Népszava • 2019. április 16. 10:04
Éppen azokat zárja ki a családtámogatási program, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá: a falusi csok szigorúbb feltételeket szab, mint a városi, így éppen a szegények járnak vele rosszul - mondta el Bass László, gyermekszegénységgel foglalkozó szociológus. A csokra jogosultaktól 1-2 gyerek esetén féléves, 3 gyerek vállalásakor egy éves biztosítási jogviszont várnak, a falvakban élőktől azonban ennek éppen a dupláját. A falusi csokra jogoult településeken élők így hátrányba kerülnek - állítja a szakértő.
A falvakban élő, szegényebb rétegeket hátrányban indulnak a csok felvételénél, hiszen amíg a népesebb településeken élők számára fél éves - 1-2 gyerek vállalása esetén -, illetve 3 gyerek vállalása esetén egy éves biztosítási jogviszony az igénylés feltétele, addig a kistelepüléseken élők számára ez 1-2 gyerek esetén egy év, 3 gyerek vállalása esetén pedig két év. Bass László, a Gyerekesély Közhasznú Egyesület alelnöke szerint diszkriminatív a családi otthonteremtési kedvezmény, mert a feltételekkel a kormány azt üzeni: akarjuk, hogy gyerekek szülessenek, de megmondjuk hova - írja a Népszava.
A gyermekszegénységgel foglalkozó szociológus szerint ezzel az állam azt üzeni, hogy azoknak a gyerekei értékesebbek, akiknek van folyamatos munkájuk. Pedig akik munkanélküli vagy közmunkás családba születnek, azok is megérdemlik a jobb lakáskörülményeket - véli a szakértő. A magyar fiatalok egyenesen menekülnek a legrosszabb foglalkoztatási helyzetben lévő térségekből, főleg Borsodból.
- mondta el Bass László. Hasonló véleményen van Kiss Ambrus, a Policy Agenda elemzője, aki szerint a kistelepülésekre meghatározott szigorúbb feltételek ismét a társadalmi egyenlőtlenséget erősítik. A családvédelmi program nem foglalkozik az alacsony bérek kérdésével, ami az elnéptelenedő falvakban a legnagyobb problémát jelenti.