Jó lesz sietni nyáron a tóra: veszélyben a hekk, kiszáradhat a Balaton

Óriási gáz van - röviden így lehetne összefoglalni, hogy a szakértők szerint mi a helyzet a Földdel, milyen hatással van az emberi tevékenység a környezetünkre és milyen jóslatokba bocsátkoznak, ha bolygónk jövőjéről van szó.

- ezt Frank Fenner ausztrál mikrobilógus nyilatkozta 2010-ben, nem sokkal halála előtt. Ő óriási szaktekintélynek számított a biológia területén. Szakértelmére jellemző, hogy vezető szerepet vállalt a fekete himlőt okozó vírus Földről való eltüntetésében is.

A szakember azt is elmondta, hogy a kihalási folyamatot le lehet ugyan lassítani, de egyszerűen túl sokan vagyunk a Földön ahhoz, hogy magát a kihalást elkerüljük.

A helyzet komolyságát jól mutatja, hogy egy kiváló szakember ilyen nyilatkozatra ragadtatta magát, de nem kell rögtön megijedni. A nemzetközi tudományos élet konszenzusa ugyan meglehetősen rossz és ijesztő a klímaváltozással kapcsolatban, de nem ennyire drámai.

- közölte az ENSZ égisze alatt működő Kormányközi Klímaváltozási Bizottság (IPCC) 2013-ban kiadott ötödik jelentése kapcsán Hoesung Lee, a testület elnöke.

Nem lesz áprilisban hó, és...?

Ez azt jelenti tehát, hogy tudományos tény: minél több szén-dioxidot bocsátunk ki, annál melegebb lesz. Ez pedig gondot jelent. Az Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) diákoknak szóló weboldala szerint ugyanis a magasabb átlaghőmérséklet azzal jár, hogy a hőhullámok egyre gyakoribbak és tartósabbak lesznek, amelyből adódóan gyakrabban fog hőguta és izomgörcs kialakulni az embereknél. További probléma, hogy a hőhullám már önmagában is halált okozhat.

Ha melegebb lesz, akkor a kórokozók is könnyebben fognak terjedni, mivel a szúnyogok illetve a kullancsok, melyek sok betegséget terjesztenek, tovább fognak életben maradni és nagyobb területeket tudnak majd lefedni.

Az ember egészségére gyakorolt közvetlen hatáson túl, a hőmérséklet emelkedéséből adódóan

• a mezőgazdaságban könnyen előfordulhat, hogy bizonyos gabonanövények nem teremnek majd meg, esetleg jelentősen csökken a termés mennyisége,

• az energiaellátásban is gondot okozhat, hogy gyakrabban és intenzívebben fogjuk a légkondicionálókat használni, ami jelentős megterhelés az energiahálózat számára, így gyakoribbak lehetnek majd az áramszünetek,

• a vízellátásban komoly fennakadások lehetnek, mert gyakoribb lesz a szárazság, folyók apadhatnak el, tavak száradhatnak ki, a ritkább havazás és a korábbi hóolvadás miatt pedig egyes folyók hozama radikálisan csökkenhet,

• az élővilágban teljes fajok tűnhetnek el, és itt nem elég a jegesmedvékre meg mondjuk a pingvinekre gondolni, a korallzátonyok eltűnése miatt az olyan halak is veszélybe kerülhetnek, amiket az ember is fogyaszt, mint például a balatoni büfékből ismerős hekk,

• az erdők is veszélybe kerülhetnek, mivel gyakoribbak lehetnek majd az erdőtüzek, valamint a rájuk veszélyes károkozók is elszaporodhatnak, mint például a hegyi fenyőbogár,

• továbbá a szabadidős tevékenységek (tengerparti nyaralás, síelés) is veszélybe kerülhetnek a szeszélyesebbé váló időjárás, a kevesebb hó, valamint a tengerek megemelkedő vízszintje miatt. 

Ahhoz, hogy lássuk, hol tartunk a folyamatban, néhány adatot érdemes figyelembe venni a pandás logójú nemzetközi szervezet, a Természetvédelmi Világalap (WWF) 2016-os Élő Bolygó Jelentéséből.

Ebből kiderül, hogy az élő bolygó index értéke óriásit esett 1970 és 2012 között, ami azt jelenti, hogy a Földön élő állatok egyedszáma rohamosan csökken.

A Világalap munkatársai azt figyelték meg, hogy

• a szárazföldi állatok egyedszáma 38 százalékkal, 

• az édesvízi állatoké 81 százalékkal,

• a tengerben élőké pedig 36 százalékkal

csökkent ezen idő alatt.

Van még egy ábra, amit érdemes részletesebben megvizsgálni. A lenti grafikonon a halvány zöld vonal azt mutatja, hogy mekkora az az erőforrás-mennyiség, melyet a Föld hosszú távon biztosítani tud, a szürke zóna teteje pedig azt mutatja, hogy ezzel szemben az emberiségnek mekkora a fogyasztásigénye. E között a két érték között hosszú távon nem lehet ekkora különbség, különben ökológiai katasztrófát kockáztatunk.

Nem kell biológusnak lenni, hogy belássuk a fentiek alapján: sürgősen vissza kell fognunk a szén-dioxid-kibocsátást.

Kevesebb bubis vizet nyissak ki?

Ehhez három szektornak kell összefognia:

• az államoknak vállalniuk kell, hogy szabályozói eszközökkel megpróbálják visszaszorítani a szén-dioxid-kibocsátást, 

• a vállalatoknak minél kevesebb szén-dioxidot kell kibocsátaniuk, valamint

• a lakosságnak is a jelenleginél környezetbarátabb életmódra kell váltania.

