Köszönet helyett komoly adósságot kapott Cicciolina, pedig segíteni akart

Több milliós számlákat hagyott hátra Cicciolina féltestvére az egykori felnőttfilmes budapesti lakásán. A jelenleg Olaszországban élő Staller Ilona a Blikknek mondta el, hogy ő csak segíteni szeretett volna rokonán: megengedte neki és családjának, hogy a használaton kívüli, IX. kerületi lakásában éljenek, cserébe a számlákat kellett volna csak fizetniük.

- mesélte Cicciolina, akit összességében több mint 16 millió forinttal károsítottak meg. Mint mondta, három éve várja, hogy visszafizessék neki az összeget, de mindeddig sem féltestvére, sem a családja nem válaszolt a megkeresésekre. Ugyanakkor a művésznő feljelentést nem tett, de a pénze után vélhetően már csak futhat.

Staller Ilonának kilenc testvére van, és az egykori felnőttfilmes még ezek után is támogatja családját. Most például azt fontolgatja, eladja a római lakását, hogy haza tudjon költözni, mindél közelebb szeretteihez, akiket hol pénzzel, hol mással igyekszik segíteni.

Mindig legyen papír!

Cicciolina jó eséllyel elkerülhette volna ezt a helyzetet, ha szerződésben rögzítik a bérlés feltételeit. Hiszen akármennyire is rokoni szívességről van szó, az a legtisztáb, ha le van minden papírozva.

Egy ingatlan kiadásakor ugyanis mindig a bérbeadó viseli a nagyobb kockázatot, mivel a bérlemény a bérleti szerződés megkötésétől kezdve "birtokba van bocsátva", és a bérlő van a birtokon belül - hangsúlyozta korábban a témában dr. Tóth Ádám. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke hozzátette, hogy a bérlőt megilleti az úgynevezett birtokvédelem, azaz őt csak a bérleti szerződés megszüntetésével lehet kimozdítani az ingatlanból. Gyakran előfordul azonban, hogy a bérlő nem akar kiköltözni a bérleményből, annak ellenére, hogy nem teljesíti a fizetési kötelezettségét. Ilyen helyzetben előfordulhat, hogy csak hosszú pereskedés árán lehet elérni, hogy a bérlő kiköltözzön az ingatlanból.

Ezt felismerve, az elmúlt években egyre többen fordulnak közjegyzőhöz, hogy bebiztosítsák magukat a problémás bérlőkkel szemben: az elmúlt három évben 60 százalékkal nőtt a közjegyzők előtt megkötött ingatlan bérleti szerződések száma, az elmúlt egy évben pedig 22 százalékos volt a növekedés. A közjegyző, mint megelőző jogvédelmet biztosító hatóság, többféle módon is tud segíteni - hangsúlyozza dr. Tóth Ádám. A közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés - vagy az egyszerűbb és olcsóbb, a bérlő által a közjegyző előtt a bérleti szerződés vonatkozásában megtett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat - alapján szerződésszegés esetén ugyanis azonnal végrehajtás indítható, és ezáltal akár ki is költöztethető a bérlő az ingatlanból. Ma már a lakás vagy iroda bérbeadásával foglalkozó nagyobb ingatlanközvetítők által bonyolított bérbeadás esetén a legtöbb ügyben a birtokbavétel feltétele, hogy a bérlő közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalást, úgynevezett kiköltözési nyilatkozatot tegyen arról, hogy amennyiben a bérleti szerződés bármely oknál fogva megszűnik, úgy az ingatlanból kiköltözik, és a bérbeadónak bérleményt visszaszolgáltatja.

Magánszemélyek bérlők esetében jellemzően 2-3 hónap fizetési elmaradás az a lélektani határ, ami után a bérbeadók a szerződés felmondása mellett döntenek, cég bérlő esetén már egy havi késedelem esetén is megteszik a szükséges jogi lépéseket - mondta el dr. Tóth Ádám. A közjegyzők szerint ugyanakkor végrehajtásra, az elmarad bérleti díj behajtására, vagy a bérlő kiköltözésének hatósági úton történő kikényszerítésére még a problémás esetekben is csak ritkán kerül sor, a közjegyzői okirat megléte ugyanis önmagában növeli a fizetési és teljesítési hajlandóságot.

Ezt igazolja az is, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) adatai szerint évente a felmondott bérleti szerződések miatt indított végrehajtási ügyekben megközelítően 300 esetben kerül sor lakásügyben hozott bírósági határozat alapján ingatlan-kiürítésre. Dr. Schadl György, az MBVK elnöke hozzátette, ebben az önkormányzati tulajdonú ingatlanok, illetve irodahelyiségek ugyan nincsenek benne, de mindent egybevéve mintegy 3 ezer ingatlan-kiürítési eljárás zajlik évente Magyarországon, az esetek túlnyomó többségében ugyanakkor végül nem kerül sor hatósági intézkedésre.
A közjegyzői okirat megléte nemcsak a bérbeadót, hanem a bérlőt is védi, hiszen nem követelhetnek tőle magasabb bérleti díjat a szerződésben foglaltnál, és annak elkészítésekor a közjegyző nem a másik fél megbízottjaként, hanem pártatlanul jár el.

Nem kell egyből bíróságra menni, ha beüt a baj

Ha gondba kerültél a bérlőddel, és sok pénzzel tartozik, akkor sem kell egyből bíróságra menni. Vannak más megoldások is! Például az utóbbi években itthon egyre több ügyfél fordul a gyorsabban és rugalmasabban eljáró alternatív vitarendező fórumokhoz, elkerülve ezzel az esetenként hosszadalmas és költséges bírósági polgári peres ügyeket. A hazánkban működő alternatív vitarendezéssel foglalkozó szervezetek, a bírósági közvetítők és a bíróságon kívüli mediátorok (közvetítők), a pénzügyi és egyéb békéltetők, a választottbíróságok, valamint a regisztrációs döntnök évente több tízezer esetben működnek közre sikerrel a jogviták békés intézésében, s a felek közötti egyezségek megkötésében.

A polgári jogvitákat lehetőség van peren kívüli mediációval, vagy a per megindulása után, bírósági közvetítéssel is rendezni. Az eseti és állandó választottbíróságok elé az egymással gazdasági jellegű jogviszonyban álló felek terjeszthetik vitás ügyeiket szerződéses kikötések alapján. A kereskedelmi és iparkamarák mellett működő - a megyeszékhelyeken elérhető - békéltető testületek a fogyasztó és a vállalkozások közötti termékértékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással összefüggő ügyekben dönthetnek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) pedig a pénzügyi intézmények szolgáltatásait igénybevevő fogyasztókés az egyes pénzügyi intézmények közötti jogviták rendezésére hivatott.