Sosem gondolnád, mennyire okos város Budapest

Mintegy 50 indikátort vettek figyelembe, 10 kategóriában, így alakult ki a végső rangsor. Idén Tokió lett az első helyezet, a japán főváros szinte minden kategóriában tarolt. Az első húsz helyezet között 10 európai város található, köztük a legtöbb Svájcban, ezen kívül hat amerikai, három ázsiai és egy ausztrál metropolisz került be a top 20-ba.

A kutatás során 55 ország 135 városát vizsgálták, köztük több régiós fővárost is. Az elmúlt évek legnagyobb meglepetése Barcelona előretörése volt, a katalán város két év alatt a 63.-ról az 51. helyre lépett előre. A listán egyébként Latin-Amerika szerepelt a legrosszabbul, a Dominikai Köztársaság fővárosa, Santo Domingo végzett az utolsó, 135. helyen, de a legkevésbé "okos" városok közé bekerült még Brazília számos városa (a közelgő foci vébé helyszínei), valamint meglepő módon egy régiós főváros is, Szarajevó.

60 jelentős "divatdiktátor" várost külön is megvizsgáltak, hogy könnyebben előrejelezhető legyen a legokosabb városok listájának jövőbeni alakulása. A 60-as listára ugyan Budapest is felkerült, de sajnos nem túl bíztató helyre. Az index készítői két dimenzió (jelenlegi hely és a mozgás trendje) szerint egy mátrixban helyezték el a városokat, négy csoportra osztva őket - a magas potenciállal rendelkező feltörekvőkre, a jelenlegi éllovasokat kihívókra, a konszolidált listavezetőkre és a sebezhető, gyenge eredménnyel rendelkezőekre. Budapest az utóbbi negyedbe került, olyan rossz életminőségről ismert városok közé, mint Caracas, Kairó vagy Athén. Külön érdekes, hogy a csoportba olyan felkapott turistacélok is bekerültek, mint Prága, Abu-Dzabi, Moszkva és Lisszabon. Ez azt mutatja, hogy ahhoz hogy egy város "okos" legyen nem elég a turistákat vonzania, innováció is szükséges.

Miért nem okos város Budapest?

Budapest az összesített ranglistán a nem túl előkelő 74. helyet érte a 135-ből és 44,4 pontot kapott a maximális 100-ból, ezzel jelentősen elmaradva a nyugati-európai nagyvárosoktól és a szomszédos Bécstől. A régiós (közép- és kelet-európai) fővárosok közül azonban csak Prága tudott magasabb pontszámmal végezni, az örök rivális Varsót, valamint a Balkán két vizsgált fővárosát, Szófiát és Szarajevót sikerült megelőznie Budapestnek. A lengyel főváros azonban Budapesttel ellentétben a magas potenciállal rendelkező feltörekvő városok csoportjába tartozik, így a jövőben nagy eséllyel megelőzi majd a magyar fővárost.

Kíváncsiak voltunk, miért pontozták le így Budapestet, így megnéztük milyen indikátorokat vettek figyelembe az egyes részpontszámok kalkulálása során. Ugyan csak spanyol nyelven volt elérhető a lista, kiderült, hogy a kategóriák neve koránt sem sejteti, hogy mit vizsgáltak.

Budapest egy kategóriában teljesített kiemelkedően jól, várostervezés szempontjából a világ 5. legokosabb városa lett. Ebben a kategóriában, mely azt nézi, hogy az egyes városok mit tesznek az élhetőbb környezet megteremtése érdekében, Berlin érte el a legmagasabb pontszámot. Budapest előkelő helyezése azt mutatja, hogy élen járunk az "okos" várostervezésben, elsősorban a zöld- és közterületek átalakításában. (Igaz, az indikátorlista szerint elvileg azt vizsgálták, a város mekkora részéhez jut el a szemétszállítás, illetve mennyien élnek átlagosan egy háztartásban.)

Három kategóriában végeztünk még a top 30-ban, ezek a kormányzás, a környezet és a nemzetközi szerep. A kormányzás vizsgálata során elméletileg azt figyelték a rangsor készítői, hogy a városlakók mennyire aktívan veszik ki a részüket a hatóságok munkájában, illetve mennyire ösztönzik a magánszféra városfejlesztő beruházásait, ezt számszerűsítve mégis többek között az átlagos adórátával mérték. Környezet szempontjából a zöld megoldások használatának elterjedtségét,a károsanyag-kibocsátást, illetve a hatékony vízgazdálkodást figyelték, feltételezhetjük, hogy Budapest inkább az utóbbi két szempontból jeleskedett, főleg a Dunának köszönhetően. A nemzetközi szerep pedig értelemszerűen a városok hírnevét és turisták közötti népszerűségét vizsgálta, itt senkit sem lephet meg a magyar főváros jó eredménye .

Közepes eredményeket tud felmutatni Budapest városvezetés (korrupció és jogi védelem megléte), technológia (internet-hozzáférés és innováció) szociális összetartás (munkanélküliség, jövedelmi egyenlőtlenségek) szempontjából, három másik kategóriában viszont kifejezetten borzasztó eredményeket értünk el.

Közlekedés szempontjából Budapest csak a 81. helyet érte el, amivel erősen vitatkoznánk, hiszen Budapest világviszonylatban is rendkívül kiterjedt tömegközlekedési hálózattal rendelkezik és az autósok is jóval kevesebb forgalmi dugóval szembesülnek, mint az más hasonló méretű városokban megszokott. Ráadásul az utóbbi időkben egyre okosabbá válik a budapesti tömegközlekedés, gondoljunk csak az új BKK jegyautomatákra vagy a reményeink szerint hamarosan teljesen üzemelő FUTÁR rendszerre. A vizsgált indikátorok (halálos balesetek száma, logisztikai szektor állapota) alapján azonban nem meglepő, hogy Budapest leszerepelt.

A legrosszabbul a gazdaság (GDP, vállalkozás beindításának ideje, munkaerő-produktivitás, vállalkozási aktivitás) és a humántőke (felsőoktatási mobilitás, a lakosság legmagasabb végzettség szerinti megoszlása) kategóriákban teljesített a magyar főváros.

Mi kell ahhoz, hogy egy város okossá váljon?

Biztosan mindenkinek számos ötlet beugrik, hogy hogyan válhatná Budapest még inkább élhető és innovatív várossá, az IESE tanulmánya szerint azonban nem létezik olyan módszer, ami garantálná a sikert. Ezen kívül még számos egyéb megállapításra jutottak a világ városainak vizsgálata kapcsán:

• A változások lassan következnek be.

• A tökéletes város nem létezik.

• Vákuumban nem működnek városok.

• Egy szempontból jónak lenni nem elég.

• És ami Budapest esetében a leginkább igaz:

• A városoknak gyakran nincs olyan jó hírneve, mint megérdemelnék.