Pénzcentrum • 2017. január 12. 12:30
Vádat emelt Galambos Lajos ellen tegnap a Budaörsi Járási Ügyészség, a vád szerint összesen csaknem 50 millió forint értékű villanyt, gázt és vizet lopott. A Pénzcentrum utánajárt, hogy - amennyiben valósak a vádak - mi lehet az oka, hogy több mint 20 évig nem derült fény a csalásra.
Úgy tűnik, még koránt sincs vége a Lagzi Lajcsi-ügynek, tegnap ugyanis a Bors információi szerint vádat emelt ellene a Budaörsi Járási Ügyészség. Galambos Lajost tettestársként üzletszerűen elkövetett, jelentős érték ellen elkövetett lopással és társtettesként vesztegetéssel vádolják.
A vád szerint a művész 1993-tól egyedül, majd 2000-től feleségével illegális bekötéssel áramot, vizet és gázt vételeztek szabálytalanul mocsai ingatlanaiban, ezzel legalább 30 millió forintnyi villanyt, 4 millió forintnyi földgázt, és 16 millió forintnyi vizet használt el.
Az ügyészség a vádiratban börtönben végrehajtandó szabadságvesztést, közügyektől való eltiltást, és félmillió forintos vagyonelkobzást indítványoz.
Lagzi Lajcsi ügye 2015. szeptember végén bombaként robbant, és hatalmas port kavart a médiában. De az illetéktelen közművételezés sajnos nem számít példátlan dolognak Magyarországon. A statisztikák szerint évente nagyjából 50 ezer család éves fogyasztását lopják el a közmű-tolvajok.
Meg nem erősített információink szerint a szolgáltatók a feljelentés helyett inkább a több százezer forintra rúgó kötbérezést választják, így a bűnügyi statisztikákban - illetve a sajtóhírekben - az illetéktelen vételezés többnyire nem szerepel.
Erre egyébként azért van lehetősége a szolgáltatóknak, mivel a szabálytalan vételezés jogilag nem bűncselekmény, hanem szerződésszegés. Így nem büntetés jár érte, hanem meghatározott összegű kötbér. Bár elvileg az elcsalt mennyiséget kellene befizetni, ennek a pontos meghatározása azonban többnyire lehetetlen. Ezért a törvény úgy rendelkezik, hogy maximum 30 napra visszamenőleg kell kifizetni egy napi bő tízezer forintban meghatározott összeget.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A szolgáltatók tapasztalatai szerint a gáz- és áramlopások nagyjából felében egyébként a plombát sértik meg, illetve a mérő számlálóját pörgetik vissza, az esetek 15 százalékában a mágnesezést, a maradékban pedig - ahogy a vád szerint tették azt Lajcsiék is - a mért rendszer megkerülését alkalmazzák. Ez utóbbi egyébként a legkifinomultabb, legkevésbé észrevehető módszer, így az sem véletlen, hogy a Galambos-család hosszú évekig nem bukott le.
A számok megdöbbentőek, így az sem meglepő, hogy a szabálytalan vételezések visszaszorítása érdekében a legtöbb hazai szolgáltató folyamatosan ellenőrzi a fogyasztóit. Az energiakommandó egyrészt szúrópróbaszerűen keresi fel az ügyfeleket, másrészt szisztematikusan is végigjárnak egy-egy körzetet. De van példa lakossági bejelentést követő kivizsgálásra is.
Az ellenőrzési csoport célja minden esetben a tisztességtelen fogyasztói magatartás kiszűrése, és a hálózati veszteség mérséklése. A szakemberek ilyenkor ellenőrzik a mérőhelyeket, az ott felszerelt készülékeket, s a fogyasztásmérők működését, valamint vizsgálják azt is, hogy helyesen történt-e meg a fogyasztási hely hálózatra való csatlakoztatása.
Ha a szerelő visszaélésre utaló nyomot talál, kötelező fényképet készítenie, és jegyzőkönyvet felvennie a fogyasztó jelenlétében, majd aláíratnia azt. A fogyasztónak nyilatkoznia kell, hogy elismeri-e a szerződésszegést.