Ezt most azonnal nézd meg a lakásbiztosítási szerződésedben

Az őszi és a téli időszakban mindig megnő a tűzesetek kockázata. "Őszig közel 850 db tűzkárt rögzített társaságunk - hívja fel a figyelmet dr. Borsányi Gábor, az Allianz Hungária Zrt. kárrendezési igazgatója. Az utóbbi öt év tapasztalata alapján átlagosan több mint 1200 db ilyen típusú kárt regisztrálunk évente. Az összes bejelentett lakáskárt figyelembe véve viszonylag kisebb arányt képviselnek a tűzkárok, azonban az átlagos kárösszeg annál magasabb - egy-egy esetben akár több millió forintos - összeget is elérheti.

Míg októberben és novemberben a fűtési rendszerekkel és a tüzeléssel összefüggésbe hozható tűzesetek aránya növekszik meg, addig a decemberi és januári tűzkár bejelentések az adventi és a karácsonyi tüzekkel állnak összefüggésben. A fűtési szezonban a statisztikák alapján több mint 100 db tűzeset fordul elő havonta, így az éves tűzkármennyiség fele ebben az időszakban történik.

- hangsúlyozta Szőke Tamás, az Allianz Hungária Zrt. termék- és portfoliómenedzsment igazgatója.

A fűtéssel és tüzeléssel összefüggésbe hozható lakástüzek és egyéb károk - például szénmonoxid mérgezés - jó része elkerülhető, ha betartunk néhány alapszabályt:

• A fűtési szezon kezdetén ellenőriztessük szakemberrel a kéményjáratok tisztaságát, átjárhatóságát és a fűtési berendezés állapotát.

• Amennyiben a fűtőkészülék az égéshez szükséges levegőt a lakótérből használja fel, győződjünk meg arról, hogy a levegő utánpótláshoz biztosított és megfelelő méretű a szellőzőnyílás. A szellőzőnyílásokat mindig hagyjuk szabadon, ne tömítsük el azokat.

• Ha jól záródó műanyag nyílászáróink vannak, akkor fokozottan ügyeljünk arra, hogy megfelelő mennyiségű égési levegő álljon rendelkezésre a fűtés és főzés céljára.

• Ne legyenek gyúlékony anyagok nyílt láng és sugárzó hő közelében, hiszen a kicsapó láng vagy szikra tüzet okozhat.

• Ha a fűtési készülékünk meghibásodott, javítását bízzuk szakemberre.

Ha szilárd, pl. szén vagy fa tüzelésű rendszerünk van, akkor az alábbiakat tartsuk szem előtt:

• A fűtési készülék közvetlen környékére szilárd, nem éghető burkolatot helyezzünk.

• A fa égése során több füst és korom képződik, mint a gázzal való fűtés esetében, ezért fokozottan figyeljünk a kémény tisztítására.

• Ne fűtsünk nedves fával, mert a kéményben megnő a korom- és kátránylerakódás.

• Ne fűtsünk műanyaggal, festett vagy lakkozott fával, mert ezek égése során mérgező gázok keletkeznek, belélegzésük egészségkárosodást okozhat, illetve a fűtési készülékünket is rongálhatják. Fontos, hogy kizárólag a tüzelőberendezéshez engedélyezett tüzelőanyagot használjuk.

• Cserépkályha esetén soha ne égessünk dió vagy mandula héjat, mert a hirtelen felszabaduló hőenergia robbanáshoz vezethet.

• A fűtési berendezés levegőszabályozóját akkor szabad csak zárt állásba helyezni, amikor a készülékbe rakott fa teljesen leégett és már a parázs sem izzik benne. Cserépkályha esetében, amennyiben ez a lezárás előbb történik meg, akkor a még el nem égett gázok a levegővel keveredve robbanó elegyet alkothatnak, ami az egész cserépkályhát szétvetheti.

• Az égés során keletkezett friss égésterméket (pl. hamut), a fokozott tűzveszélyessége miatt ne helyezzük szemetesbe. Mivel a hamu kiváló hőszigetelő, ezért akár 24 óra elteltével is lehet benne még izzó parázs.

• A készüléket csak lehűlés után lehet tisztítani, forró állapotban balesetveszélyes, és annak meghibásodásához is vezethet.

Gáztüzelésű rendszerekhez kapcsolódó tanácsok:

• A régi falazott, bélés nélküli kéményeket acél, alumínium vagy speciális műanyagból készült béléscsővel kell kibélelni, amely ellenáll a csőben lecsapódó megkötött savakat tartalmazó kondenzvíz maró hatásának.

• Tanácsos naponta több alkalommal is szellőztetni.