Ez a magyarok nagy rezsi-katasztrófája: ezen nem segít az olcsó energia sem

2018-ban az európai uniós háztartások a teljes éves, EU-s energiafogyasztás 26,1 százalékát képviselték. Ezek legnagyobb részét átlagosan a földgáz (32,1%) és a villamos energia (24,7%) tette ki. A megújuló energiahordozók 19,5 százalékot tette ki két évbe, ami mellett magas volt a kőolajtermékekből származó energia is (11,6%), illetve a származtatott hő is (8,7%). Egy kis részt, egészen pontosan 3,4 százalékot pedig különböző széntermékek fedeztek - derült ki az Eursotat legfrissebb jelentéséből.  

De mire?

A friss jelentésből az is kiderült, hogy EU-s háztartások mely tevékenysége emészti föl a legtöbb energiát. Ezek alapján toronymagasan az otthonok felfűtése végzett, a lakossági szektor végső energiafogyasztásának 63,6 százalékát ez tette ki. A világításhoz és egyéb elektromos berendezésekhez használt energia az éves fogyasztás 14,1 százalékát szívta le (ebbe egyébként nem tartozik be az az áramhasználat, ami a fő fűtési, hűtési vagy főzési rendszerekhez tartozik). A vízfelmelegítéshez használt energia pedig ennél valamivel magasabb, 14,8 százaléknyi részt hasított ki magából. 

A fő főzéshez használt berendezések a teljes lakossági energiafogyasztás 6,1 százalékát vitték az EU-ban, míg a helyiség hűtő berendezések csupán 0,4 százalékot hasítottuk ki maguknak a tortából. 

És mi a helyzet Magyarországon?

A kutatás természetesen az egyes országok adatait is bemutatta, ebből pedig az is kiderült többek között, hogy Magyarországon a lakosságnak bizony jóval több energiája megy a fűtésre, mint az EU-átlagnak.  A hazai lakosság végső éves energiafogyasztásának ugyanis a 71,7 százaléka fűtésre ment 2018-ban, 

Olyan államokat előzünk így, mint Finnország, Dánia vagy éppen Svédország. És igen, ez azt is jelenti, hogy a hazánkkal határos országok közül mindenhol kevesebb energia megy fűtésre. 

A statisztikákból kiolvasható továbbá az is, hogy a magyar háztartások a helyiség hűtésre csupán az energiafelhasználásuk 0,1 százalékát fordítják, míg a vízfelmelegítésre a 12,8 százalékát. A főzésre 4,9, míg a világításra és egyéb elektromos berendezésekre 10,4 százaléknyi energiafelhasználás jut.

A statisztikákból jól látszik tehát, hogy arányait tekintve a magyarok bődületesen sok energiát használnak el otthonuk fűtésére. És hát az időjárással ezt nem igen lehet magyarázni, hiszen jóformán minden észak-európai, illetve majd minden balti államot előzünk az eredményünkkel. Mindezt úgy, hogy a hivatalos statisztikák szerint Magyarországon 1981-2016 között folyamatosan nőtt az éves középhőmérséklet. 

A brutális fűtésre pumpált energiafelhasználásnak tehát az időjárás nem elsőszámú magyarázata, az már sokkal inkább, hogy a hazai lakóházak bődületesen nagy része, nincs vagy nagyon rosszul van szigetelve, amihez ráadásul sok esetben elavult fűtési rendszer és régi nyílászárók is társulnak. Éppen ezért így vagy úgy, de a magyar lakóingatlanok 60-70 százalékában egészen egyszerűen szökik a meleg, ami brutálisan pumpálja végső sörön az emberek rezsiszámláját is.

Korábban a Pénzcentrumon már többször beszámoltunk arról, hogy mennyire rossz helyzetben is van valójában energetikai szempontból a magyar lakásállomány, ahogy a héten írtunk arról is, hogy a hőszigeteléssel, illetve egyéb energetikai beruházásokkal mennyire magas összegeket is meg lehetne spórolni a rezsiből.

Egy példa

Ha például megvan az energetikai szakértőtől a felújítási tervünk, érdemes lehet felszabdalni a kiadásokat úgy, hogy egyszerre mindig csak a három (hőszigetelés, nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés) terültet valamelyikét viteleztessük ki, a már korábban említett sorrendiséget betartva. Mára már számos kutatás, illetve többezer idehaza megvalósult lakossági korszerűsítés is igazolja, hogy komplex energetikai korszerűsítéssel akár annyit is meg lehet spórolni a rezsiszámlákon, hogy simán megérheti kölcsönből belevágni a munkálatokba, hiszen a hitelkamatok ma rekord alacsony szinten vannak. Azaz az energetikai számítással alátámasztott beruházást követően a havi átalányon megtakarított összeg nagyobb, vagy legalább akkora lesz, mint a megvalósításhoz igénybe vett hitel törlesztőrészlete.

Ha mindez fennáll, akkor akár teljesen hitelből is lehet finanszírozni a beruházást, de némi önrész megléte mindig nagy segítség. Ha tehát belevágnánk egy felújításba ne habozzunk, ugyanis a szakértők szerint éppen most a legideálisabb az időzítés. Hiszen a hőszigeteléssel már idén télen is élvezhetjük saját rezsicsökkentésünk. Ám arról sem szabad megfeledkezni, hogy a nagy melegben elvégzett felújítás már a klímaszezonban is abszolút kifizetődő, nem is kell megvárni a fűtési időszakat. Arról nem is beszélve, hogyha a háromból egy nagy korszerűsítési platformot kipipálunk, akkor már csak a fűtésrendszer korszerűsítését kell véghezvinnünk a jövőben.

Példaszámításunkban úgy számoltunk, hogy valaki sajár önerejéhez még egy millió forint hitelt venne fel. Fontos! 2020. december 31-ig minden hazai banknál igényelhetőek az akciós fogyasztási hitelek, melyek kamata egységesen 5,9%. A kedvezményes személyi kölcsön kamata viszont a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és így magasabb lehet a törlesztőrészlet is. Ha tehát 1 millió forintot vennénk föl, 48 hónapos futamidőn, akkor az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja havi 24 356 forintos törlesztőre, amitől nem marad el sokkal a Budapest Bank ajánlata sem, havi 25 188 forinttal. Ezeken felül érdemes megnézni még a Cetelemkonsturkcióját is, itt a THM 10,44 százalék, ami végső soron 25 760 forintos törlesztőt eredményez. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát.