Lepukkant üres lakásokért fizetnek százmilliókat az önkormányzatok

Pénzcentrum/Index.hu2016. október 15. 18:02

Az önkormányzati tulajdonú lakásokról akkor szoktunk hallani, ha kiderül, hogy ilyenekben politikusok vagy a barátaik laknak, vagy ezeket az önkormányzat áron alul eladja (politikusoknak vagy barátoknak), netán éppen kilakoltat belőle egy családot (nem politikust vagy barátot). Arról viszont, hogy pontosan mennyi ilyen lakás van Budapesten, ezek milyen állapotban vannak és mit kezdenek velük az önkormányzatok, arról ritkán lehet olvasni. Az Index kikérte az összes budapesti önkormányzattól a vonatkozó adatokat.

A lakásárak és a bérleti díjak is egyre csak emelkednek, rég elszakadva attól, ahogy az emberek bére növekszik, így egyre szélesebb tömegeknek okoz állandó stresszt és bizonytalanságot, hogy megfizethető, egészséges és kényelmes helyen tudjanak lakni, vagy hogy tudjanak lakni valahol egyáltalán.

A Habitat for Humanity jelentése szerint 2015-ben milliós tömegeket érintett Magyarországon a lakhatási szegénység valamilyen formája,

  • 840 ezer embernek okozott komoly gondot, hogy kifizesse a lakásfenntartás költségeit,
  • 946 ezer embernek okozott gondot az, hogy kifizesse a rezsit és rendesen fel tudja fűteni a lakását,
  • és félmillió háztartás volt eladósodva,
  • arról nem is beszélve, hogy 2,5 millió ember lakik olyan lakásban, ahol beázik a tető, nyirkosak a falak vagy behúz a hideg az ablak mellett.

A helyzet az, hogy ma Magyarországon nem nehéz olyan helyzetbe kerülni, hogy az embernek probléma legyen a lakhatás, hogy megcsússzon és nem tudja, hova menjen, vagy ahová menni tud, az éppen hogy nem lakhatatlan. Amikor pedig egy szakmai társalgásban felmerül a lakhatási szegénység problémája, általában nem kell sokat várni, hogy valaki elkezdjen arról beszélni, hogy ennek

az egyik megoldása az lenne, ha Magyarországon is lenne normális szociális bérlakáshálózat.

Elméletileg egy széleskörű bárlakáshálózattal pont olyan védőhálót lehetne kifeszíteni a lakásszegénységben érintett százezrek alá, mint amilyet a munkanélküli segély jelent az állásukat elvesztőknek.

A magyar önkormányzatok nemhogy nem bővítik a lakásállományukat, de leginkább igyekeznek megszabadulni attól a nyűgtől, amit a rendszerváltás után a nyakukon maradt lakásállomány jelent, és aminek a fenntartására vagy fejlesztésére gyakorlatilag mindent maguknak kell összekalapozni, állami segítség nélkül.

Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lennének szociális bérlakások Budapesten, de messze nincs annyi, amekkora igény volna rá, sok a kifejezetten rossz minőségű lakás és sok lakás áll üresen, többnyire felújításra vagy lebontásra várva. Ráadásul mindez a Budapesti önkormányzatoknak együtt véve több száz millió forintjába is kerül.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A 23 budapesti önkormányzatnak 2016 nyarán összesen 41451 önkormányzati lakás volt a tulajdonában.

Ezeket a lakásokat, már amelyek lakható/kiadható állapotban vannak, az önkormányzat kiadhatja, többségében annak, akinek akarja, vagyis aki a pályázaton megkapja, vagy akinek pályázat nélkül, más jogcímen odaadja.

Sajnos ugyanazokban a belső kerületekben, ahol a legtöbb lakás is van, van a legtöbb rossz minőségű, komfort nélküli lakás az önkormányzat tulajdonában. A VII-VIII. kerületben az önkormányzat 10 lakásából közel háromban, a lakásállomány 35-36 százalékában nincs wc, csak a folyosó végén, nincs rendes vizes blokk, és abból következtetve, hogy az ilyen házak milyen állapotban vannak, valószínűleg vannak még egyéb gondok ezekkel a lakásokkal.

Az üres lakások ráadásul nemcsak állnak használatlanul, lebontásra vagy felújításra várva, de pénzbe is kerülnek. Ezek után a lakások után az önkormányzat közös költséget, rezsit, csatornadíjat és minden egyebet, ami kevés lakás esetén csak pármillió forint, a józsefvárosi önkormányzatnak viszont, amely 497 ilyen lakás után fizet, ez 2015 júniusa és 2016 júliusa között hozzávetőleg 198 millió forintjába került. Az ezzel járó költségeket több önkormányzat nem is számolja, de a beérkezett válaszok alapján

A budapesti önkormányzatok legalább 320 000 000 forintot fizetnek ki évente az üres lakások után.

A teljes cikk itt olvasható.

Címkék:
otthon, önkormányzat, lakás, bérlakás, szociális bérlakás, ház,