Orbán Viktor február 16-án, vasárnap tartotta meg évértékelő beszédjét. Ebben pedig többek között bejelentette a kormány által frissen elfogadott, 11 pontból álló klímavédelmi akciótervet. Aminek az egyik fontos vállalása, hogy 

Ez pedig egyáltalán nem tűnik lehetetlen vállalkozásnak, sőt! Magyarország megújuló energiaforrások tekintetében ugyanis meglepően gazdag ország. A Magyar Tudományos Akadémia Megújuló Energia Albizottságának korábbi felmérése szerint a teljes hazai megújuló potenciál 2600-2700 PJ/évre becsülhető, amely a jelenlegi primerenergia-felhasználásunk körülbelül 2,5-szerese (elvi potenciál, lásd keretes írásunkat).

Mivel megújulók tekintetében hazánkban potenciálisan a napenergiából nyerhető a legtöbb energia (~1850PJ/év), így a rendelkezésre állás tekintetében a hazai lehetőségek egyelőre aligha képezik felső korlátját a felhasználásnak. És akkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy Magyarországon napsütés szempontjából a legkedvezőtlenebb és legkedvezőbb hely között a különbség mindössze 8 százalék. Ez pedig nagyon kicsi eltérés. Ebből pedig egyenesen következik, hogy gyakorlatilag hazánk egész területe alkalmas napenergia-hasznosító rendszerek létesítésére. 

Az is jól látszik, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) hivatalos adati szerint a bruttó, napból nyert villamosenergia-termelés folyamatosan és az utóbbi években kifejezetten dinamikusan növekszik is:

A MEKH statisztikáiból kiderül, hogy a napenergiából nyert bruttó villamosenergia-termelésünk 4 év alatt 9,2-szeresére nőtt. Sőt, egyetlen év alatt 2017-ről 2018-ra majdhogynem megduplázódott. Mindebből egyértelműen látszik, hogy mind a kormányzati akarat, mint az EU-s pályázatok világa már az elmúlt években is abba az irányba mutatott, hogy el kell kezdeni az addig még Magyarországon jobbára kiaknázatlan napenergia becsatornázását a hazai villamosenergia-felhasználásba. 

Háztáji tetőkapacitás

Bár a MEKH adati között 2018-ig követtük nyomon a napelemek térhódítását, biztosan lehet tudni, hogy 2019 is bődületes sikerévnek számított a megújuló energia terén. Ráadásul nemcsak Magyarországon, hanem az egész EU-ban bődületesen sok új telepítés élesedett. Sőt, az IHS Markit (globális információszolgáltató) előzetes adatokat tartalmazó jelentése szerint Magyarország olyan jól teljesített ezen a téren, hogy gyakorlatilag bevetődtünk a napenergia-toplisátára, és Európában ott vagyunk a Top 10-ben.

Mindebből ráadásul óriási szerepet vennének ki a háztartási méretű kiserőművek - a jelenlegi tendenciák alapján - (HMKE), melyek már eddig is a vállukon cipelték a napenergiából származó villamosenergia-termelés oroszlánrészét hazánkban. A MEKH idevágó statisztikái szerint 2018 végén összesen 332 megawatt HMKE működött az országban, ami megközelítőleg 31 ezer telepített egységet jelentett országszerte. 

A tervek szerint a kormány új energia- és klímastratégiája ezt a számot szeretné 2030-ra legalább 200 ezerre emelni - írta meg a Portfolio. Érdemes megjegyezni, hogy a jelenleg működő HMKE kapacitás fele ráadásul már most is természetes személyekhez kötődik, olyan hazai lakosokhoz, akik brutális beruházási potenciált látnak a megújuló energiában. 

A tendenciák alapján továbbá jó hír az is, hogy a hazai szabad tetőkapacitásunk gyakorlatilag korlátlan lehetőségeket biztosít a lakosság részére, és akkor még az önkormányzatokról, vállalkozásokról nem is beszéltünk. 

A MEKH hivatalos adatit böngészve érdemes azt is megjegyezni, hogy a HMKE-k területi megoszlása, ha a legutóbbi, 2017-es adatokat vesszük figyelembe, akkor a hazai szolgáltatók között hasonló arányban oszlott meg. A teljesítőképesség eloszlása szerint az utolsó előtti, E.ON Dél-Dunántúli szolgáltatóegységénél 39 638 kW volt a HMKE teljesítőképessége, míg az első, ELMŰ-nél 46 774 kW. A kettő között pedig, mint látszik alig 7 000 kW a különbség. 

