Biró Attila • 2018. január 29. 05:35
A legfrissebb adatok szerint Magyarországon a távhővel ellátott települések száma megközelítette a százat, az érintett háztartásoké pedig meghaladta a hatszázötvenezret. Kijelenthető tehát, hogy a távhő a magyar családok, közintézmények fűtés- és melegvízellátását meghatározó energiaforrás. Nehéz azonban pontosan összehasonlítani, hogy mennyibe is kerül valójában a távfűtés egy-egy háztartás számára, hiszen azt településenként különböző cégek biztosítják, sőt egyes városokban több szolgáltató is található. Éppen ezért a Pénzcentrum kikérte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól (MEKH) a településekre vonatkozó pontos adatokat (2016), hogy kiderüljön, hol fizetnek a legtöbbet és a legkevesebbet a fogyasztók. Felkavaró infogramok következnek.
A távhővel ellátott települések száma 2016-ban megközelítette a százat, az érintett háztartásoké pedig meghaladta a hatszázötvenezret, vagyis a távhő a magyar családok, közintézmények és egyes gazdasági szereplők fűtés- és melegvízellátását meghatározó energiaforrás. A távhővel ellátott felhasználók száma nagyságrendileg nem változott (közel ötszázzal nőtt az előző évhez képest), azonban a távhőszolgáltatók által értékesített hő mennyisége közel 3 százalékkal lett magasabb.
A távhőtermelés energiahordozó felhasználásának szerkezete sem változott jelentősen az elmúlt években, az összes tüzelőhő-felhasználás 70 százalékat a földgáz teszi ki, míg például a biomassza, hasonlóan a 2015-ös adatokhoz, 2016-ban is 15 százalékos részesedéssel bírt - derül ki a MEKH és a Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetszégének (MaTáSzSz), a hazai távhőszektorról készült átfogó kiadványából.
Mi a helyzet a településeken?
Kérésünkre a MEKH több mint száz szolgáltató díjszabását küldte el, melyekből kigyűjtöttük, hol a legdrágább, illetve legolcsóbb a távhő tarifája (2016. december). Az adatok felhasználásánál fontos leszögezni, hogy a hivatal mindig a legjellemzőbb, azaz a legtöbb felhasználó által kifizetett díjat tüntette fel megküldött adatsorában. Ez azt jelenti, hogy sok településen ennél többféle díjtétel van hatályban. A közölt adatok alapján tehát négyféle csoportot tudtunk megkülönböztetni:
- Légtérfogat alapú alapdíj (lehet összevont vagy fűtési + használati melegvíz előállítás (HMV), a legjellemzőbb került feltüntetésre) - forint/lég m3/év
- Teljesítmény alapú alapdíj - forint/kW/év
- Gigajoule (GJ) alapú fűtési vagy HMV hődíj - forint/GJ
- Vízköbméter alapú HMV díj - forint/víz m3
47-szer drágább alapdíj? Igen!
A legtöbb településen (szolgáltatónál) a légtérfogat alapú alapdíj és a gigajoule alapú fűtési vagy HMV hődíj szerepelt a listában, így első sorban ezeket rangsoroltuk.
A kapott eredmények alapján kijelenthető, hogy
Szarvason olyannyira olcsó, hogy egészen pontosan nulla, viszont Nagyatádon például 47-szer többet kell fizetnie valakinek légtérfogat alapú alapdíjra, mint Pornóapátiban. Budapest ugyanakkor két távhő-szolgáltatójával is képviselteti magát a legolcsóbb 10-ben, ami azért érdekes, mert bár a legdrágább 10-ben nincs budapesti, a tizenkettedik, illetve tizenharmadik helyet azért mégiscsak viszik a Veolia Energia Magyarország Zrt. és a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. által. Előbbinél ugyanis 384, utóbbinál 388 forintba kerül az alapdíj. Figyelemre méltó az a felfedezés is, miszerint Ajka egyik szolgáltatója (Bakony Erőmű Zrt.) a legolcsóbbak, míg másik vállalkozása (PRIMER Ajkai Távhőszolgáltatási Kft.) a legdrágábbak között szerepel.
A megyeszékhelyek közül Egerben például kifejezetten drága az alapdíj, összesítésben (legdrágább) a tizenegyedik a maga 389 forintjával, de például Székesfehérvár is a 27. helyen tanyázik 340 forinttal. Kecskemét (203) és Szombathely (230) viszont igen olcsónak mondható.
Azért, hogy a költségeket forintban is lássuk, vettük a légtérfogat alapú alapdíjat és megszoroztuk egy 135 légköbméteres (átlagosnak mondható) lakás fogyasztásával. A számok egészen döbbenetes különbséget mutatnak, hiszen míg Pornóapátiban az alapdíj éves szinten 1 620, Ajkán 5 265 forint, addig Nagyatádon mindez 76 680 (47-szer több mint Pornóapátiban), Putnokon pedig 68 580 forint. Ez persze a két véglet, de az 5. legdrágább Berettyóújfalu (59 400) is több mint kétszer drágább, mint az ötödik legolcsóbb Sátoraljaújhely (26 650)
Teljesítmény alapú alapdíjat a MEKH tájékoztatása szerint jellemzően és legtöbben 6 szolgáltatónál fizetnek a fogyasztók, így a mihez tartást végett megnéztük ezeket a számokat is.
Az alapdíj közötti eltérések a teljesítmény alapú rendszerezésnél is igen nagyok. A grafikonon jól látszik, hogy míg egy kazincbarcikai 28 370 forintot fizet évente alapdíjként, addig egy keszthelyi 47 185-öt (5 kWh-s éves teljesítménnyel számolva). Ez pedig több mint másfélszer több kiadást jelent utóbbi esetében.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Lássuk a hődíjakat
Gigajoule alapú fűtési vagy HMV hődíj szinte kivétel nélkül minden szolgáltatónál megjelent, nagy kár azonban, hogy a MEKH összevonva közölte ezeket, így a forintosítás az eltérő éves, átlagos fogyasztási mutatók miatt nem lehetséges. Iránymutatónak ugyanakkor kiválóan megfelelnek ezek az adatok is, hiszen mint azt feljebb is írtuk, a legjellemzőbb, legtöbbek által fizetett díjakról van szó.
A fűtési vagy HMV hődíjak esetében már koránt sem találkozunk akkora különbségekkel, mint az alapdíjak esetében, ugyanakkor még így is akadnak szemkápráztató számok. A legolcsóbb paksi díj például majdnem ötöde az éllovas szentgotthárdinak, de a második legolcsóbb csongrádi díjszabás is több mint 2 és félszer kevesebb, mint a második legdrágább siófoki.
További érdekesség, hogy a hődíjas legolcsóbb TOP 10 rengeteg átfedést mutat a legolcsóbb alapdíjasok táborával, így Szarvas, Ajka, valamint Budapest egyik szolgáltatója is szerepel mindkét előkelő listán. A legdrágább listákon (alapdíj, hődíj) ugyanakkor csak Zirc kapott helyet. Más nagyvárosokat figyelembe véve Győr (2 469), Miskolc (2 475), Veszprém (2 552) az olcsónak számító első harmadban foglal helyet, míg Esztergom (3 098), Sopron (3 077), Székesfehérvár (2 922) majdhogynem a legdrágábbak között van.
Melegítsük fel a vizet
Vízköbméter alapú HMV díjakat nagyjából a szolgáltatók valamivel több mint egyharmadánál fizetnek jellemzően a fogyasztók, úgyhogy megnéztük ebben az esetben kik járnak a legjobban, és azt is, hogy kik a legrosszabbul.
Mostanra talán már nem meglepetés, hogy a legolcsóbb települési tarifa (Cserkeszőlő) majd negyedannyiba kerül, mint a legdrágább (Záhony), és listán szereplő olcsó-drága második helyezettje között is majdnem háromszoros különbség van.
Verdikt
A távhő adatokat kutatva nyugodt szívvel kijelenthető, hogy
Elég csak a gigászi, akár 47-szeres alapdíj, 2-5-szörös hődíjakra, és a vízköbméter alapú HMV 3-4-szeres különbségeire gondolni. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy elemzéseink nem térnek ki fűtés-korszerűsítési beruházásokra, valamint, hogy a kapott adatok mindig a legtöbb felhasználó által fizetett díjra vonatkoztak.
Ne feledjük tehát, hogy a tényleges költségek mindig függnek a helyi rendszer és a lakás állapotától is. Az alacsony tarifák egyébként sokszor a közeli erőművek hatékony, áramot és hőt együtt termelő működésének köszönhetőek. Mindazonáltal annyi bizonyos, hogy míg Szarvason igencsak jól járnak a fogyasztók a távfűtéssel, sőt a rengeteg lakost kiszolgáló, egyes budapesti szolgáltatóknál sincs ok a panaszra, addig a zircieknek van miért szívni a fogukat.