Pénzcentrum • 2016. február 4. 11:36
Tovább emelkedett a magyarországi lakások ára, ezt mutatja az FHB Lakásárindexe is. Azt még nem tudjuk, hogy az új CSOK milyen hatással lehet a piacra, de az tisztán átszik, hogy a kedvezmény nélkül is sikerült elérni a válság előtti szintet.
2015. III. negyedévében tovább növekedett az FHB Lakásárindex, a korábbi 188,23-ról, 193,6-ra változott az értéke, így a drágulás mértéke a II. negyedévhez képest nominálisan 2,9, míg reál értelemben 2,5 százalékos volt. A számok alapján a lakásárak lassan elérik a válság előtti szintet, jelenleg a 2008 végén, 2009 elején tapasztalható árakkal szembesülhetnek a lakásvásárlók, a különbség már csak csupán 3,5 százalékos a 2008-as csúcshoz képest.
2014 eleje óta a hazai lakásárak növekedése folyamatos, a drágulás mértéke azonban fokozatosan mérséklődik. Az első negyedévben még több mint 7 százalékos áremelkedés volt tetten érhető, a második negyedévben 3,9 százalékos, míg a harmadik három hónapban 2,9 százalékkal mentek fel az árak. Hozzá kell tenni, hogy az első három hónap kimagasló eredménye részben azzal is magyarázható, hogy az Index összeállításakor a Nemzeti Eszközkezelő által végrehajtott tranzakciók kikerültek az adatbázisból, míg a korábbi években szerepeltek az adatok között. Az árnövekedés mérséklődésének hatására a drágulás mértéke jelenleg megegyezik a 2014 harmadik negyedévi adataival.
Mi a helyzet az építési engedélyekkel?
Az építési engedélyek száma növekedést mutatott 2015-ben, január és szeptember között összesen 8 616 darabot adtak ki Magyarországon, ami ezerrel haladta meg az előző év azonos időszakát jellemző számot. A 24 százalékos növekedés ellenére azonban az építési engedélyek száma továbbra is messze elmarad a válság előtti szinttől. Tovább árnyalja a képet, hogy a bővülés jelentős része a II. negyedéves jó eredménynek köszönhető, míg a július és szeptember közötti időszakban már csak 3,3 százalékkal növekedett az engedélyek száma.
A bővült engedélyezés ellenére az átadott lakások száma csökkent. Az év első kilenc hónapjában 4 657 új lakás készült el, míg 2014 azonos időszakában 5 144. Pozitív ugyanakkor, hogy a csökkenés ellenére a használatba vételi engedélyek száma nem süllyedt vissza a 2013-as mélypontra.
2015-ben az ingatlanértékesítési hálózatok adatai szerint körülbelül 135 ezer lakás és ház cserélt gazdát, a válságot követő legjobb eredménynek számít. A havi tranzakciók alapján azonban látszik, hogy a különbség hátterében elsősorban az év elején tapasztalt jelentős növekedés áll, míg a harmadik és negyedik negyedévben a 2014-eshez hasonlóan alakultak az értékesítések.
Az építési engedélyek számának növekedését csak a néhány régióban tapasztalt bővülés idézte elő, míg a többiben 2015 első 9 hónapjában kevesebb engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. A növekedésben élen jár Budapest, és így Közép-Magyarország, de jól teljesített a Dunántúl is, valamint az Észak-Alföldön és a Közép-Dunántúlon is tapasztalható volt némi emelkedés, bár ezek továbbra is nagyon mélyen állnak.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Az épített lakások számát illetően alig van olyan régió, ahol bővülésről lehet beszámolni, egyedül Nyugat-Dunántúlon érhető tetten növekedés. A fejlesztések tehát csak lassan indultak be, ugyanakkor az új lakástámogatási rendszernek és az áfa-csökkentésnek köszönhetően az építkezések várhatóan felpörögnek az idei évben.
Közel másfélszer több hitelt vettünk fel
Ebben az országos eredményben nagy szerepe volt a szeptembernek, amikor a banki hitelkihelyezések meghaladták a 40 milliárd forintot. A negyedik negyedévben ugyan nem sikerült megismételni a harmadik negyedév számait (az MNB legfrissebb adatai szerint), de a havi hitelkihelyezések továbbra is stabilan 30 milliárd forint fölött alakultak, ebben a negyedévben az új hitelek összege meghaladta a 100 milliárd forintot, ami közel 57 százalékos bővülést jelent 2014 azonos időszakához képest.