Pénzcentrum • 2017. április 24. 12:30
Ugyan az albérletek árában némi visszaesés volt megfigyelhető az elmúlt hónapokban, hosszabb távon mégis inkább az ingatlanpiac további fellendülése várható. A bérek növekedése jó hír lehet a lakáshitelből vásárlóknak is, ennek köszönhetően ugyanis a családok terheti fokozatosan csökkenhetnek.
Az elmúlt években kibontakozó lakáspiaci drágulás eredményeként a lakástulajdonos háztartások vagyona is emelkedett, évtizedes távlatban pedig még szembetűnőbb a változás - áll az ingatlan.com elemzésében, amely a hosszú távú folyamatok alapján vizsgálta a lakás- és lakáshitelpiac alakulását.
Fizetések, lakásárak
A kétezres évek elején (2001-2002) jellemző átlagos lakásárakhoz képest körülbelül 100 százalékkal (azaz durván a duplájára) nőtt a lakások átlagára a magyarországi városokban. A lakásdrágulás nettó bérek nominálisan ezt meghaladó mértékű, 130-170 százalékos emelkedést produkáltak. Figyelembe véve azt is, hogy a mindennapos költségeink drágulása miatt ugyanannyi pénzből egyre kevesebbet dolgot tudunk vásárolni (vagyis az inflációval korrigált, reálértékeket nézzük) akkor mind a lakások reálértéke, mind a reálbérek nagyságrendekkel alacsonyabb ütemben 20-50 százalékkal nőttek. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy területileg hatalmasak a különbségek, a fővárosban például az átlagnál jóval nagyobb mértékben drágultak a lakások.
A másfél évtizeddel ezelőtti helyzethez képest most teljesen más, kiegyensúlyozottabb helyzetben van a lakás- és lakáshitelpiac, valamint a keresleti oldalon lévő háztartások. Ez többek között annak köszönhető, hogy a nettó reálbérek növekedéséből adódó többletnek csak egy része csapódik le a fogyasztásban, a válság után a háztartások megtakarítási hajlandósága jelentősen nőtt, emiatt a vagyonuk is gyarapodott. Nem beszélve arról, hogy az ingatlanok felértékelődése szintén növelte a lakosság vagyonának értékét.
Akár már 2-3 százalékos lakásdrágulás is 1000 milliárdokkal növeli a háztartások vagyonát, azonban a területi különbségek itt is jelentősek. További fontos tényező, hogy a háztartások egyre könnyebben tudnak lakáshitelt igényelni a piacon, mivel a hitel fedezetéül szolgáló lakások értéke emelkedő pályán van.
Lakáshitelek, fizetések, törlesztések
A BankRáció számításai szerint a nettó fizetések emelkedése is segítheti a lakáshitelezés élénkülését. Különösen akkor, ha a lakáshitel-igénylők több évig, akár 10-20 évig fix törlesztőrészletű lakáshitelt vesznek fel. Az elemzés alapján egy 8 százalékos és 8 millió forintos fix kamatozású és ezáltal fix törlesztőrészletű 15 éves futamidejű lakáshitelnek a havi törlesztése mindvégig 76 ezer forint. Tizenöt évvel ezelőtt - 2002-ben - két átlagos nettó jövedelemmel rendelkező háztartás 156 ezer forintos összbevételének 49 százalékát vitte volna el a 76 ezres forintos törlesztés. Ezzel szemben ma már két nettó fizetés összege meghaladja a 360 ezer forintot, amelynek csak a 21 százalékát viszi el a törlesztés.
Bár azt nehéz megmondani, hogy miként növekednek majd a nettó fizetések a következő 1-2 évtizedben, de évi 3 százalékos átlagos béremelkedést számolva 15 év múlva, vagyis 2032-ben, az egy főre jutó átlagkereset meghaladhatja a 280 ezer forintot, így az adott családban a nettó jövedelmek összege 560 ezer forintot jelentene, amelyhez viszonyítva a példahitel törlesztése a család bevételének mindössze 14 százalékát vinné el. Ez a jelenlegi szint kétharmadának felel meg.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Még kedvezőbbek az arányok, ha három vagy több gyermeket nevelő háztartások a szigorú feltételekkel igényelhető családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) keretében elérhető 10 millió forintos lakáshitelt veszik fel. Ennek a hitelnek a havi törlesztése havonta 55 ezer forint, ami jelenleg a két átlagjövedelem összegének a 15 százalékát jelenti, az évi 3 százalékos béremelkedést feltételezve 15 év múlva csak a két fizetésnek kevesebb mint a 10 százalékát kell törlesztésre fordítani.
Mi várható a jövőben?
A várható béremelkedéssel számolva sokkal biztonságosabbak a hosszabb időre, akár 15-20 évre fix törlesztőrészletet biztosító lakáshitelek. Bár drágábbak a változó kamatozású lakáshiteleknél, ám az utóbbiak törlesztőrészlete a piaci és gazdasági helyzet, ezen keresztül a kamatkörnyezet változásának függvényében jelentősen emelkedhet a jövőben. Az elemzés szerint fix törlesztésű lakáshiteleknek egyértelműen a kiszámíthatóság az előnye, és a bérek és a reálbérek hosszú távú emelkedését feltételezve ráadásul arányosan jóval kisebb kiadást jelentenek egy-egy család számára.
Éppen ezért bár már most is egyre népszerűbbek a fix törlesztést garantáló lakáshitelek, a jövőben még nagyobb teret nyernek a piacon, különösen akkor, ha a bankok közötti verseny még élesebbé válik a fix törlesztésű hitelek piacán. A fokozódó verseny miatt érdemes az összes bank lakáshitel-ajánlatát megnézni például online kalkulátorok segítségével. A teljes visszafizetendő összegben ugyanis milliós eltérések lehetnek, amelyek 10-15 éven keresztül is hatással lehetnek a hitelfelvevők anyagi lehetőségeire.
Fontos tényező az is, hogy a bérek emelkedése fenntartható maradjon és összhangban legyen a gazdaság teljesítményével, ebben az esetben ugyanis hosszabb távon is emelkedhetnek az árak a lakáspiacon. Az árak növekedése elsősorban a fővárosban és a gazdaságilag fejlett térségekben, a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban várható, de a drágulás mértéke ingatlantípusonként az adott városon belül is rendkívül eltérő lehet.