Pénzcentrum • 2020. február 3. 19:30
Minden télen, különösen az erős fagyok idején sokkoló hírek érkeznek olyan társasházak lakóiról, akiknek otthonaiban az elöregedett kémények, csővezetékek a zord időjárás idején mondják fel a szolgálatot. A téli fagyok idején különösen kellemetlen melegvíz- és fűtés vagy villany nélkül maradni, a közműszolgáltatás gyors helyreállítása ilyenkor még kevésbé tűr halasztást. A társasházak számára gyors megoldást jelenthet a lakásszámla, ami nemcsak a nagyobb felújításokra, hanem hitelfelvételre is felhasználható, miközben biztonságos megoldást nyújt a lakóközösségek számára.
Gyakran találkozhatunk a hírekben helyszíni riportokkal, amelyek a súlyos téli mínuszokban olyan társasházakról és lakóiról mutatnak képeket, ahol a tönkrement kémény, gázszivárgás, csőtörés, elöregedett vezetékek miatt kényszerűen leáll a közműszolgáltatás. Ezek a beszámolók fázó, fűtés és melegvíz nélkül maradt lakókról, átmenetileg szülőkhöz, barátokhoz költöző kisgyermekes családokról szólnak.
Ismert, hogy a társasházak közös tulajdonú területein a vezetékek, csőhálózatok állapotának felújítása, illetve karbantartása a lakóközösség feladata. Ha a társasház nem rendelkezik olyan mértékű felújítási alappal, amely az elöregedett kémény, egy hirtelen csőtörés vagy komolyabb zárlat esetén elegendő lenne a javításra, még nehezebb helyzetbe kerül a lakóközösség. A lakók egy része képes és hajlandó az egyösszegű befizetésre, mások viszont nem képesek/hajlandók erre. Így a nehéz körülményeket tovább növeli a lakók között kialakuló feszültség.
Holott az ilyen típusú, és az egész lakóközösség életét megkeserítő problémák orvosolhatók. A társasházak ugyanis már egész kis összegű havi megtakarítással köthetnek lakás-előtakarékossági szerződést - akár többet is -, amivel egy csapásra két problémát is meg tudnak oldani.
Egyrészt a ház a közös költség azon részét, amelyet a lakóközösség a közös tulajdonú területek felújítására elkülönít - a felújítási alapba helyez -, fix kamattal és bónusszal növekvő forrássá teheti.
Másfelől - és a társasházak esetében ez gyakran még fontosabb - megfelelő forrás híján, vészhelyzetben a lakóközösség gyorsan áthidaló kölcsönhöz juthat a szerződéses összeg erejéig. Ez annyit jelent, hogy a tönkrement kémény, közművezeték cseréje, javítása gyorsan, a lehető legkisebb kényelmetlenséggel megoldható lesz. Nem elhanyagolható, hogy a hitel kamata előre rögzített, visszafizetése pontosan tervezhető. A törlesztő részletek nagyságát "fillérre pontosan" előre tudni lehet, az nem változik a törlesztési időszakban. Ugyanígy változatlan és előre tudható és tervezhető a törlesztési periódus hossza is (THM: 8,48%)1.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Azok a szerencsés társasházban élők, akik nem kerülnek ilyen helyzetbe, a lakás-előtakarékossági szerződések lejártakor, a futamidő végén, tervezetten egy-egy nagyobb felújításra fordíthatják a megtakarítást. Emellett - ugyancsak fix kamattal és fix lejárati idővel - lakáskölcsönért is folyamodhatnak (THM 4,99%)2 Az elöregedett csövek cseréje mellett más értéknövelő beruházásokra is gondolhatnak: pl. homlokzatfelújításra, a ház hőszigetelő burkolására, napelemes rendszer beszerelésére, ami az egyéni és a közös közműszámlák összegét fogja a későbbiekben csökkenteni.
Hogy mennyire valós és sürgető problémáról van szó, arra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi, 2019. novemberi Lakáspiaci jelentésében olvasható, a jegybank mellett működő Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testületének (LITT) üzenete is utal: "2007 és 2017 között jelentősen kevesebb lakás épült és kevesebb lakás került felújításra, mint ami a lakásállomány minőségi szintjének fenntartásához szükséges." A becslések szerint ugyanis a lakásállomány mintegy 30 százalékában történtek csupán valamilyen szinten felújítások, így a lakók és a társasházak több mint kétharmadának továbbra is szembe kell néznie a felújítások okozta kihívásokkal.