Kiderült: így osztozik a közös vagyonon Várkonyi Andrea és Bochkor Gábor

Az elmúlt napokban attól volt hangos a magyar bulvársajtó, hogy Várkonyi Andrea és Bochkor Gábor még a nyáron szétköltöztek. A szétválást megkönnyíti, hogy hivatalosan sosem kötötték össze az életüket, élettársi viszonyban éltek, van egy közös gyerekük is. A különélés hírét megerősítették, a Hot! magazinnak a televíziós műsorvezető azt mondta, ő döntött így.

A Story azt írja, a különválás jogi procedúrával így nem jár. Ezzel a felek sok pénzt és energiát spórolnak maguknak. A válás ugyanis nem olcsó, és nem gyors folyamat. A válóperindítás illetéke 30 000 forint, melyet a felperes fizet meg az eljárás elindításakor. A felperes az, aki elindítja a pert. Ez azonban messze nem a végső összeg.

Ez csak akkor marad 30 ezer forint, ha a felek közös megegyezéssel tudják rendezni a házasság felbomlását. Azonban ha nem így történik, akkor ki kell egészíteni az illetéket úgynevezett tételes illetékekkel - mondta februárban a Pénzcentrum megkeresésére dr. Subasicz Éva ügyvéd.

Példaként említette a szülői felügyeleti jog, mint meghatározhatatlan jog tételes illetékét, aminek összege 21 ezer forint, valamint a tartásdíj illetékét. Ennek összege a tartásdíjat igénylő fél által meghatározott összeg éves díjának 6 százaléka. A példa kedvéért: ha valaki havonta 100 ezer forintos tartásdíjra tart igényt, akkor az illeték 1200 000 forint 6 százaléka, vagyis 72 ezer forint. 

A lakáshasználattal kapcsolatos igény előterjesztésekor, ha összegszerűen meghatározható, hogy az egyik fél mennyi pénzt kér a közös ingatlan használatáért, akkor a havidíj 12-szeresének a 6 százalékát kell illetékként befizetni. És akkor a vagyonjogi illetékről még nem is beszéltünk, ugyanis

Ennek van egy maximális összege, ami 1 900 000 forint. Számolni kell az egyéb felmerülő költségekkel is. Ha ugyanis a pár nem jut egyezségre, tényállásos bontásra kerül sor, amely során szakértők bevonására is sor kerül. Az igazságügyi pszichológus vagy pszichiáter igénybevétele esetén nagyjából 200 ezer és 400 ezer forint körüli összeggel kell számolni, és ehhez jön még az értékbecslő juttatása is.

Nincs harc a vagyonért

 - fejtette ki véleményét még májusban Várkonyi Andrea. 

2011-ben a Story magazinnak Várkonyi a következőt mondta:

Azt is elmondta, hogy szerződést is kötöttek a vagyonról. Mind a kettőjüknek van saját háza, a Best magazin a héten arról számolt be, Várkonyi Andrea korábban az ő házát kiadta, abból is volt valamennyi bevétele, most viszont oda költözött vissza lányával.

Külön kassza-közös kassza

Korábban a Pénzcentrumon már bemutattunk négy lehetséges, pénzügyi szakemberek által használt párkapcsolati kasszakezelési módszert. Akkori összeállításunkból kiviláglott, hogy addig, amíg valaki meg nem ismerte mások rendszerét, csak azt tudta elképzelni jónak, amit ő maga használt. Gyorsan kiderült azonban, minden rendszernek megvannak a maga előnyei és hátrányai.

A totális összevezetés stratégiájában például nem árt, ha felek megközelítőleg ugyanakkora bevétellel rendelkeznek, és nagyon is hasonlóan gondolkoznak a pénzügyekről. Hátránya azonban, hogy a szakértők szerint a legnagyobb egyetértés mellett is vannak olyan élethelyzetek, amikor az egyik fél valamire jóval többet költene, mint a másik, külön számlával, kompromisszumok nélkül nyilván egyszerűbb lenne meghozni ezeket a döntéseket.

Az egyenlőség és függetlenség stratégiájának központi eleme, hogy a pénzügyek lehetőség szerint minél ritkábban képezzék a mindennapi beszélgetések tárgyát, ebből az következik, hogy a közös megtakarítási döntések kvázi automatikusan működnek, miközben mindkét fél fenntart külön számlát, amit minden hónap elején a feljegyzett kiadások mértékében kiegyenlítenek. Mindennek hátulütője lehet azonban, ha a pár tagjai különbözően szocializálódtak az anyagiak terén. Azaz, ha az egyik fél túlköltekezik, és minderről nem kommunikál a másik felé megfelelően, akkor könnyen konfliktusba torkolhat a rendszer, amikor kiderül, hogy a pár egyik tagjai szinte teljesen le van gatyásodva.

Korábbi cikkünkben beszámoltunk az arany háromszög stratégiájáról is, ami egy pár számára 3 bankszámlát jelent, két sajátot és egy közöset. A közös számlához mindkét félnek van hozzáférése, és ez a számla szolgál a közös javak finanszírozására az otthoni bevásárlástól kezdve a nyaralás finanszírozásáig. A feleknek igazából csak abban kell megegyezniük, hogy fizetésükből egyenlő összeget raknak a közös számlára vagy nagyobb fizetésbeli különbség esetén arányosítják a közösbe való beszállásukat. A stratégia hátulütője lehet, ha ez egyik fél tartósan kiesik a keresők táborából, sőt a három számla fenntartása értelemszerűen nagyobb költségekkel jár, mint egynek a fenntartása.

Negyedik stratégiaként jelent meg a totális szétválasztás, ám totális összevezetés koncepciója, ami a gyakorlatban bár két külön számlát jelent, elméleti síkon a felek erről egy nagy, közös egészként gondolkodnak. Ahol nincs szó havi kiegyenlítésekről, egymásnak utálgatásról és a többi, hiszen a pár tagja az oszthatatlan háztartás részének tekintették a pénzüket. A rendszernek azonban teljesen transzparensnek kell lennie, hiszen ha extrém módon különböznek a felek kiadási szokásai vagy nincs meg a bizalom a felek között, akkor könnyen konfliktushoz vezethet, hogy ki mikor és mennyi fizetett úgymond a "közösbe".

A különböző stratégiák bemutatása után mi is kíváncsiak voltunk arra, hogy olvasóink miként vélekednek a pénzügyek kezeléséről. Ezért megkérdeztük őket, hogy közös kassza, külön kassza vagy mindkettő, azaz vegyes felállásra esküsznek. A szavazatokból kiderült, hogy

Erre az olvasók majdnem fele, 47 százaléka voksolt. Őket követték a vegyes rendszer mellett érvelők, akik szerint a kiadások egy részét érdemes közösen kezelt számlákról kezelni, ám az e fellett fennmaradó részekről a felek saját belátásuk szerint akárhogy dönthetnek, erre az opcióra a válaszadók 28 százaléka szavazott. Tőlük ugyanakkor nem sokkal maradtak le (25%) azok, akik a külön kasszára esküsznek, azaz párjukkal úgy döntöttek, hogy mindenki intézze csak a saját kiadásainak részét a saját pénzéből.