Portfolio • 2019. szeptember 7. 12:33
A KSH egyik friss jelentése közzétette az ivóvíz-minőségi adatokat, amelyből kiderült, hogy több településen is meghaladja az ivóvíz arzéntartalma a megengedett mennyiséget. A Portfolio megkérdezte a Magyar Víziközmű Szövetséget, melyek az érintett települések, milyen egyéb egészségre ártalmas vagy éppen annak jót tevő elemeket tartalmaz a csapvíz, és valóban megéri-e inkább csak ásványvizet inni - számol be a lap.
A Magyar Víziközmű Szövetség által a Portfolio-nak rendelkezésre bocsátott adatokból kiderül, hogy a tavalyi első negyedéves vizsgálati adatok szerint 38 olyan település volt Magyarországon, ahol az ivóvíz arzéntartalmának legmagasabb értéke elérte vagy meghaladta a 10,0 μg/literes küszöbértéket.
Azóta annyiban javult a társaság szerint a helyzet, hogy az Ivóvízminőség Javító Program (IMJP) keretében kiépítésre kerültek a vízkezelő technológiák, új vízbázisok kerültek bevonásra, ill. új vízellátó rendszerek kerültek kialakításra, így már csak 16 települést érint a határérték, azaz 10 μg/l feletti arzén tartalmú ivóvíz (érzékeltetésképp, Magyarországon közel 3200 település van). Ezen településeken átmeneti megoldásokkal biztosítják a megfelelő minőségű ivóvizet a lakosságnak (pl.: lajtos-kocsi, vízosztás) - írták a Portfolio megkeresésére.
Mi van még a vízben, amire érdemes figyelni?
A szövetségnél rákérdeztük arra is, hogy az arzén mellett milyen egyéb olyan elemek, ásványi anyagok vannak a vízben, amelyek az egészségre káros, illetve jó hatással lehetnek. Az alábbi választ kaptuk:
Szintén természetes eredetű sok helyen a nagy vas, mangán és ammónium tartalom, azonban ezek esetében káros egészséghatással nem kell számolni az ivóvízben jellemző koncentrációban, parametrikus érték vonatkozik rájuk (vas: 200 μg/l, mangán: 50 μg/l, ammónia 0,5 mg/l). A vas és a mangán elsősorban színproblémát okozhat, valamint üledéket képezhet, az ammóniumból pedig nitrit képződhet. Az IMJP-nek köszönhetően ezen paraméterek esetében is jelentős javulás következett be.
A régi városmagokban, 1945 előtt épült épületekben számítani lehet ólomcső jelenlétére, amiből ólom oldódhat ki az ivóvízbe. Az ólom - az arzénhoz hasonlóan- káros egészséghatással rendelkezik, a vonatkozó határérték ebben az esetben is 10 μg/l.
A mikrobiológiai kockázatok csökkentése érdekében gyakori a klórtartalmú vegyszerekkel történő ivóvíz-fertőtlenítés - írják. Habár a nagyobb kockázatot jelentő mikrobiológiai veszély így lecsökken, kisebb mértékben ugyan, de kockázatot jelent a klórozási melléktermékek megjelenése az ivóvízben. Ilyen komponens az ún. trihalo-metánok (THM), amikre a Kormányrendelet az Ivóvíz Irányelvében meghatározott határértéknél szigorúbb határértéket határoz meg (100 μg/l helyett a hazai jogszabály 50 μg/l értéket nevesít). A vízkezelő technológia és a hálózat megfelelő üzemeltetésével a kockázat minimalizálható, törekedni kell a minél kisebb értékre.
Magyarországon a mikroszennyezők (peszticidek, stb.) jelentette kockázat elenyésző, mert a hazai ivóvíz ellátás döntő mértékben (~95%) felszín alatti vízforrásból származik. A vizsgálandó peszticidek (irtószerek, pl. növényvédők) az országos tisztifőorvos javaslatára kerülnek meghatározásra, jelenleg 30 kötelezően mérendő szer tartozik ide. Az egyes nevesített peszticidekre vonatkozó határérték: 0,10 μg/l, az összes peszticidre pedig 0,50 μg/l.
A napjainkban gyakran emlegetett mikroműanyagokra nem vonatkozik előírás, ill. határérték, azonban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss jelentése alapján a jelenlegi bizonyítékok alapján nem jelentős az emberi egészségre gyakorolt kockázatuk az ivóvízben.
Kedvező hatása van egészségünkre az ivóvízben jelen lévő kalcium és magnéziumnak, azaz a "kemény" víznek. Szemben az uniós irányelvvel, a Kormányrendelet az ivóvíz keménységére meghatároz minimum értéket (parametrikus érték, keménység: min. 50, max. 350 mg/l CaO). Hazánkban egyes területeken (elsősorban az Alföldön) előfordul ennél alacsonyabb keménységű ivóvíz, ezeken a településeken gondoskodni kell a megfelelő kalcium és magnézium bevitelről más forrásból - derül ki a válaszaikból.
