Nagy Bálint • 2013. június 19. 15:29
A napokban beköltöztek az első lakók az ócsai devizatelepre. A beruházás eddig 2,36 milliárd forintot emésztett fel. Ennyiből 100 lakásos passzív társasház is épülhetett volna!
Néhány nappal ezelőtt megérkeztek az első családok a bedőlt devizahiteleseknek méregdrágán felhúzott ócsai lakóparkba. Mint ismert, az elkészült bérlakásokat tizenöt kétgyermekes, három háromgyermekes és két négygyermekes családnak utalták ki. A beruházás első ütemében ugyanakkor összesen nyolcvan bérlakás épült, amelyek összesen ötven négyfős, húsz ötfős, valamint tíz hatfős családnak tudnának lakhatási lehetőséget biztosítani. A pályázati feltételek azonban túlságosan szigorúnak bizonyultak, így a maradék hatvan ház bérlőinek beköltözése még jó ideig várat majd magára.
Bérlők jogai:
- határozatlan időre szóló bérleti jogviszony
- a bérlő halála esetén a bérlővel együtt élő családtagok a bérleti jogot folytathatják
- lakbér, közüzemi díjak rendszeres fizetése
- az ingatlan rendeltetésszerű használata
- a rendeltetésszerű használat ellenőrzésének segítése
- 50 nm családi ház: 16 800 Ft/hó
- 60 nm családi ház: 19 500 Ft/hó
- 70 nm családi ház: 21 100 Ft/hó
Ennyiből 100 lakást is lehetett volna!
Az ócsai devizatelep a Belügyminisztérium tájékoztatása szerint 2,36 milliárd forintot emésztett fel. Ez az összeg az elkészült 80 házat, a teljes infrastruktúrát és a közfoglalkoztatottak bérét is fedezte. Bár tény, hogy az infrastruktúra (például közművek) az eredeti tervek szerinti 500 házhoz készült, az ingatlanok egy négyzetméterére jutó közel 540 ezer forintos bekerülési költség még így is horribilisnek tűnik. Különösen akkor, ha a kormány nem csak felfüggeszti, hanem végleg eláll az 500 ingatlanból álló telep kivitelezésétől, s marad a már elkészült 80 ház a területen - 500 házra méretezett, kihasználatlan infrastruktúrával.
Pusztán az ár/érték arány összehasonlítása miatt érdemes megemlíteni, hogy hamarosan Budapest XIII. kerületében épül fel Magyarország első 100 lakásos passzív társasháza. Az úttörő fejlesztés beruházási célokmányát még áprilisban fogadta el az önkormányzat képviselőtestülete. A célokmányban foglaltak szerint a beruházás összes várható bekerülési költsége 2 milliárd 194 millió 173 ezer forint lesz. A közbeszerzési eljárás eredményeképpen - melyet a Magyar Építő Zrt. nyert - a passzívház építési munkái már ez év áprilisában megkezdődnek. Az átadás pedig rá egy évre, várhatóan 2014 áprilisában várható. Összefoglalva tehát, 100 lakás, 2,2 milliárd forintból, passzív technológiával.
2013. 04. 18. Hatalmas passzív társasház épül Pesten: filléres rezsivel számolnak
2012. 09. 30. Szuperolcsó bérlakások: ilyen ház még nem volt Magyarországon
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Pedig az ócsai Szociális Családiház-építési Programot már jóval a kivitelezés megkezdése előtt számos szakmai szervezet, illetve szakértő aggályosnak titulálta. "Nagyon bizonytalan vagyok a kezdeményezés kimenetele szempontjából. Jó lett volna, ha olyan telep épül, amely nemcsak számunkra minta, hanem akár európai szinten is. Ha valamire nem sajnáltam volna a pluszpénzt, akkor erre. Ez kihúzhatta volna annak a méregfogát, hogy számtalan sebből vérzik a beruházás. Az lehetett volna az előnye, hogy olyan minőséget tudunk felmutatni, akár az energiatakarékosság, akár a fenntarthatóság, akár a fűtés, akár a szennyvízkezelés tekintetében, hogy azt mondhassuk, ez egy mintaprojekt, amit érdemes utána monitorozni, pár év múlva megnézni, hogyan áll. Olyan referencia lehetett volna, amelyet esetleg nyugatról is idejönnek megnézni a szakemberek. Azt sajnálom igazán, hogy ez nem jött össze. Lesz egy átlagos minőségű kis lakóegyüttes, s így valóban erősen megkérdőjelezhető a szükségessége" - nyilatkozta korábban a Pénzcentrum.hu-nak Perényi Tamás DLA, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi docense.
"Ócsával kapcsolatban a rövid válaszom az, hogy miután jelenleg jóval 100 ezer felett van a 90 napon túli késedelmes devizahitelesek száma, és Ócsán pár száz családnak épülne ház, tulajdonképpen mindegy, hogy mi lesz a programmal, mert semmire nem nyújt megoldást. Ha akar, egy kormányzat pár milliárd forintot mindig elkölthet egy kísérletre, a baj az, hogy a probléma méretéhez képest ez annyira kicsi, hogy semmit nem old meg. Részleteiben meg mi sem gondolunk mást, mint a szakma. Amikor a településfejlesztésnek szerte a világon a kompaktság, a fenntarthatóság, és az erőforrás-hatékonyság az iránya, akkor a budapesti agglomerációnak ráadásul egy alacsony státuszú területén egy zöldmezős beruházás keretében új építésű ingatlanokat létrehozni nem egy adekvát és erőforrás-hatékony megoldás" - mondta el a Pénzcentrum.hu-nak korábban Sümeghy György, a Habitat for Humanity Magyarország egykori igazgatója.