A legfrissebb hírek szerint úgy néz ki, végleg mehet a levesbe az óraátállítás az egész EU-ban. Az Európai Parlament ugyanis a tavaszi és őszi, egy órás óraátállítás 2021-től kezdődő eltörlése mellett döntött. Az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra, áll a parlamenti állásfoglalásban. A téli időszámítást választó országok utolsó váltása a téli időszámításra 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg. 

Mi tartott ennyi ideig?

Az óraátállítás régóta az emberek begyében van, de jól látható, hogy a hosszú évtizedek alatt megszilárdult rendszert nem egyszerű megváltoztatni. Korábban egyébként a Pénzcentrum olvasóit is megszavaztattuk a kérdésben, akkor 

Bár nem csak az olvasóink, de szélesebb néptömegek is ugyanígy gondolkodtak, azt látni kell, hogy az óraátállítás kapcsán egyébként akadnak pro és kontra érvek is bőven. Mellette szóló érvként leginkább az energia megtakarítást szokták hangsúlyozni (a MAVIR korábbi számításai szerint 4-5 milliárd forintot spórolnak a hazai fogyasztók; ez kb. 40 ezer háztartás éves felhasználását jelenti); de az utóbbi időben ez a szempont is komoly támadásokat kapott. Mint azt több kutatás is megemlíti, amit a világításon megspórolunk az átállással, azt egyre inkább elveszítjük a légkondicionáláson.

Az eltörlést szorgalmazók érvei között gyakran merül fel, hogy az átállás az emberi egészségre, közérzetre rövidtávon hátrányos hatású. Szerintük ilyenkor fáradtabbak, ingerlékenyebbek vagyunk, de gyakori a szívfrekvencia ingadozása (elvileg ilyenkor megugrik a szívinfarktusos, ill. strok-os esetek száma), illetve a depresszió is. Ez utóbbit egyébként nemrég egy dán tanulmány is alátámasztotta, amely szerint bizonyítható kapcsolat van a depresszió és a téli időszámításra való átállás között. A Wikipédia bejegyzése (egy csipet sóval) szerint azonban mindez csak részben igaz, hiszen:

A több fény hatására a szervezetben több D-vitamin termelődik, ami erősíti az immunrendszert. Az embereket érő több napsütés hatására jobb az emberek hangulata. Sőt, az eltörlés mellet érvelők szájából gyakorta elhangzik az is, hogy az átállás utáni napokban megugrik a balesetek, köztük az autószerencsétlenségek száma.

Egy korábbi tanulmány szerint például akár több száz ember életét is megmenthetné az óraátállítás elhagyása, és az, ha egész évben a nyári időszámítást használnánk. Ennek az érvnek viszont némileg ellent mond az a tény, hogy hosszú távon viszont, a jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek száma.

Egy korszak vége

Pro érvek ide, kontra érvek oda az Európai Parlamenti döntés úgy látszik végleg véget vetett a kérdésnek, az azonban még nincs eldöntve, hogy Magyarországon a téli vagy nyári időszámítás fog-e maradni. Ez pedig nem is gondolnánk, mennyire nem mindegy. A Portfolio például azt írta

Érveik szerint ugyanis Németország és Franciaország eldönti majd, hogy mi jó nekik (amihez buzgón asszisztálnak a Benelux-államok, Dánia, Olaszország, Svájc alkalmazkodik, Ausztria meg lobbizik). Magyarország ebben a kérdésben irreleváns. Magyarország azt teheti, hogy kivárja a német-francia egyeztetések végét (amiben rengeteg szempont fog érvényesülni az emberek akaratán kívül, pl. turizmus, ipari lobbi, nemzetközi kapcsolatok), aztán eldönti, milyen időzónát szeretne. Ha a francia-német tengely a jelenlegi nyárit választja, nincs semmi látni való. De mi van, ha a télit? 

A jelenlegi időzónánk (részben politikai és történelmi okokból) rendkívül széles ez alapján az elemzés szerint. Párizs és Budapest között több mint egy óra van napfelkeltében, a franciaországi Brest és Nyíregyháza között már 1 óra 45 perc. (Brestben még március végén is 7 óra után kel fel a nap). A nagy időzónák a centrumnak alapvetően jók, a perifériáknak meg kompromisszumokkal járnak. (Portugália megpróbálta a kontinentális európai időzónát, nem jött be neki.) Nem véletlen, hogy mi is azt érezzük, a nyári időszámítás a jó. Ugyanakkor az üzleti környezet, a történelem és a jóérzés Nyugat-Európához köt minket. 

Nyugat-Európa tehát történelmi lehetőség előtt áll, eldöntheti, hogy milyen időzónában szeretne élni a következő évtizedekben. 

- zárta elemzését a portál. Ez alapján persze érthető a dilemma, ugyanakkor biztos döntés még nincs. Gazdaságilag persze látjuk, mi a jó lépés, de azért a tömegek akaratát sem szabad a sutba vágni. És az egészségüket sem, így például a Magyar Alvásszövetség a következőképpen matekozott: "Az alvás és az ébrenlét évezredeken át kialakult természetes ritmusának, a cirkadián ritmusnak a mesterséges (intézményes) megzavarása ugyanis az emberi szervezetre negatívan ható fáziseltolódási következményekkel jár" - írták közleményükben, amihez hozzátették, hogy

Tehát a szövetség szerint jó, hogy az EU-ban elakarják törölni az óraátállítást, csak szerintük nem a nyárira, hanem a télire kellene átállni. Egészségügyi szempontból tehát egyáltalán nem lenne rossz a téli időzóna, igaz, a magyarok ezt kevéssé akarják.

Bárhogy is érjen tehát véget az óraátállítósdi, valakik örülni fognak neki, míg elképzelhető, hogy közel ugyanennyien lesznek azok is, akik gyűlölni fogják azt a napot, amikor a legvégső döntés megszületik. Addig is azonban mindegy megy a maga kerékvágásában, azaz március 31-én egy órával kevesebbet aludhatunk, az óramutató ugyanis vasárnap hajnali kettőkor hajnali háromra fog mozdulni.