Forrás Dávid • 2017. november 19. 13:00
Lakáskiadás esetén sokan nem gondolnak arra, hogy közjegyző előtt közokiratba foglalják a bérleti szerződést, pedig súlyos ára lehet annak, ha ezt az időt és pénzt megspóroljuk. Egy Facebook-bejegyzésre figyeltünk fel, melynek tanúsága szerint egy két éve nem fizető bérlőt nem sikerül az utcára tennie a tulajdonosoknak, akiknek most a kilakoltatási moratórium tett be. Ügyvédet kérdeztünk meg, hogy ilyen helyzetben milyen lehetőségeink vannak.
A 2011-es népszámlálás adatai szerint 277 356 lakás volt kiadva az országban. Ez a szám minden valószínűség szerint emelkedett azóta, mivel 2011 és 2016 között 10,7 százalékról 13,7 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik az Eurostat adatai szerint bérleményben laktak Magyarországon.
A fentiek alapján arra lehet következtetni, hogy nincs egyedül az a nő, aki Az Ingatlanosok Kicsiny Almanachja nevű Facebook-oldalhoz fordult problémájával, a lenti bejegyzés szerint.
A Facebook-oldalon egy olyan lakáskiadási esetről lehet olvasni, ahol egy bérlő két éve nem fizet bérleti díjat, de még mindig az ingatlanban lakik. Ugyan az elmúlt nyáron a bíróság már elrendelte a kilakoltatását, ám az erről szóló határozatot csak október végén kézbesítették, így viszont a végrehajtást idén már nem lehet megejteni, a nemrég kiterjesztett végrehajtási moratórium miatt ugyanis már csak 2018. májusára kapott időpontot a tulajdonos a bírósági végrehajtóktól.
A posztban felteszik a kérdést, hogy mit lehet ilyenkor csinálni, illetve hova lehet ilyenkor fordulni, így ezzel kapcsolatban megkerestünk egy ingatlanjogban jártas jogászt, hogy járjuk körbe, mit tehet ilyen esetekben egy pórul járt bérbeadó.
A kilakoltatási moratórium november 15-től április 30-ig tart Magyarországon. A köztudatba leginkább úgy épült be, hogy ebben az időszakban a bankok nem lakoltathatják ki azokat az adósokat, akiknek felmondták a hitelszerződését, az kevésbé él a fejekben, hogy a bérleti díjat nem fizetők is profitálhatnak a helyzetből.
- erősítette meg a Pénzcentrumnak dr. Ódor Dániel ügyvéd, a Taylor Wessing Hungary munkatársa. A szakember hozzátette, hogy vannak ugyan kivételek, amikor a moratórium tartama alatt is el lehet végezni a kilakoltatást, például ha bebizonyítható, hogy a tulajdonosnak sincs hol laknia, vagy ha felajánl egy másik ingatlant a bérlőnek, de nem kecsegtetett túl sok jóval ezekkel a lehetőségekkel kapcsolatban.
Az is felmerül ilyen helyzetekben, hogy a lakásban legális-e zárat lecserélni, esetleg a közműveket, azaz a gázt vagy a villanyt kikapcsoltatni (a víz kikapcsolása még a szolgáltatói oldalról sem egyszerű eset, közegészségügyi és tűzvédelmi okok miatt).
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 719 484 forintot 20 éves futamidőre már 6,26 százalékos THM-el, havi 142 416 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,78% a THM, míg a MagNet Banknál 6,87%; az Erste Banknál 6,89%, a Raiffeisen Banknál 7,00%, a K&H Banknál pedig 7,28%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
- vázolta a nem éppen egyértelmű helyzetet Ódor Dániel.
Azt is megkérdeztük a jogásztól, hogy mennyire jellemző, hogy ennyire elhúzódik, azaz akár két évig is tart egy hasonló, a bérleti díj meg nem fizetése miatt indított bírósági eljárás. Ódor Dániel szerint ez egyáltalán nem rendkívüli, ugyanis a másodfokú (azaz a legtöbbször jogerős) ítélet meghozatala még akkor is jellemzően másfél évig tart, ha egyébként a bíróság viszonylag egyértelműnek találja az esetet. Ha pedig egyéb körülmények is felmerülnek az ügyben, például a bérlő azt állítja, hogy a lakás kisebb, mint a szerződésben leírt méret, és ezért nem fizette meg a (teljes) bérleti díjat, akkor pedig még ennél is tovább tarthat a bírósági eljárás.
Amennyiben ezt megtettük, akkor a bíróság közreműködése nélkül, rögtön a végrehajtóhoz fordulhatunk, ám a moratóriumot ebben az esetben sem tudjuk megkerülni.
Kis értékű ingatlanbérleti szerződések esetén persze felmerül a kérdés, hogy mennyire éri meg közjegyzőnél kötni meg a szerződést (amelynek az ára akár az ötvenezer forintot is elérheti), de annyit talán érdemes közjegyző előtt aláíratni egy bérlővel, hogy a bérleti díj meg nem fizetése esetén vállalja, hogy kiköltözik a lakásból. Egy ilyen papírt mellesleg nemcsak a lakás kiadásakor, hanem akármikor alá lehet íratni.