NapiCsárt • 2019. augusztus 23. 14:30
Majdnem 400 kilónyi kommunális szemetet termelt minden egyes magyar ember egyetlen év alatt. A statisztikák szerint ugyan még az uniós átlag alatt vagyunk, de például a románok, szlovákok még nálunk is kevesebb dolgot dobtak a kommunális kukákba. Öröm az ürömben, hogy évről évre csökken a magyarok által termelt hulladák mennyisége.
Minden egyes magyar, csecsemőtől az aggastyánig 385 kilónyi lakossági hulladékot termelt 2017-ben az Eurostat adatai szerint. Ezzel egyébként nem is állunk rosszul, nálunk csak Szlovákiában (378 kg/fő), Csehországban (344 kg/fő), Lengyelországban (fejenként 315 kg) termeltek kevesebb szemetet az emberek - a sort Románia zárja, ahol 272 kilónyi hulladék jutott egy főre abban az évben.
A régióból Ausztriában termelik a legtöbb szemetet: 570 kiló jutott egy főre, Szlovéniában pedig egy ember átlagban 471 kilónyi hulladékot termelt abban az évben.
A legnehezebb kukák Dániában voltak, ahol egy fő 781 kilónyi kommunális hulladékot termelt 2017-ben, a második, jóval lemaradva Ciprus lett (637 kg/fő), a németek pedig fejenként átlagosan 633 kiló cuccot dobtak a kukába. Az uniós átlag inkább közelebb áll a magyarokhoz: összességében az EU-s polgárokra fejenként 486 kiló szemét jut átlagosan.
Pozitívumként fogható fel, hogy 2000 óta kisebb-nagyobb kilengésekkel. de csökkent a hazánkban termelt hulladék mennyisége. Egészen pintosan 61 kilóval termeltek kevesebb hulladékot 2017-ben a magyarok fejenként, mint az ezredfordulón.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Rengeteg az e-szemét
A 2016-os adatok szerint hazánkban 6 kilónyi elektronikai hulladék jutott egyetlen főre: ez elég nagy ugrás, hiszen 2008-ban még csak 4,5 kg/fő volt a hazai termelés.
Az e-hulladékok többségét a kiöregedett háztartási nagygépek, mint a mosógépek, mikrohullámú sütők, hűtők, stb. teszik ki, viszont a szórakoztatóelektronikai (pl. tévé vagy hifi), illetve a számítástechnikai és telekommunikációs eszközök (pl. PC, laptop, tablet, mobiltelefon) is komoly mennyiséget jelentenek. A Magyarországon forgalomba hozott elektromos és elektronikai cikkeknek 59,1 százalékát teszik ki a háztartási nagygépek, 10,5 százalékát pedig a háztartási kisgépek (mint pl. a vízforraló). A fogyasztói berendezések 9,6 százalékot, az IT és telekommunikációs eszközöt 9,4 százalékot jelentenek. További 6 százalékot tesznek ki elektromos és elektronikus szerszámok, és 4,2 százalékot a lámpák. A legkevesebb mennyiséget a gyógyászati segédeszközök (0,7 százalék), sport berendezések és elektronikus játékok (0,6 százalék) teszik ki.