Pénzcentrum • 2017. október 14. 07:00
Magyarország továbbra is rekord mennyiségű energiát fűt el. Pedig az ország éghajlata ezt egyáltalán nem indokolja. Egy 2011-es európai vizsgálat alapjaira támaszkodva megvizsgáltunk, hogy mennyiben változott a magyarok energiafelhasználása a legfrisebb, elérhető adatokat elemezve.
Az Intelligent Energy Europe program keretében 2011-ben készült egy tanulmány, ami öt EU-tagállam energiafelhasználási gyakorlatát vizsgálta és elemezte. A felmérésben résztvevő országok között ott volt Magyarország is, Ausztria, Belgium, az Egyesült Királyság és Németország mellett.
A felmérés során a kutatók rengeteg anyagot gyűjtöttek be az országokból, amit nehéz volt egységesen összevetni egymással a nemzetek társadalmi eltérései miatt. Voltak azonban olyan mutatók, amik lehetőséget adtak az összehasonlításra. Így Magyarországra vonatkozóan is közöltek érdekes adatokat. Ezekből pedig kiderül, hogy
- az egy háztartásra jutó energiafogyasztás Magyarországon volt a legmagasabb,
- szintén háztartásokra számolva Magyarország mindenkinél több energiát fűtött el,
- a kiugróan magas hőenergia-fogyasztást azonban időjárási okok nem indokolták, hiszen például Németországban a hűvösebb éghajlat miatt egy hónappal hosszabb a fűtési szezon, Ausztria hegyi övezetiben pedig sokkal hidegebb a tél, mint Magyarországon,
- a magas hőenergia fogyasztást a lakások hőszigetelésének, illetve korszerű nyílászáróinak és fűtőberendezéseinek hiánya okozhatta,
- a vizsgált országok közül Magyarország vállalta a legkisebb arányú üvegházkibocsátás-csökkentést.
Ezek alapján a megállapítások alapján kíváncsiak voltunk arra, hogyan alakult Magyarország fűtésre elhasznált energiafelhasználása. Az Eurostat a 2015-ös évre rendelkezik magyar adatokkal ezen a téren, így azokat vetettük össze a 2011-ben kiadott jelentés megállapításaival. Belgium ugyanakkor nem szerepel az Eurostat listáján, így őt egy szomszédos országgal, Romániával helyettesítettük. A háztartásokra való bontást pedig egy főre jutóra cseréltük, amihez szintén 2015-ös Eurostat adatokat használtunk.
Elfűtött energia
Nem meglepő, hogy a legtöbb fűtésre szánt energiát a legnépesebb országok használják el, és jellemzően gázból fogy a legtöbb, míg elektromos áramból a legkevesebb. Egyedül Románia az, ahol a megújuló hordozók előzik a gázt. További érdekesség hogy a távfűtés kizárólag Németországban igazán jelentős.
Ennél azonban sokatmondóbb az az adatsor, ami az egy főre jutó fűtésre felhasznált energiahordozók mennyiségét mutatja. Hiszen ez alapján Magyarország szinte minden hordozót tekintve a második helyen áll (van ahol első). Ráadásul a mutatókban csak azok az országok előznek meg minket, akiknél kiemelkedően sok az energiafelhasználás az adott hordozót tekintve.
Ha az elektromos áram fűtésre való felhasználását nézzük jóval elmaradunk a 2011-ben is vizsgált országoktól. Románia azonban még nálunk is kevesebb áramot használ fűtésre.
A legnagyobb energiafaló
A 2011-es vizsgálat egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy Magyarország egy háztartásra nézve mindenkinél több energiát fűtött el. Ez pedig 2015-ben sem alakult másképp.
Az okokat persze ezek a statisztikai adatok nem közlik, de feltételezhető, hogy a hat évvel ezelőtt közölt megállapítások legalább egy része még mindig megállja a helyét. Még akkor is, ha a kirívó aránytalanságok csupán jól látható különbséggé alakultak át.
Az önfinanszírozó korszerűsítés
A fenti adatok igyencsak aggasztóak, így - még az agresszív állami árszabályozás ellenére is - indokolttá teszik a lakossági beruházásokat. Főként, hogy komplex energetikai korszerűsítéssel akár annyit is meg lehet spórolni a rezsiszámlákon (felmérések szerint bizonyos esetekben 65-80 százalékot is foghatunk jelenlegi lakásfenntartási kiadásainkon), hogy simán megérheti kölcsönből belevágni a munkálatokba. Azaz az energetikai számítással alátámasztott beruházást követően
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Ahhoz, hogy ezt kiderítsük, persze minden esetben egyedi számítást kell végeznünk. Ehhez egyrészt érdemes elkészíttetni az ingatlan zöldkártyáját, amely a jelenlegi állapoton túl ajánlást is megfogalmaz a korszerűsítésre. Másrészt a beruházás költségelemei kapcsán szét kell néznünk a piacon elérhető hitelkonstrukciók között is. Ebben pedig nagy segítségedre lehet a Pénzcentrum Kalkulátora, hiszen egy jól megválasztott hitelkonstrukcióval tízezreket is spórolhatunk a futamidő teljes hossza alatt.
Ha például 1 500 000 forintot szeretnénk felvenni 5 éves futamidőre, akkor a Sberbank személyi kölcsöne 32 207 forint havi törlesztéssel (2. hónaptól) ajánlja hitelét, így a futamidő végére 1 927 576 forintot kell visszafizetni (THM: 10,97%). A K&H személyi kölcsönét választva 31 863 forintot kellene törleszteni havonta, míg a teljes visszafizetendő összeg 1 939 920 forint lenne (THM: 11,16%). Ugyanerre a hitelkonstrukcióra az MKB Bank és CIB Bank is ajánl személyi kölcsönt. Előbbi 31 850, utóbbi 32 720 forint törlesztést kér havonta, így az MKB-nél 1 946 700 forintot (THM: 11,43%), a Cibnél pedig 1 963 200 forintot (THM: 11,73%) kell visszafizetnünk a futamidő végére.
A fenti hitelkonstrukcióra a Cetelem is ajánl személyi kölcsönt, ők 34 895 forintos havi törlesztést kérnek, amivel a futamidő végére 2 108 700 forintot kell visszafizetni (THM: 15,44%). Mindezek mellett a Cofidis és a Budapest Bank is ad lehetőséget a hitelfelvételre. Előbbi 35 564, utóbbi 39 255 forintot kér havi törlesztésként, így a Cofidisnél a futamidő végére 2 133 840 forintot (THM: 15,90%), míg a Budapest Banknál 2 355 300 forintot (20,50%) kell visszafizetni.
A német gasztronómia és az áram
Az Intelligent Energy Europe program 2011-es tanulmánya ugyan nem tért ki a főzéshez elhasznált energia mennyiségére, mi kíváncsiságból azért megnéztük, mi újság az országok között e téren. A főzést itt igazán tágan kell értelmezni, ugyanis ide tartozik a mikrohullámú sütő vagy például a kávéfőző használata is.
A grafikonon jól látszik, hogy a németeknél senki nem használ el több villamos áramot a konyhában. Valamint megállapítható az is, hogy a gázhasználat ebben a szegmensben is uralkodó. Külön érdekesség, hogy Románia igazán magas, mérhető adattal rendelkezik, ami a megújuló energia felhasználást illeti a főzés terén. Ha pedig megvizsgáljuk az összes étel és italkészítéshez elhasznált energiát,
Az országok közti különbségek, azonban itt már jóval kiegyenlítődöttebbek, mint a fűtésre szánt energiahasználatnál.