Pénzcentrum • 2016. december 14. 15:00
A lakóingatlan-piac 2016-ban immár harmadik éve fellendülési szakaszban van. A 2008-as válságot követő lejtmenet után az idei év végére forgalomban, árszintben és az építési engedélyek számában is majdnem teljesen behozta lemaradását a piac.
Régiós összevetésben még mindig nem magasak a magyar árak. A legdrágább ingatlanok továbbra is Budapesten, Győr-Moson-Sopron megyében és Hajdú-Biharban találhatóak. A fővárosban a VII. kerület a csúcstartó, ott szűk egy év alatt 33 százalékos volt az átlagos áremelkedés - derül ki a legfrissebb OTP Lakóingatlan Értéktérkép elemzésből.
Az idei év első három negyedévében a NAV-hoz beérkezett és az OTP Jelzálogbank által feldolgozott forgalmi adatok a tavalyi évhez hasonlóan továbbra is kétszámjegyű, országos átlagban 14 százalék körüli szűk éves áremelkedést mutatnak.
- mondja Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci elemzője. Hozzátette, míg a fővárosi értéknövekedés 19 százalék körül alakul, megyei jogú városokban 9 százalék, kisebb városokban 1 százalék ugyanez az arány. Községekben összességében viszont 15 százalékos csökkenést látunk.
Értéknövekedés a lakótelepeken
Az elmúlt években a legnagyobb arányú értéknövekedés a lakótelepi lakásoknál ment végbe. Mára az eladott lakótelepi lakások országos átlagára meghaladja a 200 ezer Ft/m2-t. A lakások átlagosan 14-15 százalékos drágulása mellett ugyanakkor az önálló házak 11 százalékos értékvesztést könyvelhetnek el idén. Ennek fő oka, hogy ezek az ingatlanok kiesnek a befektetői célpontok közül, nagy részük az amúgy is csekélyebb forgalmú vidéki településeken található, illetve a válság végére (például Pest megye esetében) túlkínálat alakult ki piacukon.
Csak két megyében csökkent az átlagár
A tizenkilenc megye közül csak Nógrádban és Somogyban csökkent az eladott lakóingatlanok átlagára idén. Nógrádban ez már hagyományos, és a csekély kereslet számlájára írható, míg Somogyban a korábbi magas árakból volt lehetőség áresésre. 15 százalék feletti drágulás Budapest mellett még Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megyére jellemző, illetve a vidéki dobogós Komárom-Esztergom megye.
A megyék árváltozására általában nagy hatással van a forgalom nagy részét adó megyeszékhelyek piaci mozgása. Ennek megfelelően, nagyvárosaink között tavalyhoz képest a legnagyobb mértékben Kecskemét drágult (17%), majd ebben a rangsorban Tatabánya (16%), valamint Székesfehérvár és Debrecen (15%) követi a Bács-Kiskun megyei várost.
Az átlagár ranglista nem tartalmaz nagy meglepetést: Budapesttel (358 ezer Ft/m2) természetesen nem számolva Győr-Moson-Sopron a legdrágább, 246 ezer Ft/m2 átlagárral. A 200 ezres limitet még Hajdú-Bihar és Pest megye haladja meg. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád megye, 70 ezer Ft/m2 alatti árszinttel; a százezres határt tavaly óta Borsod-Abaúj-Zemplén is meghaladja. Az eladott ingatlanok országos átlagára az év első három negyedévében 260 ezer forint volt négyzetméterenként.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ha mélyebbre ásunk az adatokban, akkor hosszabb távon és országos szinten is itt kell keresnünk a rekordot: a 2013-as mélypontról 2016 első feléig az 50 m2 alatti VII. kerületi és az 50-75 m2 közötti V. kerületi lakások egyaránt 85 százalékkal drágultak. Nem meglepő a kisebb lakások jelentősebb értéknövekedése. Ezek egyrészt saját használatra is keresettek, másrészt a befektetési célú vásárlások fő fókuszát adják. Csökkenő árú kerület - a tavalyi évhez hasonlóan - idén sincsen. Irányítószám-körzet szintjén vizsgálva az adatokat, közel 50 százalékkal drágult, és ezzel élen áll a fővárosban a 1075-ös körzet, azaz a VII. kerület központi része.
Ehhez képest a második legdrágább II. kerület átlagára még hajszállal 480 ezer Ft/m2 alatt marad. A 400 ezres szint fölé még az I., XII., VI., XI. és XIII. kerületek jutottak. Az egységes áremelkedés hatására idén már csak egyetlen kerület, a XXIII. marad valamivel a 200 ezres limit alatt. Irányítószámokat vizsgálva, az V. kerület hat körzetéből öt az árrangsor legelején áll; legdrágább a 1051-es irányítószám 681 ezer Ft/m2-rel.
Várakozások
A jelenlegi és a rövidtávon várható kedvező makrogazdasági környezet (bővülő GDP, alacsony munkanélküliség, növekvő reálbérek) miatt országos léptékben a következő években sincs okunk piaci visszaesést feltételezni. Mindez összességében egyelőre kiolthatja a negatív demográfiai folyamatok hatását is. Mind a hitelfelvételt, mind a befektetési célú vásárlást az alacsony kamatszint is támogatja, ebben egyelőre szintén nem várható változás, sőt a reálkamatok tovább csökkenhetnek. Hazánkban a lakossági hitelfelvétel csak most fordult át pozitív tartományba, és a háztartások eladósodottsága régiós összevetésben még mindig igen alacsony.
A nominális árszint, történelmi rekordot döntve már meghaladja a 2008-as árcsúcsot, sőt reálértékben Budapest is meglépte ezt a szintet. Az országos reálár-szint ugyanakkor még bő 10 százalékkal a 2008-as alatt van. A bérekhez viszonyított árak az 1998/1999-es éveket idézik, 40 százalékkal a korábbi csúcsév 2004, és 20 százalékkal 2008 alatt. Mindemellett nemzetközi összehasonlításban, a környező országok egy részéhez képest is olcsóbbak a magyar, illetve budapesti árak.
- fogalmazta meg várakozásait az OTP Jelzálogbank elemzője.