Lakást vennél jövőre? Felkötheted a gatyád!

Drasztikus változásra jövőre sem kell számítani a lakáspiacon, azonban az ideinél több, 160 ezres adás-vételt várnak és némi drágulással is számolni kell az Otthon Centrum szerint. Jövőre továbbra is Budapest, a fővárosi agglomeráció és az autópályák menti megyei jogú városok, kiemelten a régióközpontok lesznek fókuszban és ezek közvetlen szomszédságában található községek, Balaton térsége, ezen belül kiemelten a tóparti települések.

Az értékesítési időben nem várható drasztikus változás jövőre sem: a paneleket bő két, a tégla lakásokat három hónap lehet majd értékesíteni. A családi házak félévnyi értékesítési ideje azonban egy-két héttel tovább csökkenhet 2018-ban. A beruházásoknál a nagy áttörés 2018-ban várható, az elmúlt másfél-két év során megkezdett fejlesztések jelentős részét ekkor adják át. Ilyen például a Corvin Átrium 500 lakása, a Budai Bolero projekt, a Biggeorge Sasad III és IV. ütemének több mint 400-, valamint a Young city közel 300 lakása. A lakásépítést élénkítő kedvezmények 2019 végi határideje miatt - ha nem hosszabbítják meg - várhatóan tovább élénkül a vásárlási kedv, de az év második felétől csökkenni fog az új beruházások indítása.

2017-ben is emelkedő árakkal találkoztak a vevők, de az árnövekedés mértéke eltérő volt 2016-hoz képest. 2017 január és november között megkötött tranzakciók adatai alapján az Otthon Centrum a fővárosban a XI. kerületen kívül (+21%) elsősorban a külső pesti kerületekben regisztrált 20 százalékot meghaladó mértékű árnövekedést a használt társasházi lakások körében. A fajlagos átlagár a XV. kerületben a tavalyi évben mért átlaghoz képest 22,7 százalékkal, a XVI. kerületben 25,4 százalékkal, a XVII. kerületben 25,6 százalékkal, a XIX. kerületben 22,7 százalékkal, míg Csepelen 28,6 százalékkal nőtt. Érdekes módon a XVIII. és XX. kerületben tavaly volt a nagyobb ütemű az árnövekedés (26,4% és 26,8%), idén "csak" 12-13 százalékos növekedést tapasztaltunk - mondta Soóki-Tóth Gábor az Otthon Centrum elemzési vezetője - ami a belvárosi kerületekben tapasztalt árnövekedés dinamikához volt hasonló.

A fővárosban a tégla és panellakások esetében 5-15 százalékos emelkedés várható. A nagyobb mértékű, a frekventált, jó adottságú részeken, valamint a legolcsóbb külső kerületekben: XVII. XX. XXI. kerületekben várható. Családi házak esetében 1-20 százalék közé várható a drágulás mértéke.

Vidéken, Nyíregyházán 13 százalékkal, Szegeden 7 százalékkal, Debrecenben 3,5 százalékkal drágultak az idei évben a tégla lakások négyzetméterárai. Ellenben néhány kisebb és alacsonyabb árszinten lévő város jelentős árnövekedéssel zárhatja az idei évet. Kecskeméten 23 százalékos drágulás mellett a lakásárak elérték Debrecen árszintjét a 280 ezer forintot. Egerben a drágulás mértéke Kecskemét értékével azonos, azonban az árszint inkább csak Nyíregyháza 220 ezer forintos négyzetméterárait érheti el. Említést érdemel még Salgótarján is 20 százalékot meghaladó árnövekedés okán, azonban itt egy alacsony bázisról beszélünk és a drágulás ellenre a négyzetméterárak - a megyei jogú városok közül egyedüliként- nem fogják meghaladni a 100 ezer forintot.

Jövőre az áremelkedés mértéke a fővároshoz hasonlóan itt is mérséklődni fog, azonban a városok közötti különbségek megmaradnak. A tégla és panellakások átlagosan 5 százalékos mértékénél, az élénkebb piacú városok pl. Szeged, Székesfehérvár, Sopronban lehet nagyobb mértékű drágulásra számítani a társasházi lakások esetében. A családi házaknál az árszint még mindig elmarad a válság előttitől, így a legtöbb városban egységesen 5-10 százalékos áremelkedés valószínűsíthető jövőre.