Az állami (vagyis inkább államközi) szektor jelentős előrelépést ért ela 2015-ös párizsi klímaegyezménnyel. A megállapodás szerint a világ országai vállalták, hogy

• 2 Celsius fok alatt tartják a Föld légkörének felmelegedését az iparosodást megelőző időszak értékéhez képest, valamint 

• folytatják azon erőfeszítéseiket, hogy ez az emelkedés 1,5 Celsius alatt maradjon.

Mivel Magyarország is aláírója ennek a megállapodásnak, arra voltunk kíváncsiak, hogy állnak a legnagyobb hazai vállalatok a környezetvédelemhez, illetve mit tehet a lakosság, hogy a klímaváltozás mértéke minél kisebb legyen.

Az előbb már említett WWF 2015-ben vizsgálta meg a legnagyobb ötven magyarországi vállalat, valamint az öt legnagyobb hazai bank és az öt legnagyobb biztosító viszonyát a éghajlatvédelemhez.

A legjobb minősítést az energiaipariban működő Mol, valamint a kommunikációs nagyvállalat Magyar Telekom érték el. Esetükben a következő hat kérdésre tudtak egyértelmű igennel válaszolni a tanulmány készítői:

• Megjelent-e a publikus vállalati dokumentumokban konkrét, számszerűsített éghajlatvédelmi cél?

• Rendelkezett-e hazai éghajlatvédelmi stratégiával? 

• Mérte-e az éghajlatvédelmi cél megvalósulását?

• Bevonta-e az értékláncában érintetteket az éghajlatvédelmi tevékenységébe? 

• Foglalkozott-e az éghajlatváltozás üzletére vonatkozó hatásaival? 

• Megjelent-e a publikus dokumentumokban felsővezetői szintű éghajlatváltozással kapcsolatos elkötelezettség?

Érdekes, hogy a vizsgált körbe bekerült állami vállalatok közül csak a Magyar Posta rendelkezett éghajlatvédelmi céllal, igaz, a vizsgálat még jóval a párizsi klímaegyezmény hazai ratifikálása előtt történt meg.

Rendben, spórolnék, de mit csináljak?

Bár a céget nem vizsgálta a WWF jelentése, de nemrég foglalkozott vele a Portfolio, hogy az Aldi áttért a zöldáramra. A Mol segítségével 2017-től kizárólag megújuló forrásból származó energiával fogják működtetni az összes boltjukat, logisztikai létesítményüket illetve az igazgatási központjukat is. Ezzel az Aldi a tavalyi éves villamosenergia-fogyasztása alapján nagyságrendileg 12 000 tonnával mérsékli CO2 kibocsátását. A fenti érték nagyságát jól szemlélteti, hogy mintegy 8 000 középkategóriás dízelüzemű autó 10 000 megtett kilométeren bocsát ki ennyi szén-dioxidot (150g CO2/km kibocsátással számolva).

Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy azon felül, hogy mostantól csak olyan cégeknek leszel az ügyfele, melyek komolyan veszik az éghajlatvédelmet, vajon mit tehetsz azért, hogy ne menjen teljesen gajra a környezetünk, és egyáltalán mekkora hatást gyakorolhat az életedre, ha spórolsz az energiával?

Az E.ON Energiaszolgáltató 2014-re 1 579 kWh-ra becsülte az éves lakossági áramfogyasztás átlagos mértékét. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2016-ban 366 forintba került 10 kWh villamos energia, így ezek alapján könnyen kiszámítható, hogy évente átlagosan 57 791 forintot költünk áramra, amelynek egy része könnyen megspórolható lenne. 

Íme 10 hasznos tipp:

• Pályázz ingyenpénzre, az Európai Unió segítségével nulla százalékos hitellel javíthatod mega lakásod szigetelését, valamint napelemet is beszerezhetsz!

• Kapcsold le a villanyt, ha kimész a szobából, és húzd ki a töltőket a falból, ha épp nincs rájuk szükséged!

• Régi, csöves technológiával működő televíziódat cseréld le újabb, lapos képernyősre, mellyel akár a felére csökkentheted a TV-vel kapcsolatos áramköltségeidet.

• Kitárt ablakkal szellőztess télen! A félig nyitott ablakon kevés friss levegő jön csak be, a falakat viszont lehűtöd. Kereszthuzat esetén gyorsabban megy a szellőztetés és a falak is melegek maradnak.

• A nem túl koszos ruhákat mosd csak 30 Celsius fokon, rövid programmal. Ezzel is jelentős mennyiségű energiát spórolhatsz meg.

• Zárd el a csapot, ha még mindig csöpög, csináltasd meg! Egy csöpögő csapon 17 liter víz is kifolyhat minden nap. Összehasonlításképpen, naponta 4 liter vízre van szükségünk főzéshez és iváshoz.

• Gyűjtsd szelektíven a papírhulladékot!

• Ha kocsival jársz, ellenőrizd a guminyomást és tartsd be a gyártód ajánlását. Ezzel jelentős mennyiségű benzint takaríthatsz meg.

• Ha nincs feltétlenül szükséged autóra, szállj tömegközlekedésre! Ezzel nemcsak kevesebb stressznek teszed ki magadat, hanem a környezetedet is jobban kíméled.

• Az eldobható nejlonszatyor helyett használj tartós bevásárlótáskát! Ezzel még a napi bevásárlás is olcsóbb lesz.

Végezetül pedig, ha azt gondolnád, hogy a környezeti problémák túl nagyok, te viszont túl kicsi vagy ahhoz, hogy változtatni tudj rajtuk, álljon itt egy, a Dalai Lámának tulajdonított mondás, miszerint:

Címlapkép forrása: MTI Fotó / Varga György