Forrás Dávid • 2017. november 19. 13:00
Lakáskiadás esetén sokan nem gondolnak arra, hogy közjegyző előtt közokiratba foglalják a bérleti szerződést, pedig súlyos ára lehet annak, ha ezt az időt és pénzt megspóroljuk. Egy Facebook-bejegyzésre figyeltünk fel, melynek tanúsága szerint egy két éve nem fizető bérlőt nem sikerül az utcára tennie a tulajdonosoknak, akiknek most a kilakoltatási moratórium tett be. Ügyvédet kérdeztünk meg, hogy ilyen helyzetben milyen lehetőségeink vannak.
A 2011-es népszámlálás adatai szerint 277 356 lakás volt kiadva az országban. Ez a szám minden valószínűség szerint emelkedett azóta, mivel 2011 és 2016 között 10,7 százalékról 13,7 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik az Eurostat adatai szerint bérleményben laktak Magyarországon.
A fentiek alapján arra lehet következtetni, hogy nincs egyedül az a nő, aki Az Ingatlanosok Kicsiny Almanachja nevű Facebook-oldalhoz fordult problémájával, a lenti bejegyzés szerint.
A Facebook-oldalon egy olyan lakáskiadási esetről lehet olvasni, ahol egy bérlő két éve nem fizet bérleti díjat, de még mindig az ingatlanban lakik. Ugyan az elmúlt nyáron a bíróság már elrendelte a kilakoltatását, ám az erről szóló határozatot csak október végén kézbesítették, így viszont a végrehajtást idén már nem lehet megejteni, a nemrég kiterjesztett végrehajtási moratórium miatt ugyanis már csak 2018. májusára kapott időpontot a tulajdonos a bírósági végrehajtóktól.
A posztban felteszik a kérdést, hogy mit lehet ilyenkor csinálni, illetve hova lehet ilyenkor fordulni, így ezzel kapcsolatban megkerestünk egy ingatlanjogban jártas jogászt, hogy járjuk körbe, mit tehet ilyen esetekben egy pórul járt bérbeadó.
A kilakoltatási moratórium november 15-től április 30-ig tart Magyarországon. A köztudatba leginkább úgy épült be, hogy ebben az időszakban a bankok nem lakoltathatják ki azokat az adósokat, akiknek felmondták a hitelszerződését, az kevésbé él a fejekben, hogy a bérleti díjat nem fizetők is profitálhatnak a helyzetből.
- erősítette meg a Pénzcentrumnak dr. Ódor Dániel ügyvéd, a Taylor Wessing Hungary munkatársa. A szakember hozzátette, hogy vannak ugyan kivételek, amikor a moratórium tartama alatt is el lehet végezni a kilakoltatást, például ha bebizonyítható, hogy a tulajdonosnak sincs hol laknia, vagy ha felajánl egy másik ingatlant a bérlőnek, de nem kecsegtetett túl sok jóval ezekkel a lehetőségekkel kapcsolatban.
Az is felmerül ilyen helyzetekben, hogy a lakásban legális-e zárat lecserélni, esetleg a közműveket, azaz a gázt vagy a villanyt kikapcsoltatni (a víz kikapcsolása még a szolgáltatói oldalról sem egyszerű eset, közegészségügyi és tűzvédelmi okok miatt).
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- vázolta a nem éppen egyértelmű helyzetet Ódor Dániel.
Azt is megkérdeztük a jogásztól, hogy mennyire jellemző, hogy ennyire elhúzódik, azaz akár két évig is tart egy hasonló, a bérleti díj meg nem fizetése miatt indított bírósági eljárás. Ódor Dániel szerint ez egyáltalán nem rendkívüli, ugyanis a másodfokú (azaz a legtöbbször jogerős) ítélet meghozatala még akkor is jellemzően másfél évig tart, ha egyébként a bíróság viszonylag egyértelműnek találja az esetet. Ha pedig egyéb körülmények is felmerülnek az ügyben, például a bérlő azt állítja, hogy a lakás kisebb, mint a szerződésben leírt méret, és ezért nem fizette meg a (teljes) bérleti díjat, akkor pedig még ennél is tovább tarthat a bírósági eljárás.
Amennyiben ezt megtettük, akkor a bíróság közreműködése nélkül, rögtön a végrehajtóhoz fordulhatunk, ám a moratóriumot ebben az esetben sem tudjuk megkerülni.
Kis értékű ingatlanbérleti szerződések esetén persze felmerül a kérdés, hogy mennyire éri meg közjegyzőnél kötni meg a szerződést (amelynek az ára akár az ötvenezer forintot is elérheti), de annyit talán érdemes közjegyző előtt aláíratni egy bérlővel, hogy a bérleti díj meg nem fizetése esetén vállalja, hogy kiköltözik a lakásból. Egy ilyen papírt mellesleg nemcsak a lakás kiadásakor, hanem akármikor alá lehet íratni.