budapesten). Illetve egy átfogó szabályozás, amely mindkét fél számára érthető üzleti környezetet teremt, rendezné a felmerülő jogi vitákat és egy olyan könnyen átlátható keretrendszert hozna létre, amely vonzó lehet intézményi befektetők számára is.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Nem utolsósorban pedig befektetői oldalról is kifejezetten vonzó alternatívát kínálhat egy kellően körültekintő szabályozással megtámogatott, a kiadásra szánt lakásokból származó, bérleti díjbevételen alapuló befektetési konstrukció. Németországban régebb óta, Lengyelországban az utóbbi években került a befektetők radarjára a lakóingatlan, mint befektetési termék (pl. bérlakások építésének finanszírozása, lakásportfólió kialakítása különböző pénztárak számára), mely iránt egyre szélesebb érdeklődés figyelhető meg.
Az ingatlanszektoron belül amúgy is jelenleg a leginkább kedvelt alszektornak tekinthető a lakás szegmens. Miután a vírus okozta kényszerű otthoni munkavégzés nem okozott hatékonyság-romlást a cégek legtöbbjénél, és munkavállalói szempontból is kényelmes, így a befektetőkben joggal kérdőjeleződött meg a korábbi évek szerelme az irodapiac iránt, és fordulhatnak a lakások felé, ha maradni szeretnének az ingatlanszektorban.
A járvány okozta gazdasági visszaesés tompítására egy jó irány lehet a bérlakásprogram valamilyen formája (pl. bérlakások építése), amely mindemellett, hogy kezelné a relatíve magas albérleti díjak okozta társadalmi feszültséget, csökkenthetné a költségvetés terheit, ha sikerülne megteremteni egy olyan nem állami beruházásból zajló, de megfelelő ösztönzőkkel és szabályozással támogatott keretrendszert a bérlakáspiac fejlesztéséhez.