Pénzcentrum/Index.hu • 2015. szeptember 17. 20:01
Emlékeznek még azokra a csodálatos időkre, amikor a szúnyogok nem szerették az emberi vért? Hát persze, hogy nem emlékeznek, mert több ezer évvel ezelőtt volt. Azóta minden nyári szezon megérkezésével egyszerre örülhetünk a strandidőnek és a nyaralást megkeserítő szúnyogok állandó csipkelődésének.
A szúnyogszezon, így a hivatalosan szúnyoggyérítésnek hívott szúnyogirtás is szeptember első hetével ért véget. Egy házi közvélemény-kutatás szerint idén mintha kevesebb lett volna a szúnyog, ezzel párhuzamosan viszont többen úgy érezték, hogy a darazsak szokatlanul nagy számban fordultak elő. A témában az Index Hajdu Márton tűzoltó alezredest, a katasztrófavédelem szóvivőjét kérdezte.
11 héten át irtottak
Idén már harmadik éve az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szervezte a gyérítést országszerte. Ebben az évben erre másfél milliárd forint állt rendelkezésükre, amelyből június 23-tól szeptember 8-ig, azaz 11 héten át irtottak. Magát a gyérítést persze nem ők végezték, hanem a megbízást elnyerő SZEMP Air Konzorcium, háromféle módszerrel: a kifejlett szúnyogokat légi és földi kémiai eljárással, a lárvákat pedig biológiai, baktériumalapú készítménnyel ritkították, összesen 745 ezer hektáron.
Bár ez a szám elmarad a tavalyi 820 ezer hektártól, Hajdu ennek ellenére megerősítette, hogy idén valóban kevesebb szúnyoggal találkozhattunk. Mint mondta, az általuk megbízott szakértők folyamatosan mérték a szúnyogok számát. Erre a csípésszámlálás a bevett módszer: “Meghatározták, hogy adott helyen egy személyt egy óra alatt hány szúnyog csíp meg, így megadható egy csípés/óra/fő mérőszám. A mérés ideje 5-10 perc, az egyedeket pedig begyűjtik, azaz nem kell hogy ténylegesen megcsípjék a mérő személyt. Június közepére számos térségben a csípésszám 100 felett alakult, ami a kezelések után folyamatosan csökkent. Augusztus elején 30-50 csípés volt a jellemző, míg a nyár végére a legtöbb helyen már csak 0-10.
Idén tehát kevesebb szúnyogot kellett kisebb területen irtani. Hajdu szerint ennek az az oka, hogy a szúnyogoknak a meleg és a sok csapadék kedvez, idén viszont nem volt az országban nagy kiterjedésű belvíz, amely igazán megdobhatta volna a számukat a szezon elején.
A szúnyogszámra vonatkozó empirikus kutatásaink tehát helytállónak bizonyultak. Darázsügyben viszont csúnyán mellélőttünk. Bár ezen a téren nincs szükség szervezett gyérítésre, így pontos statisztika sem érhető el, de Hajdu Márton szerint semmiféle jelentős változás nem történt a darazsakkal kapcsolatos riasztások számában: idén szeptember elejéig 185 riasztást kaptak, tavaly pedig összesen 230-at. Helyi eltérések persze lehetnek, de semmilyen darázstrend-változásról nincs szó.
Sok vegyszer, kevés baktérium
A szúnyoggyérítés adataiból az is kiderül, hogy a biológiai módszert az előző évekhez hasonlóan idén is csak a teljes terület pár százalékán alkalmazták (15 ezer hektáron a 745 ezerből). Erről a módszerről még márciusban több szakember azt állította, hogy érdemes lenne növelni az arányát a kémiai eljárásokkal szemben. Kőszegi Dániel, a Noxious Kft. ügyvezetője akkor úgy gondolta, hogy a technológia elterjedését fel fogja gyorsítani, hogy az Európai Unió előírásai alapján hamarosan tilos lesz a légi kémiai permetezés lakott terület fölött, a kiesést pedig a földi kémiai gyérítés nem tudja mindenhol pótolni.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A biológiai módszer jövőjéről ezért megkérdeztük Fekete Gábort, a gyérítést kivitelező konzorcium projektvezetőjét. Ő elmondta, hogy ennyire azért nem egyszerű a helyzet. A jelenlegi uniós direktíva csak a légi növényvédelemre nézve tartalmaz szigorú korlátozásokat, a gyérítéssel kapcsolatban csak annyit jegyez meg, hogy később megvizsgálják, érdemes lenne-e erre is kiterjeszteni a szabályozást.
Országos szinten egyébként anyagilag biztosan nem érné meg Fekete szerint a biológiai módszerre váltani, de környezetvédelmi szempontból ő is látná értelmét a bővítésnek. Teljesen kiváltani viszont a következő évtizedben biztos nem fogja a biológiai gyérítés a kémiait.
Emberre egyébként nem ártalmas a kémiai módszer, bár a chemtrail-hívők ezzel nyilván vitatkoznának. Ahogy azonban a katasztrófavédelem is írja, más rovarokra, köztük a méhekre veszélyes lehet nagyobb dózisban a deltametrin nevű hatóanyag, ezért a méhészeket mindig értesítik gyérítés előtt, illetve mezőgazdasági területeket nem érintenek. A biológiai módszer ezzel szemben szuperszelektív, vagyis a Bacillus thuringiensis var. israelensis nevű bakteriális hatóanyag kizárólag a csipőszúnyog-lárvákat pusztítja el.