NapiCsárt • 2018. november 5. 16:50
Magyarországon egy év leforgása alatt a háztartásoknak teljes jövedelmükből 1,3 százalékkal kell többet fordítaniuk arra, hogy tető legyen a fejük fölött. Ez azt jelenti, hogy átlagosan egy hazai háztartásnak a teljes jövedelméből 23,2 százalék ment a lakhatási költségek fedezésére 2017-ben. Ezzel az eredménnyel egyébként még az EU-s átlag alatt maradtunk, de a környező országok közül arányaiban Ausztriában, Szlovákiában, Horvátországban és Szlovéniában is kevesebbe kerül, hogy az embernek legyen hová hazamennie.
Az Európai Unióban a lakhatási kiadások átlagosan a háztartások jövedelmének 23,8 százalékát vitték el 2017-ben - derült ki az Eurostat friss adataiból. A statisztikák szerint a spanyolok költik a legtöbbet a lakhatásukra, ott az arány 32,1 százalék, míg a máltaiak a legkevesebbet, 7,6 százalékot.
Magyarország az összesített lista 12. helyén végzett, nem sokkal, de éppen az EU-s átlag alatt végezve 23,2 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyar háztartás a jövedelmének
A szomszédos országok közül arányaiban Ausztriában, Szlovákiában, Szlovéniában és Horvátországban is alacsonyabb a lakhatásra szánt jövedelemarány. Romániában azonban jóval magasabb.
Az Eurostat adataiból az is kiolvasható, hogy egy év alatt mennyit változott a lakhatásra fordított jövedelemhányad 2016-2017-re.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A statisztika szerint hazánkban 2017-ben 1,3 százalékkal költöttek többet a háztartások lakhatási kiadásokra, mint egy évvel korábban.