Pénzcentrum • 2018. augusztus 31. 16:00
Ma reggel adtunk hírt arról, hogy Jean-Claude Juncker bejelentette, még ma intézkedik az Európai Bizottság arról, hogy megkezdjék az óraátállítás felszámolását az EU-ban, ugyanakkor a tagállamok választhatnak majd, hogy a jelenlegi téli vagy a nyári időre térnek át végleg. Lemodelleztük, hogy ez mit jelent majd a hazai napfelkelték és naplementék szempontjából. Bárhogy is dönt Magyarország, lesznek furcsaságok.
Hamarosan vége lehet az óraátállításnak Magyarországon és az egész EU-ben. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy elfogadják az augusztusi EU-s konzultáció eredményét, amelyen 4,6 millió EU-s polgár fejezte ki a véleményét, és elsöprő többségben voltak azok, akik szerint az óraátállítás rendszerének mennie kell. A Bizottság ma szavaz formálisan a kérdésről, utána pedig az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak kell lépniük az ügyben. Az EU azt nem fogja meghatározni, hogy az eddigi nyári vagy téli időt választják-e a különböző tagállamok.
Megnéztük, hogy változnának a napfelkelték és a naplementék időpontjai, attól függően, hogy hazánk a nyári vagy a téli időre áll át véglegesen. Nézzük először a télit:
Amennyiben a téli időszámításra állnánk át, a legfeltűnőbb változás az lenne, hogy nyáron (vagyis inkább áprilistól októberig) egy órával korábban sötétedne és természetesen egy órával korábban is kelne fel a nap. Emiatt június 15-én már háromnegyed négykor világos lenne.
Ha Magyarország a nyári időszámítást választaná, akkor elbúcsúzhatnánk a délután négy előtti besötétedéstől, hisz még december közepén is körülbelül ötig világos lenne. Ennek viszont ára van. Októbertől márciusig hét előtt nem jönne fel a nap, decemberben és januárban ráadásul nem lennének ritkák a fél kilenc körüli napfelkelték sem. Most pedig természetesen szavazhatsz, hogy szerinted melyikre térjünk át: