Nagy Bálint • 2016. szeptember 29. 05:51
A hazai és nemzetközi kutatások többnyire igazolják, egy átfogó panelrehabilitáció hosszú távon is értékmegőrző beruházás. Hiába, ennek ellenére sincs erőteljes kormányzati akarat a rehabilitálásukra, még uniós pénzből sem.
Lázár János szerint időszerű lenne a korszerűtlen lakótelepi lakásokban élők kertes házakba költöztetése. Az április 14-én tartott Kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: a felújítás (ez Lázárnál kimerül a szigetelésben, illetve a nyílászárók cseréjében) nem feltétlenül a legjobb megoldás, mivel ezek a panelházak 30-40 éve épültek, és az életciklusuk végére értek.
- fogalmazott Lázár.
Lázár ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ez a téma egyelőre nincs napirenden, de ő folyamatosan mondogatja a miniszterelnöknek, hogy a kormány mindenképp foglalkozzon a problémával.
Tényleg nincs már a panelekben kakaó?
Közel 4 évvel ezelőtt arra kereste a választ az Eltinga, hogy az óbudai "Faluház" 2009-es energiahatékonysági felújítása milyen hatást gyakorolt a 3000 lakót számláló társasház lakásáraira. Akinek nem lenne ismerős a környék, konkrétan erre a területre terjedt ki a vizsgálat (lilával a Faluház, pirossal a kontroll-terület):
A kutatóintézet, az FHB Lakásárindex tranzakciós adatbázisa alapján akkor megállapította, hogy nemcsak a rezsire, hanem a lakásárakra gyakorolt hatás is azonosítható.
- írták az elemzés készítői.
Mi persze kíváncsiak lettünk, mi történt az azóta eltelt években: azaz, hogy a felújított épületben található lakások megőrizték-e árelőnyüket, illetve hogy egy átfogó panelrehabilitáció - amire azért van néhány pozitív példa az országban - hosszú távon is értékmegőrző beruházás-e, ezért megkértük az Eltingát, hogy frissítsék számunkra az adatsort. Nos, ahogy az az alábbi infografikán is jól látható, a válasz mindkét kérdésünkre, egyértelmű IGEN!
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Úgy nehéz, ha nincs panelprogram
Aligha túlzás, ha kijelentjük, hosszú évek óta csak kormányzati ígéret a panelprogram felélesztése. Eredetileg 2013 utolsó negyedévében harangozták be a program következő fázisát, majd 2014 őszén tett újabb ígéretet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, hogy mintegy 10 milliárd forintos kerettel hamarosan elindulhat a pályáztatás. Nem sokkal később viszont már arról beszéltek, hogy EU-s forrásokból (elvileg 63 milliárd forint állt volna rendelkezésre) juthat majd pénz a lakossági, köztük a társasházi beruházásokra is.
2015 nyarán újabb részletekkel bombázták a kormányzati szereplők a potenciális lakossági igénylőket: akkor 10 százalékos önerő mellett, 45 százalékos vissza nem térítendő uniós támogatásról, és 45 százalékos hitelről szólt a fáma. Ezt a keretet azonban tavaly ősszel arra hivatkozva rúgta fel a kormány, hogy a vissza nem térítendő forrás jobban kell a kormányzati épületekre, illetve egyébként is nehezen lehetne megoldani igazságosan a támogatás lakossági szétosztását.
Majd 2016 februárjában újabb fordulatot vett a Gépezet: Lázár János egy Kormányinfón jelezte, hogy a 45 százalékos vissza nem térítendő uniós támogatás helyett kétharmadnyi hitelt kap majd a lakosság összesen 200 milliárdos kerettel (egyharmadnyi uniós visszatérítendő forrást, egyharmadnyi MFB-s nulla százalékos hitelt). A fennmaradó egyharmadnyi részt (100 milliárd forint) pedig a lakosságnak kellett volna önerőként hozzátennie a beruházásokhoz.
Ez azonban vélhetően már túlzás volt - egy reprezentatív felmérés azt is megállapította, hogy a kutya sem állt volna neki ilyen feltételekkel a korszerűsítésnek -, így a kormány visszatáncolt. Június 3-án jelentette be a Magyar Fejesztési Bank, hogy a program végül megelégszik a legalább 10 a legalább 10 százalékos önerővel, a további 90 százaléknyi rész pedig kamatmentes hitelként áll majd a lakosság rendelkezésére.
A sok negatívum után pozitív üzenet volt az is, hogy családi házak esetében maximum 10 millió, a társasházaknál lakásonként maximum 7 millió forint lesz igényelhető. Bár az is igaz, hogy ezzel párhuzamosan azt is bejelentették, hogy a program teljes mérete 300 milliárd helyett "csak" 115/135 milliárd forint lesz.