Pénzcentrum • 2017. május 10. 05:30
Ruhák, bútorok, ékszerek, kocsik, ingatlanok, értékpapírok, szerzői jogok - változatos képet mutat, mi mindent örököl évről évre a magyar állam. Egy tavalyi felmérés szerint Magyarországon 100-ból mindössze csak 4 ember készít végrendeletet, pedig ez az egyetlen módja annak, hogy valaki a halála után is önállóan rendelkezzen vagyonának felosztásáról. Ha ezt elmulasztja, és nincs törvényes örököse, életében szerzett vagyona az államra száll.
Magyarországon még mindig tabutéma a halál - ezt támasztja alá legalábbis az a tavalyi felmérés, ami szerint 100-ból mindössze 4 embernek van érvényes végrendelete. Egy családos ember talán feleslegesnek is gondolja, hogy ilyesmivel bajlódjon, hiszen ha nem élünk végrendelkezési jogunkkal, abban az esetben automatikusan érvényesülnek a törvényes öröklés szabályai. Vagyis a törvényes örököseinkre maradnak (ha vannak) életünkben felhalmozott értékeink. Az más kérdés, hogy ha előrelátóak vagyunk, rengeteg pénzt, időt és energiát spórolhatunk szeretteinknek halálunk után, és az érvényes végrendelettel megelőzhetjük a családi viszályt is.
Nem ilyen egyértelmű azonban a helyzet, ha valakinek nincsenek élő rokonai. Az ő esetükben haláluk után hagyatéki eljárás indul, és végrendelet, valamint egyenes ági rokon híján életében szerzett minden vagyona a magyar államra száll.
Nem tudják, mennyi pénz ütötte a magyar állam markát?
A magyar állam öröklése abban az esetben merül fel, ha a törvény vagy végintézkedés alapján öröklésre jogosultak visszautasítják az örökhagyó örökségét, vagy ha az örökhagyó után nem maradt öröklésre jogosult személy. A Pénzcentrum megkereste a magyar államot a polgári jogi jogviszonyokban képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t.
Kérdésünkre, hogy az utóbbi két évben mégis mennyi pénzt örökölt a magyar állam, közölték, nem vezetnek külön nyilvántartást azokról a hagyatékokról, amelyek esetén az örökhagyó nem tett végrendelkezést és örököse sem volt. Így az örökölt pénzeszközökkel kapcsolatban nem tudnak adattal szolgálni. Vagyis sem azt nem mondták meg, mennyi pénzt örökölt a magyar állam, sem azt, mennyi tartozás szállt rá.
Évente több ezer ingatlanra teszi rá a mancsát az állam
Azzal kapcsolatban viszont, hogy mennyi ingóságot és ingatlant örököltek, pontos adattal rendelkeznek. 2014 és 2016 között összesen 5980 ingatlannal lett gazdagabb az állam, és több mint 20 ezer ingóságot örökölt. Arra a kérdésre, hogy mégis mi lesz az örökölt vagyontárgyak sorsa, az MNV a következőt válaszolta:
Vagyis az elektronikus árverési rendszeren keresztül értékesítik, amit tudnak. Jelenleg licitálni lehet irodákra, garázsokra, Balaton parti nyaralókra, lakásokra, kertes házakra, és az ország legkülönbözőbb pontján fekvő telkekre. Ezekhez általában a piaci árhoz képest valamivel olcsóbban juthatnak hozzá a licitálók. Ugyanakkor az árveréseken jellemző, hogy az utolsó pillanatokban nagyon gyorsan felszaladhat egy alulárazott ingatlan vételára a kikiáltási árhoz képest.
Egy kis debreceni ház kikiáltási ára egyébként 3 655 000 forint, a licitlépcső 40 ezer, egy székesfehérvári irodáé 3 048 000 forint, a licitlépcső pedig szintén 40 ezer. Egy jó állapotú egri lakás kikiáltási ára 9 000 000 forint, a licitlépcső 50 ezer, míg egy balatonföldvári szálloda épületének licitje 218 097 000 forintról indul, itt a licitlépcső már 500 ezer forint. Az árveréseken egyébként ügyfélkapus regisztrációval lehet részt venni.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A bevételből elsősorban a hagyatéki eljárás során bejelentett és a jogerős hagyatékátadó végzésben rögzített hagyatéki hitelezői igényeket kell kielégítenie az államnak a hagyaték erejéig. Az értéktelen, hasznosíthatatlan vagyontárgyakat kiselejtezik.
A magyar állam egyébként leginkább Budapesten, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében örököl, míg Tolna, Győr-Moson-Sopron és Nógrád megyében kevésbé jellemző, hogy az emberek az államra hagynák vagyonukat.
Kocsik, konyhai eszközök, műalkotások, szerzői jog marad az állam nyakán
Változatos képet mutat, milyen vagyontárgyak szállnak az államra: ruhák, bútorok, nemesfémek, ékszerek, járművek, műszaki cikkek, sőt, az állam örököl társasági részesedéseket, szerzői jogot, takarékbetétkönyveket, értékpapírokat, követeléseket is.
Ezek jelentős része hitellel terhelt, gyakran sérült, törött. Leggyakrabban egyébként lomot hagynak maguk után az elhunytak, ám néhány esetben előfordult, hogy kiemelkedő jelentőségű hagyatékot örökölt az állam. Az MNV példaként említi Emőd György műfordító, színész, rendező védetté nyilvánított hagyatékát, amit a Magyar Nemzeti Múzeumban helyeztek el. Veszprémi Imre szobrász alkotásai ugyancsak a magyar államra szálltak.
Jelenleg 36 darab szerzői jogot tart nyilván az MNV. A művek felhasználásához ilyenkor az MNV Zrt. felhasználási szerződésen alapuló engedélyét kell beszerezni - jogdíj ellenében. Leggyakrabban egyébként Déry Tibor és Gazdag Erzsi művei felhasználásának engedélyezése miatt fordulnak az MNV-hez.