Hogy lesz a kitermelt vízből csapvíz?
A víziközmű szövetség tájékoztatása szerint Magyarországon a szolgáltatott ivóvíz 96 százalékban felszín alatti, védett vízzáró rétegből származik (rétegvíz, parti szűrésű vízbázis, karsztvíz), mindössze 7 százalék a felszíni vizek aránya. A kitermelt vizet tisztítani szükséges, amennyiben valamilyen paraméter esetén túllépi a törvényben szabályozott határértéket. Vannak olyan vízbázisok is, ahol olyan jó minőségű a kitermelt ivóvíz, hogy tisztítási technológia alkalmazása nélkül a vízhálózatba juttatható. A víztisztítás folyamatát az alábbi ábrán mutatjuk be:
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Melyiket jobb inni: csapvizet vagy ásványvizet?
Ezzel a témával kapcsolatban érdekes választ kaptunk, de leegyszerűsítve: attól függ. Sokan talán nem is tudják, hogy Magyarország vezetékes vízbázisainak jelentős része ásványvízzé minősíthető volna - ami az ásványi anyag tartalmát illeti -, ez főként a karsztos vízbázisokra jellemző.
A boltban kapható palackozott vizek minőségét tekintve sok esetben hasonlók mint a víziközmű-szolgáltatók által kitermelt víz. Általánosságban elmondható, hogy minden ivóvíz (csapvíz) ásványvíz, de nem minden ásványvíz csapvíz.
A palackozott ásványvíz kritériuma röviden: ásványvíz minősítésű vízbázis (kút), valamint a kút és a palackozó üzem közvetlenül legyen vezetékkel összekötve, közöttük más fogyasztási hely nem lehet. Az ivóvíz minőségét szabályozó kormányrendelet szerint a szolgáltatott vizet (köznapi szóhasználatban a csapvizet) - a mikrobiológiai összetevőkön túlmenően - 38 természetes vagy mesterséges eredetű vízkémiai komponensre, ill. komponens-csoportra kell vizsgálni. A víziközművek üzemeltetését szabályozó rendelet a fentieken túlmenően a vízműkutak esetében 110 paraméter időszakos vizsgálatát írja elő - derül ki a szövetség válaszából.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a forgalmazott (palackozott) természetes ásványvizek jó része vízkémiai összetételét tekintve igen közel áll a vízművek által szolgáltatott ivóvizekhez, a csapvizekhez, sok esetben vízminőségük azonos is. Ugyanakkor a vízművek által szolgáltatott víz esetében a palackozott természetes ásványvizekhez képest szigorúbb vízminőségi és vízminőség-ellenőrzési kritériumoknak kell eleget tenni, melyet megyei kormányhivatal illetékes főosztályai is ellenőriznek és felügyelnek - emelik ki.
Az ásványvíz - mint ahogy a nevében is benne van - nem ivóvíz, mivel teljesen másak a paraméterei. Eredeti helyzetében az ásványvíz különleges fogyasztási igények kielégítésére szolgált (pl. egyszerű savanyúvizek, szerves földes savanyúvizek, alkalikus savanyúvizek, konyhasós vizek, keserűvizek, vasas vizek, illetve kénes vizek palackozása a speciális fogyasztói igények kielégítésére, valamint a különböző bántalmak elleni fogyasztásra). Ezen vizek nagymértékű fogyasztása korábban szóba sem jöhetett, többségüket jobbára csak kortyolgatva, kis mennyiségben fogyasztották.
Az ásványvíz túlzott mértékű fogyasztása - véleményünk szerint - nem célszerszerű, mert a szervezetben egészségügyi problémákat okozhat. Mint az élet minden területén, ebben is meg kell találni a mértéket, keresni kell az optimumot. Gondoljunk például a magas oldott ásványi anyag tartalommal összefüggésben történő vesekő-, vagy epekő képződés veszélyére, vagy az ásványvízben esetenként nagy mennyiségben lévő nátrium magas vérnyomásra hajlamos személyeknek kifejezetten káros voltára. Míg a csapvíz területi eltérésekkel 300 és 500 mg/l ásványt tartalmaz, a ma népszerű ásványvizek 520 ... 800 illetve 1800 mg/l oldott ásványi anyagot tartalmaznak. Ezek a vizek a nagyon kemény vizek csoportjába tartoznak, melyet sok esetben a nagyon magas változó keménység okoz. Ennek sói viszont szervezetünkben is kiválhatnak
- írja a szövetség. Természetesen mindenki maga dönti el, hogy a mindennapok során milyen arányban iszik csapvizet és ásványvizet, mindkettőnek lehetnek ugyanis pozitív és negatív hatásai is az egészségünkre nézve.