Portfolio • 2016. december 4. 10:04
Magyarországon Nyugat-Európához képest alacsony az egy főre jutó lakásterület nagysága, de a régió többi országához képest jól állunk. Ugyanakkor árnyalja a képet, ha a meglévő lakásállomány állapotát és a lakások zsúfoltsági rátáját is megvizsgáljuk. Európai összehasonlításban mind a két tényező esetében meglehetősen rosszul állunk, a magyar lakosság több mint 25 százaléka rossz lakhatási körülmények között él, míg a zsúfoltsági ráta meghaladja a 40 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a lakosság több mint 40 százaléka nem megfelelő méretű lakásban élt tavaly, míg az uniós átlag nem éri el a 17 százalékot. A lakásállomány állapotában ugyanakkor jelentősek a különbségek hazánk különböző területei között, és ezek inkább csak növekedhet, mint csökkenhetek a jövőben, mivel az új lakások jellemzően a jobb minőségű lakásállományú területeken épülnek.
Magyarországon az egy főre jutó lakóingatlan terület az Európa más országaihoz képest az alacsonyabbak között van, 2008-ban 30 négyzetméter körül alakult, míg például Olaszországban meghaladta a 40 négyzetmétert is ugyanekkor, Dániában pedig az 50 négyzetmétert. Azt is hozzá kell azonban tenni, hogy az egy főre jutó lakóingatlan terület nagysága hazánkban magasabb volt, mint a régió más országaiban, Lengyelországban, Szlovákiában vagy Romániában. Európában a legalacsonyabb az egy főre eső lakóingatlanterület Romániában, ahol alig lépi át a 20 négyzetmétert. Ugyanakkor a cél nem feltétlenül a nyugat-európai országok számainak az utolérése, a mutató egyben a lakásállomány kihasználtságát is mutatja, vagyis jobban kihasznált lakásállomány esetén kisebb az egy főre jutó lakásterület, de azért a magasabb terület nagyság irányába történő elmozdulás indokolt lehet.
Bár ez egy főre jutó lakóterületet illetően hazánk valóban nem teljesít rosszul, tovább árnyalja a képet, ha ennek a lakóingatlan-állománynak az állapotát is összehasonlítjuk az egyes országokban. A rossz lakáskörülmények között élő lakosság aránya ugyanis nagyon magas európai viszonylatban Magyarországon. A lakosság több, mint 25 százaléka olyan lakóingatlanban él, ahol nedvesek a falak és a padló, szivárog a tetőn a víz, vagy elkorhadtak a nyílászárók. Az Európai Unióban átlagosan ez az arány csupán 15 százalékos, hazánknál csak 3 országban rosszabb a helyzet.
Tovább árnyalja a képet, ha azt is megvizsgáljuk, hogy a lakosság hány százaléka él zsúfolt otthonban. Magyarország ebből a szempontból nincs jó helyzetben, a lakosság több mint 40 százaléka olyan lakásban élt 2015-ben, ahol a család tagjainak számához, életkorához vagy családi állapotához képest nem volt elegendő terület, szoba az otthonban. Ezzel szemben az Európai Unióban átlagosan csak 16,8 százalékos a zsúfoltsági ráta, vagyis még bőven van hova fejlődnünk.
Lakásépítésre tehát szükség van, mivel egyrészt a rossz állapotban lévő lakások jelentős részét nem éri már meg felújítani, hanem teljesen új ingatlanokra van szükség, másrészt, az egy főre jutó lakóingatlan terület értékének Nyugat-Európához közeledése is indokolt.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ott nincsenek új lakások, ahol igazán kellenek
Magyarország különböző régiói között jelentősek a különbség a lakásállomány minőségében. A sustandard lakások aránya a lakott lakásállomány százalékában Közép-Magyarországon a legalacsonyabb, 4 százalékos, míg a legmagasabb ilyen lakásaránnyal rendelkező Dél-Alföldön a lakásállomány 14 százaléka nem üti meg az elfogadható minőségű lakások szintjét. Vagyis a lakásállomány javulására éppen a Dél-Alföldön, az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon lenne szükség.
Azok a lakások, melyekre érvényesek a következő feltételek: nincs WC vagy fürdőszoba, nincs szennyvízelvezető-csatorna, a fal vályogból épült alapozás nélkül, nincs vezetékes víz. Illetve azok is, ahol a lakásban nincs konyha és a teljes alapterület 50 négyzetméter vagy ennél kevesebb, illetve a lakás csak egy 12 négyzetméteresnél kisebb szobával rendelkezik.
Az ingatlanok azonban pont nem a legrosszabb lakásállománnyal rendelkező területeken épülnek. A legkevesebb új lakást Észak-Magyarországon húzták fel tavaly, és a kiadott építési engedélyek száma is itt volt a legalacsonyabb. Bár a Dél-Alföld és Észak-Alföld valamivel jobban teljesít, látható, hogy Nyugat-, illetve Közép-Magyarországhoz képest erős lemaradásban van. A helyzet azonban várhatóan a jövőben sem fog változni, a lakásfejlesztések fő színtere Közép-Magyarország és a Nyugat-Dunántúl maradhat.
Címlapkép forrása: Getty Images Hungary