Pénzcentrum • 2016. március 7. 19:00
Egy friss kutatás szerint a magyarok szívesen vágnak bele otthonuk felújításába vagy bővítésébe. A munkálatokba jellemzően saját tőkéből vágnának bele, banki hitelt pedig csak valamivel több, mint negyedük venne fel.
Egy friss felmérésben a padlástérrel és tetőtérrel rendelkező magyar háztartások felújításokkal és beépítésekkel kapcsolatos terveit vizsgálták. Az eredmények szerint a magyarokat a család gyarapodása vagy az otthon élhetőbbé tétele befolyásolja a leginkább a lakótér bővítésével vagy felújításával kapcsolatos döntéseikben.
A munkálatokba jellemzően saját tőkéből vágnának bele, banki hitelt pedig csak valamivel több, mint negyedük venne fel. A szakemberek iránti bizalom viszont erős, de a szükséges anyagok kiválasztásakor az árkedvezmény mellett a személyes tapasztalat is az elsődleges szempontok közé tartozik - derül ki a VELUX Magyarország Kft. megbízásából készült átfogó kutatásból.
A család gyarapodása vagy az otthon elhasználódása a fő motiváció
Míg a tetőtér-beépítés tervezésénél a legfőbb motiváció a család gyarapodása, illetve a gyerekek életkora, addig a felújításon gondolkodóknál a lakókörnyezet elhasználódása a fő befolyásoló tényező. A tetőtér-beépítést tervezők közül a megkérdezettek 45 százaléka indokolta az átalakítást azzal, hogy a gyerekek felcseperedése és a privát helyigényük növekedése miatt bővítenék a teret.
A gyerekek korán kívül a számuk is meghatározó: 32 százalékuk bővítene azért, mert számuk növekedésével egyszerűen kinőtték az alsó szintet, és szükségessé vált a tetőtér helyiségeinek igénybe vétele is.
A generációk együttélése nemcsak a fiatalabb, hanem az idősebb korosztállyal való térmegosztásban is megjelent, igaz jóval kisebb arányban: a szülőktől való függetlenedés miatt a megkérdezettek mindössze 5 százaléka építené be a tetőteret, további 5 százalék számára a bővítés igénye az idős szülők odaköltözésével válik aktuálissá. A felújítás mögötti indokként a már említett elhasználódott, elöregedett környezet jelent meg (56 százalék), amit a nagymértékű energiapazarlás követ. A felújítási hajlandóságot az is előre mozdítja, ha a tetőtér nem világos, túlságosan felmelegszik, vagy ha hangszigetelésre szorul.
Otthonteremtés elsősorban saját forrásból
Bár a beruházók nagy százaléka nem rendelkezik elegendő tőkével az átalakításhoz, 63 százalékuk mégis inkább önerőből fedezné a tetőtér-beépítés költségeit, banki hitelt pedig csak 29 százalékuk venne igénybe. Állami támogatási formákat a megkérdezettek közel ötöde venne igénybe. Számukra különösen jó hír a kutatás lezárulta óta bejelentett Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK), ami akár a tetőtér beépítésére is fordítható.
A felújítást tervezők körében még magasabb azok száma, akik saját forrásból fedeznék a felújítás költségeit (79 százalék), banki hitelt csak 15 százalék venne igénybe, 19 százalék ugyanakkor pályázati forrásokat használna fel.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Erős a szakemberek iránti bizalom
A megkérdezettek az építéssel kapcsolatos döntésekben leginkább szakértők véleményére hallgatnak. Mind a tetőtér-beépítők, mind a felújítók esetében hasonló tendencia figyelhető meg: a tervezőn kívül a szakemberekben, mesteremberekben is 5-ből 4 ember bízik meg. A jövőben beépítést tervezők a kivitelezéssel kapcsolatban további fontos, megbízható személyként tekintenek a generál kivitelezőre (65 százalék). A felmérésben résztvevők fele ugyanakkor erősen támaszkodik a barátok és rokonok véleményére.
A tervezési folyamatokban a felújítók számára is nagyon fontos szempont, hogy az üzletekben élőben megnézhessék a termékeket (79 százalék), illetve a döntésüket jelentősen befolyásolják az aktuális termékakciók is (77 százalék). További fontos szempont a házhozszállítás lehetősége, illetve a korábbi tapasztalatok az építőanyaggal vagy magával az üzlettel kapcsolatban.
A beszerzésben szintén hangsúlyos a szakemberek véleménye, a felújítók 82 százaléka inkább az általuk ajánlott termékeket vásárolja meg.
A magyarok nem húzzák az időt
A felmérésből kiderül az is, hogy ha már megvan az elhatározás a beépítésről, vagy a felújításról, a döntés hamar megszületik. A kihasználatlan helyiség beépítésével kapcsolatos döntés átlagosan 11 hónap alatt, a felújításról szóló elhatározás 7 hónap alatt érik meg. A beépítési munkálatokra csaknem 8 hónappal számolnak a beépítők, ezzel szemben a felújításnál mindössze 3 hónapra becsülik a felújítás befejezését.