Az adatok alapján tehát a HMKE-k eloszlása országosan kellően arányosnak mondható, egyedül az ÉMÁSZ lóg ki picikét a sorból negatív irányba, náluk ugyanis csupán 24 540 kW teljesítőképességet mértek 2017-ben. 

Durván megéri

Ha egyébként egy kicsit utánaszámolunk, akkor rögvest kiderül, hogy maga a lakosság is rendkívül érdekelt abban, hogy ha lehetősége nyílik rá, mindenképpen éljen a HMKE telepítéssel. Megfelelően hosszú távon ugyanis egy ilyen beruházással gyakorlatilag nullázhatóvá is válhat a felhasználók rezsiszámlája. Mutatjuk, miért:

Ami egy családi házas rendszer bekerülési költségét illeti, ma általánosságban elmondható, hogy egy 3,6 kW-os rendszer - amely egy átlagos magyar háztartás éves villamos energia igényét fedezni tudja - munkadíjjal és engedélyeztetéssel 1,5-2 millió forint között mozog. Ez jó alap ahhoz, hogy kiszámítsuk, mennyi idő alatt térülhet meg egy napelemes beruházás.

A példa kedvéért, ha az energetikai számítás alapján 150 ezer forint az éves villányszámlád, akkor 1,5 milliós beruházási összeggel 10 év a megtérülési idő. Sőt, minél inkább nőnek a jövőben az energiaárak, illetve a szabályozási környezet átalakulása, valamint a technológia fejlődése (a piaci versenyről már nem is beszélve) miatt tovább csökken a napelemek ára, annál rövidebb idő alatt lesz nyereséges egy-egy beruházás.

A fenti gondolatmenetet követve viszont nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a megtérülési időszakot követően a napelemes rendszer egyenesen pénzt termel majd a háztartásnak. Tehát hosszabb távon - az igénybe vett támogatások és adókedvezmények mellett - akár hitel felvétele mellett is jó döntésnek bizonyulhat a beruházás, hiszen a megspórolt rezsitételek hosszabb távon refinanszírozzák a hitelt. Előre szólunk, a jelenlegi kamatkörnyezetben ez még inkább valós alternatíva lehet, de beszéljenek inkább a számok:

Hogy kiderítsük, hol, és mennyiért tudunk most pénzhez jutni, a Pénzcentrum Kalkulátorához fordultunk. A beállításoknál elsőre 750 ezer forintos hitelösszeget (hasonló mértékű önerővel ez az összeg már elég lehet egy családi házas rendszerre), és 48 hónapos futamidőt adtunk meg - ezen kívül egyetlen extra opciót sem aktiváltunk.

A törlesztőrészletek szerinti rangsor (hiszen a rezsiköltséggel történő összehasonlítás miatt ezúttal ez a mérvadó) alapján az egyik legolcsóbb korszerűsítésre szánt konstrukciót a CIB Bank nyújtja, ezzel 8,17 százalékos THM, és 876 816 forintos visszafizetendő összeggel 18 267 forintra jön ki a havi törlesztő. De nem sokkal maradt le ettől az ajánlattól az MKB ajánlata sem, ami 9,87 százalékos THM, és 902 076 forintos visszafizetendő összeggel 18 292 forintos törlesztőrészletet tud. Harmadik helyen az UniCredit ajánlata futott be, itt 10,62 százalékos a THM, ami összesen, a futamidő végén 915 456 forintos visszafizetést fog jelenteni. 

A THM verseny 4-5. helyén a Raiffeisen és a Cetelem végzett, 13,23, illetve 14,02 százalékos THM-el. Ami az előbbi esetében 19 732, utóbbiéban pedig 19 991 forintos havi törlesztőt jelentene. Ezeken felül érdemes megemlíteni az Erste, az Otp és aBudapest Bank, ajánlatait is. Ezek sorrendben 20 869,  22 526, 22 567 forintos törlesztőt jelentének havonta. 16,70, 21,05 és 20,50 százalékos THM-ek mellett. 

Egy esetleges hitelfelvétel esetén fontos azonban megjegyezni, hogy habár a példaszámítások igazolják, hogy még hitelből is megéri belevágni az energetikai felújításba, ettől függetlenül le kell szögezni, hogy 

Tízezrek maradnának rezsiköltség nélkül

Azt tehát már látjuk, hogy természetes személyeknek is mennyire megéri befektetetni a napelem beruházásba, ezzel ugyanis megfelelő hosszú távon, a megtérülést követően egyszerűen eltűnhet a rezsiköltség nagy része. Ha az eddig tendenciákból indulunk ki, és számításba vesszük, hogy a mostani 30 ezerről 200 ezerre emelkedne a HMKE-k száma 2030-ra Magyarországon, melynek fele továbbra is természetes személyek tetőszerkezetét díszítené, akkor ez azt jelentené, hogy megközelítőleg 65 ezer magyar háztartásban biztosítani a villamosenergiát napelem 10 év múlva. Potenciális ennyi magyar család tehát nullázhatnák a rezsiköltségeit egy-egy jól kivitelezett beruházással.

Nem csak kiserőműveké a világ

A MEKH korábbi adatai szerint 2018-ra a nem HMKE napelemek teljesítőképessége megelőzte a HMKE napelemekét. Ez nagy fordulatnak számított, addig ugyanis a HMKE napelemek teljesítménye magasan verte a nem HMKE-t. 

Mostanra azonban egyre több beruházásból születik napelem park Magyarországon. Melyek közül jelenleg a következők a legnagyobb:

• 1. Az MVM paksi naperőműve
• 2-3. Új Mátrai naperőművek, Bükkábrány és Halmajugra
• 4. Az MVM felsőzsolcai naperőműve
• 5. A MET százhalombattai naperőműve
• 6. Mátrai naperőmű, Visonta
• 7. Tiszaszőlős, Unisun Energy Group
• 8. A Mol naperőművei
• 9. Az Alteo naperőművei

Akiket egyébként bővebb információk is érdekelnek a parkokról, az olvasd el a HelloVidék idevágó cikkét a témában.

A pályázatok világa

Ahogy azt a bevezetőnkben írtuk, természetesen nem volt véletlen az utóbbi évek napelemes fellendülése. Rengeteg olyan pályázati lehetőség volt ugyanis, amint mind magánszemélyek, mind pedig cégek ki tudtak használni annak érdekében, hogy befektessen napenergiába. 

Érdemes tudni például, hogy  a Pest megyének szóló, 12,5 milliárd forintos keretösszegű pályázatot (VEKOP-5.2.1-17) keretkimerülés miatt még tavaly októberben bezárták. Ugyanakkor a 105 milliárdos keretösszegű, az ország többi részének szóló konstrukcióból (GINOP-8.4.1/A-17 kódszám) még bőséges a szabad források volumene.

És ugyanígy nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a lakosságon kívül a mikro-, kis- és középvállalkozások is pályázhattak január 15-ig. A pályázat kereteiben a vállalkozások a fejlesztéseik költségeinek legfeljebb 55 százalékára kaphattak támogatást, minimum 3 millió, maximum 100 millió forint értékben. A legfrissebb adatok szerint egyébként a határidőig, a rendelkezésre álló több mint 20 milliárd forintra mintegy 24,8 milliárd forint értékben érkezett pályázat. A  projektek értékelése még zajlik, a pályázatokat a kapott pontszámuk alapján rangsorolják, és a keret erejéig biztosítják a támogatást. Ígéret ráadásul van arra, hogy újabb pályázatot nyitnak rövidesen.

És ha mindez nem volna elég, egy hete robbant a hír, hogy mivel már bő fél éve nyitva van a kisebb céges napelemes rendszerek telepítését támogató EU-pályázat, de a keretnek még az ötödét se kötötték le, ezért több helyen lazítottak a szabályrendszeren. Erről a pályázatról azt érdemes tudni, hogy ez egy legalább 5, legfeljebb 15 kWp névleges teljesítményű napelemes rendszerek telepítését szolgáló, 1-3 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást kínáló uniós pályázat. 

Az eddig benyújtott 1732 darab támogatási igénnyel (4,3 milliárd forint) azonban még mindig csak a 23,92 milliárdos keret 18%-ánál jár a lekötött források aránya. Egyelőre 1039 kérelmet hagytak jóvá a pályázatban megcélzott 5-10 ezerből, amelyek 2,63 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást nyertek el, de kifizetés még nem történt egyetlen projektben sem. Úgyhogy itt még jócskán van keresgélnivalója a hazai vállalkozásoknak.