Pénzcentrum • 2020. május 26. 13:32
Magyarországon óriási potenciál lenne az energetikai korszerűsítésre, azonban valamiért ez mégis sokszor akadályokba ütközik. Egy új projekt keretében szakemberek azt vizsgálták, mi az oka annak, hogy bár sokan szeretnének felújítani, a célszalagot már jóval kevesebben érik el. Kiderült az is, hogy a magyar lakosság első sorban miért szánná rá magát nyílászárócserére, hőszigetelésre vagy a fűtés korszerűsítésére. És arra is, hogy sokszor végül miért is nem teszik meg mindezt.
- mondta el a RenoHUb projektet bemutató, május 26-én tartott online sajtóbeszélgetésen Koritár Zsuzsanna, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) ügyvezető igazgatója. A szakember elmondta azt is, hogy Magyarországon bődületesen sokan laknak családi házakban, amik a hazai primer - lakóépület - energiafogyasztás 80 százalékát adják.
Igen ám, de az összes hazai háznak nagyjából egyharmada, azaz több mint 800 ezer lakóingatlan úgynevezett kádárkocka, aminek az energiahatékonysága kirívóan rossz. Energetikai osztály-besorolását tekintve ezek az építmények utolsó előtti osztályban kapnak helyet. Ez a besorolás osztályának szöveges jellemzése szerint
Csakhogy értsük, mit jelent ez számokban: Ezeknek, a zömmel az 1960-as, 1980-as években épül hőszigetelés nélküli Kádár-kockáknak a fajlagos primerenergia-felhasználásuk körülbelül 410 kWh/négyzetméter/év, ehhez képest egy panellakásé 200-220 kWh; egy 2001 után épült családi, sorházé 173 kWh; egy 2001 után épült társasházi lakásé pedig 100-125 kWh.
Az tehát jól látszik, hogy a magyar lakóingatlanok zöménél jócskán lenne lehetőség felújítani. Koritár Zsuzsanna szerint például sok esetben egy családi ház esetében
Ezek azonban sok esetben mégsem mennek végig. Ennek ráadásul komoly okai vannak. Ezekről pedig a projekt keretében kutatás is készük, amiket Orbán Gábor, az Energiaklub igazgatója ismertetett.
Csak szép legyen...
- kezdte az adatok ismertetését Orbán Gábor, aki szerint kiemelten fontos az, hogy megértsük az emberek miért vágnak bele egyáltalán bármilyen felújításba. Az adatokból meglepő módon kiderült, hogy semmilyen demográfiai, sem szocidemográfiai helyzet nem befolyásolja a megvalósulás mértékét, azokról legtöbbször inkább egyfajta attitűdbeli változás szab gátat.
De egyáltalán milyen indíttatásból vágnak neki a magyarok az energetikai beruházásoknak?
- nyílászárócsere: nagy a zaj, fel lehessen rá tenni szúnyoghálót, még jobban védve legyen a helyiség betörők ellen, könnyebb legyen takarítani, "nem akarom fűteni az utcát"
- fűtés: régit újra, a régi tönkrement vagy nem fűti ki eléggé a házat, gázról villamosenergiára váltás, padlófűtést szeretnék
- szigetelés: felázott az ajzat, veri az eső a ház falát, beázik, ronda a színe, újra kellene festeni
Orbán Gábor szerint a felsorolásokból világosan látszik, hogy a magyarok többsége leginkább esztétikai vagy egyszerű, kézzel fogható okok mentén nyúl a felújításokhoz. És sok esetben egyáltalán nem szempont nekik az energiahatákonyság.
Ez viszont óriási probléma, hiszen így nem tudják monitorozni saját fogyasztásaikat, nem tudják spóroltak-e egyáltalán az üzleten. Ehhez ráadásul hozzáadódik az is, hogy már magát a beruházást is, a legtöbben ismerősökre, barátokra hallgatva kezdik meg, nem pedig szakemberekre hagyatkozva. Ennek is sokan isszák meg aztán a levét.
A házfelújítások ráadásul rendkívül stresszesek is, ezért gyakran a családok már csak a felújítási időszak végét várják, azzal nem is törődve, hogy a következő villany, gázszámlán látszik-e majd a sok viszontagság eredménye.
- mondta el az online sajtóbeszélgetésen az Energiaklub igazgatója. Aki szerint tehát a friss adatok fényében egyértelműen arra kell fókuszálnia a szakmának, hogy miként tudja az emberekhez eljuttatni azokat a szakértői információkat, számításokat, amikkel a lakosság majd úgy fog tudni belevágni saját beruházásaiba, hogy az a saját pénztárcájának is jócskán megérje.
A terv tehát az, hogy az energetikai beruházások elősegítését leginkább a motivációhiány, kapacitáshiány, bizalomhiány, készséghiány, pénzhiány és legfőképp az információhiány legyűrésével kell berúgni. A hazai lakóingatlan-állományban ugyanis óriási potenciálok vannak, ám ennek jelenleg csak nagyon kés része valósul meg. "Az évenkénti felújítási rátánk kevesebb, mint 1 százalékos, pedig a szakemberek szerint ennek legalább a háromszorosra lenne szükség" - zárta megszólalását Koritár Zsuzsanna.
Nézzünk egy konkrét példát!
Az egyik leghatékonyabb, a lakosság számára is elérhető eszköz a szigetelés, amely révén - korszerű nyílászárók és a megváltozott hőigényeket lekövetni képes kazán megléte esetén - akár 40-50 százalékkal is csökkenthető egy 60-as, 70-es években épült magyar családi ház energiafelhasználása. És, hogy mindez mennyibe kerül? Nos, egy 100 négyzetméteres otthont, korszerű hőszigetelő anyagok felhasználásával, nagyjából 1,5-2 millió forintból le lehet szigetelni.
Egy ilyen mértékű beruházásba ráadásul még akkor is érdemes belevágni, ha nem rendelkezik az ehhez szükséges önerővel az ember. Hogy miért? Mint azt fentebb említettük, komplex hőszigeteléssel ugyanis akár annyit is meg lehet spórolni a rezsiszámlákon, hogy simán megérheti kölcsönből belevágni a munkálatokba. Azaz az energetikai számítással alátámasztott beruházást követően, a havi átalányon megtakarított összeg nagyobb, vagy legalább akkora lesz, mint a megvalósításhoz igénybe vett hitel törlesztőrészlete.
Persze fontos, hogy a lehető legjobb konstrukciót válaszd. Ebben segíthet a Pénzcentrum kalkulátora. Mielőtt azonban megnézzük konkrét példaszámításunkat, érdemes kitérni rá, hogy A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak csökkentése érdekében a kormány 2020. március 19-től maximalizálta a fogyasztási hitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM). Érdemes azonban körültekintően választani, mivel a kedvezményes személyi kölcsön kamata a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és az új, jellemzően magasabb kamatszint miatt megugrik a törlesztőrészlet is.
Mint az feljebb is látható, ha például 1,5 millió forintra lenne most szükséged, akkor a Pénzcentrum kalkulátora szerint már havi 25 ezer forintalatti törlesztővel is hozzájuthatsz. Nem árt azonban résen lenni, mert komoly kilengés figyelhető meg az egyes ajánlatok közti kondíciókban a kedvezményesidőszakot követően. Mint az látható, a kalkulátorunk szerint legjobb, és a listában szereplő legrosszabb ajánlat között például több mint 470 ezer forint a különbség, már ami a visszafizetendő összeget illeti. Ezért fontos tehát tudatosan választani, minden lehetőséget figyelembe véve! További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát.