Pénzcentrum • 2018. január 11. 13:00
Az életminőség egyik fontos eleme a vásárlóerő, azaz a tejes jövedelem. Hiszne minél több árut és szolgáltatást tud megvásárolni egy ember, annál több kiskereskedelmi egység, étterem, szórakozóhely lesz helyben, s egyre több kulturális, egészségügyi, oktatási és egyéb szolgáltatót tud fenntartani egy-egy település. Ezek pedig önmagukban is növelik a foglalkoztatást, ami még tovább javítja az életminőséget. Ennek apropóján itt van egy térkép, amin mindenki kiböngészheti saját települése mennyire gazdag vagy éppen szegény.
Nagy eltéréls mutatkozik a falvak, városok, megyei jogú városok és a budapesti kerületek között, már ami az emberek jólétét illeti - derül ki egy friss GKI kutatásból, melnyek során a gazdaságkutató megbecsülte a települések vásárlóerejét (teljes jövedelem) a 2009-2016-os évekre. Az adatok között többek között szerepeltek a nettó keresetek, nyugdíjak, vállalkozói jövedelmek, önkormányzati juttatások. Mellbevágó adat, de a legszegényebb és a leggazdagabb település között közel 3 millió forint volt a különbség.
Az egy főre jutó vásárlóerő 280 településen nem haladta meg a 800 ezer forintot sem, míg 558 településen 800 ezer és 1 millió között volt az átlag. 1-1,2 millió forint volt 895 településen és a VII. kerületben, míg átlagos, 1,2-1,4 millió forint volt, 787 településen és 4 kerületben. Átlag feletti 1,4-1,6 millió volt 442 településen és 6 kerületben. Kiemelkedő 189 település és 12 kerület helyzete, ahol 1,6 millió forintnál is nagyobb volt az egy főre jutó vásárlóerő.
Az ábrán jól látható, hogy elsősorban Észak-Dunántúlon, illetve Közép-Magyarországon találhatóak az átlag feletti vásárlőerővel rendelkező települések, míg a szegényebb települések Észak-Kelet-Magyarországon, és Dél-Magyarországon voltak. A 2016-os helyzetképet árnyalhatja, ha a hét év alatt végbement változásokat is megvizsgáljuk: vajon a szegényebb települések felzárkózóban vannak vagy leszakadóban. Ezért a GKI megvizsgálta a 2009-2016-os évek közötti vásárlóerő változást is.
A vásárlóerő változás - az inflációt nem számítva is! - negatív volt 55 településen és a XIX. kerületben, míg 156 településen és 4 kerületben stagnált. Ezek voltak azok, amelyek számára negatív változást hozott az elmúlt évek jövedelemnövekedése. 677 településen és 2 kerületben átlag alatti 15-30 százalékos nominális vásárlőerő gyarapodás ment végbe. Átlagos (30-45%) 1218 településen és 7 kerületben volt megfigyelhető, míg 967 településen és 6 kerületben átlag feletti, 45-80 százalékos volt a jövedelembővülés. A maradék 78 településen és 3 kerületben kimagasló, 80 százalék feletti vásárlőerő gyarapodás volt. A két ábrát összevetve látható, hogy ahol 2016-ban magas volt az egy főre jutó vásárlóerő, rendre ott volt a legnagyobb a változás is, tehát