Pénzcentrum • 2016. április 12. 11:31
Zúgolodnak a budapestiek, senki nem érti, miért nem jár családi ház tetőterének beépítésére a 10+10 milliós CSOK. Mutatjuk, mire is gondolhatott a jogalkotó.
Jókora felzúdulást okozott a Portfolio, az FHB Bank, valamint a takarékok által szervezet CSOK-roadshow utolsó, budapesti állomásán a rendelet azon kitételének ismertetése, miszerint családi házak tetőterének klasszikus be-, illetve ráépítésére nem vehető igénybe a 10+10 millió forintos állami támogatás. Mint arról a Pénzcentrum korábban beszámolt, az új CSOK-rendeletben ugyanis az szerepel, hogy:
Ha ez nem lenne teljesen egyértelmű, nem csodálkozunk, néhány héttel ezelőtt ugyanis még a legtöbb hazai pénzintézet sem volt biztos a szócikk helyes értelmezésében. A Pénzcentrum megkeresésére a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azonban tiszta vizet öntött a pohárba.
- írta megkeresésünkre az NGM.
Mire gondolhatott a jogalkotó?
Tetszik vagy sem, a rendeletben található homályos megfogalmazás ellenére, a jogalkotó egyértelmű szándéka tehát az volt, hogy az otthonteremtési program új építésű ingatlanokra vonatkozó részéből kizárja azokat, akik egy családi ház (jellemzően a szülői ház) tetőterét építették volna be a 10+10-es CSOK-ból. Lehet persze emiatt zúgolódni - erre jó példát szolgáltatott a Portfolio tegnapi rendezvénye is -, de ez esetben igenis van realitás a kormányzati szándék mögött.
Ha találgatni kellene - hiszen egyértelmű megerősítés e tekintetben nem hangzott el a kormány részéről, és valószínűleg nem is fog -, akkor nagyon úgy tűnik, hogy a családok otthonteremtésének elősegítésén keresztül a kormány alapvető szándéka az építőipar, a lakáspiac, illetve a hitelpiac megsegítése volt. És, ha őszinték vagyunk, ebből a szempontból teljesen logikus a tetőtér beépítésére vonatkozó szigorú passzus a rendeletben.
Nézzünk egy egyszerű példát: ha a CSOK-ra jogosult család beépíti a 10 millió forintos vissza nem térítendő támogtásból (ehhez még plusz forrást sem kell bevonni) a szülői ház tetőterét, az kétségtelenül lecsapódik bevételként az építőiparban is, de marginális ahhoz a szcenárióhoz képest, mintha a szülők a családi fészek eladásából finanszíroznák saját maguk továbblépését, és segítenék a gyerekek otthonhoz jutását is. Nem kell sokat magyarázni, utóbbi esetben három új tranzakcióval bővül a lakáspiaci forgalom, illetve az építőipar (új építés és felújítás) és a hitelintézetek is profitálnak az otthonteremtési program előidézte felfutásból. És ez nem jelenti azt, hogy a tetőtér-beépítést tervezőkre egyáltalán nem gondoltak:
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Van még rá esély?
Habár a mondás szerint "soha ne mondd, hogy soha" - gondoljunk csak a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény eltörlésére -, a jogalkotó eredeti szándékát figyelembe véve egyelőre aligha várható a CSOK-törvény tetőtér-beépítésre vonatkozó részének módosítása. Persze minél hangosabban veri valaki az asztalt, annál inkább eljutnak az igények a jogalkotókhoz is. Ahogy a Portfolio tegnapi CSOK-rendezvényén Tokodi Gábor, az FHB Bank vezérigazgató-helyetttese fogalmazott: