Na, ezért kell kiadni adataid a követeléskezelőnek

Pénzcentrum: A köznyelvben nem túl pozitív a behajtók/követeléskezelők megítélése. Véleménye szerint mi ennek az oka?

Felfalusi Péter: A köznyelvben valóban van a behajtóknak egy igen pejoratív értelmezése. Ez főként azokra az uzsoraügyletekre vezethető vissza, ahol nem a legkellemesebb módszerekkel hajtották, hajtják be a mai napig kintlévőségeket. Egy követeléskezelő viszont a jog keretein belül próbálja meg az ügyfeleket megkeresni, és velük együttműködve megállapodást kötni az adósság rendezéséről. Tehát mindig figyelembe veszi az ügyfelek érdekeit és pénzügyi lehetőségeit is, és ezeken a kereteken belül kínál megoldást a helyzetre.

Pénzcentrum: A követeléskezelők tevékenységét milyen törvény szabályozza?

Felfalusi Péter: Magyarországon nincs átfogó, általánosan elfogadott követeléskezelési törvény. Jelenleg a Ptk., illetve az ágazati törvények azok - gondolok itt a hitel- és pénzintézeti törvényre, vagy a gáz, elektromos áram, és telekommunikációs ágazatokat szabályozó törvényekre -, amelyek utalnak a követeléskezelésre, ennek a tevékenységnek a kiszervezésére. Ez azért probléma, mert minden ágazati törvény máshogy szabályozza ezt a területet. Emellett az MNB-nek van egy követeléskezelési iránymutatása, amely kvázi kötelező érvényű. Azonban ez az iránymutatás is igen ellentmondásos; például ellentmond az adatkezelésről szóló törvénynek.

Pénzcentrum: Átfogó és általánosan alkalmazható rendelkezés hiányában mégis mihez van joga a természetes személyekkel szemben egy követeléskezelőnek?

Felfalusi Péter: A követeléskezelőnek ahhoz van joga, amennyiben a jogszabályi felhatalmazása megvan erre, hogy felvegye a kapcsolatot az ügyféllel. Ennek keretében levélben, telefonon, akár SMS-ben is, illetve személyesen próbálhatja meg az adóst meggyőzni arról, hogy sokkal jobban jár, ha rendezi a tartozását. Ilyenkor a megbízó által nyújtott engedményrendszeren keresztül állapodhat meg a részletfizetésben. Abban az esetben pedig, ha a követeléskezelő már egy faktorengedéllyel rendelkező pénzügyi vállalkozás, akkor ő a saját nevében végzi ezt a tevékenységet, nem a megbízó javára. Mindazonáltal a szabályok itt is hasonlók, annyi különbséggel, hogy ilyen esetben a cég saját maga határozza meg az engedménypolitikáját, elengedhet bizonyos mértékben a kamatból, vagy fel sem számít késedelmi kamatot.

Pénzcentrum: Sokan megijednek, ha egy követeléskezelő keresi fel őket. Mit tegyünk, ha megcsörren a telefon?

Felfalusi Péter: Az, hogy valaki tartozik, nem tudott kifizetni egy számlát vagy egy törlesztő részletet, nem főben járó bűn. Kismillió olyan helyzet adódhat az életben, ami miatt ez sok mindenkivel megtörténik. Ezekre mind-mind lehet megoldást találni. Ha viszont valaki bezárkózik, annak nagyon súlyos következményei lehetnek. Sokkal egyszerűbb kommunikálni, fogadni a hívásainkat, vagy a levélben szereplő telefonszámon felvenni velünk a kapcsolatot. Ilyenkor őszintén mondjuk el, mi az a probléma, ami oda vezetett, hogy nem tudjuk fizetni ezt a követelést. Lehet, hogy csak átmeneti nehézségről van szó, melyet egy sima részletfizetéssel meg lehet oldani. Az is lehet, hogy kell kérni egy 2 hónapos fizetési haladékot. Ha őszintén feltárjuk az életszituációt a követeléskezelőnek, akkor erre többnyire megoldást fognak találni. Ezen el kellene gondolkodni, nem kellene behúzódni a csigaházba. A legrosszabb nem tudomást venni, a legrosszabb, ha másokat hibáztatunk azért, mert van egy tartozásunk.

Pénzcentrum: Mi a teendő, ha SMS-t, felszólító levelet kaptam, vagy ha személyesen kerestek meg?

Felfalusi Péter: Van egy telefonszám, ahol el lehet minket érni, azon a számon próbáljon meg visszahívni. Ha pedig személyesen keresik fel a munkatársak, az azért van, mert nincs telefonszámunk az ügyfélhez, a levélre pedig nem reagált az illető. A helyzet ugyanaz, a kommunikáció fontossága, ugyanaz, mint ha telefonon sikerül elérni az illetőt.

Pénzcentrum: Sokakban merül fel a kérdés, miért kell a követeléskezelővel folytatott beszélgetés elején megadni a személyes adatainkat?

Felfalusi Péter: Bár szerintem túlmegy a logikus határon, de a jelenlegi infotörvény előírja, hogy addig semmiről nem tájékoztathatom az ügyfelet a vonal másik végén, amíg az illető nem igazolja magát, és ehhez legalább 2-3 személyes adat kell. Ez egy róka fogta csuka történet, nem véletlen, hogy az ügyfelek 10-15 százaléka nem akarja azonosítani magát. Ennek az lesz a következménye, hogy nem tudjuk máshogy érvényesíteni a követelést, mint jogi eljárás keretében. A bíróságon pedig muszáj mindenkinek azonosítani magát. De nézzük másik oldalról a dolgot: mi örülnénk annak, ha valaki más venné fel a telefonunkat, és megtudná, milyen tartozásunk van? Ilyenkor az ügyfél joggal lenne felháborodva, hogy kiadtuk másnak az információt. Ez rengeteg kellemetlenséget szülne.

Pénzcentrum: Jellemzően milyen fizetési megoldásokat tudnak felajánlani?

Felfalusi Péter: A legegyszerűbb a részletfizetés, amely teljesen egyénre szabott. Lehet adni nagyon hosszú időszakot, de akkor beleeshetünk abba a problémába, hogy a kamatok miatt nem fog csökkeni a törlesztő részlet. Mindig azt mondjuk, hogy legalább azt érjük el, hogy folyamatosan csökkenjen atőke, azaz a havi törlesztő részlet legyen magasabb, mint a tartozás havi kamatvonzata. Természetesen olyan is van, aki azt mondja, hogy egy összegben ki tudja fizetni, de csak ennyi pénzem van, ilyenkor méltányosságból elengedhetünk a kamatból, ha ezt szociálisan indokoltnak látjuk. Lehet fizetési haladékot is kérni, nyilván nem lehet azt mondani, hogy majd 5 év múlva kezdem el fizetni, a józanész keretein belül kell maradni. Ha néhány hónapos fizetési haladékot kér az ügyfél, azt általában meg szoktuk adni.

Pénzcentrum: Az esetek hány százalékában sikerül rendezni az adósságot az együttműködő féllel?

Felfalusi Péter: 60 százalék körül. Akikkel tudunk kommunikálni, azoknak a 60 százalékával meg tudunk állapodni. A probléma az, hogy kicsi az a kör, akit el tudunk érni.

Pénzcentrum: Véleménye szerint mennyi időre lesz szükség ahhoz, hogy az emberek fejében átalakuljon a követeléskezelőkről kialakult kép?

Felfalusi Péter: A követeléskezelőknek nyilvánvalóan soha nem lesz olyan nimbuszuk, mint az orvosoknak. De ha előbb-utóbb születik egy jó követeléskezelési törvény, kiegyezés lesz a bankrendszerrel, miután forintosítják a devizahiteleket, meg esetleg a magáncsőd intézményét is bevezetik, akkor egy kicsit talán el lehet ültetni az emberek fejében, hogy a pénzügyi döntéseiért mindenkinek felelősséget kell vállalnia, és adott esetben egy rosszul meghozott döntés komoly következményeket vonhat maga után. Magyarországon a pénzügyi tájékozottság rendkívül alacsony, Sokan a mindennapokhoz szükséges pénzügyi ismereteknek sincsenek birtokában, ami jelentős társadalmi kockázatokat hordoz magában. A pénzügyi tájékozatlanság könnyen felelőtlen pénzügyi döntésekhez, sőt, akár a háztartások eladósodásához is vezethet. Éppen ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy az emberek megfelelő pénzügyi képzést kapjanak. Nagyon nagy hiba, hogy nem képezzük az embereket akár már a középiskolában, amikor lépten-nyomon hitelt lehet felvenni. A következő pár évben arra is szeretnénk hangsúlyt fektetni, hogy az embereket megpróbáljuk egy kicsit jobban tájékoztatni és felkészíteni. Ezt nyilván a diákokkal a legjobb kezdeni. Még nem tudjuk, milyen formában, de szeretnénk ebbe az irányba is nyitni.