Pénzcentrum • 2013. május 15. 16:30
Nem ért egyet a Magyar Vízkútfúrók Egyesülete azzal a törvénymódosító javaslattal, amely eltörölné a legfeljebb 50 méter mély, öntözési célú kutak fúrásához kapcsolódó vízjogi engedélyezési kötelezettséget. Az alapvető probléma az egyesület szerint az, hogy a kutak mintegy 95 százalékát engedély nélkül építik Magyarországon - írja a Napi.hu.
Kezelhetetlen problémákat vet fel a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását indítványozó kormánypárti törvényjavaslat a Magyar Vízkútfúrók Egyesületének álláspontja szerint. Eltörölné ugyanis a legfeljebb 50 méter mély, öntözési célú kutak fúrásához kapcsolódó vízjogi engedélyezési kötelezettséget két fideszes képviselő által benyújtott törvénymódosító. A javaslat szerint az egyre aszályosabb időjárási körülmények közepette a hatályos szabályozás aránytalanul korlátozott lehetőséget biztosít a szükséges kutak létesítésére.
Az egyesület elképzelhetőnek tartja, sőt javasolja is, hogy legyen egyszerűbb, olcsóbb az engedélyezés, ugyanakkor a folyamatra szükség van, mert csak ezen keresztül tartható kézben a vízkészletgazdálkodás és lehet fenntartható a vízhasználat - fogalmaz Kumánovics György elnök.
Az alapvető probléma az, hogy az egyesület becslései szerint az országban a kutak mintegy 95 százalékát engedély nélkül építik. A tagok becslései alapján 2012-ben készített felmérésük alapján évi 4000-5000 kút készül az országban. Ebben a megvilágításban szinte mindegy, hogy mit szabályoznak, ha nincs érdemi ellenőrzés - teszi hozzá Kumánovics, aki úgy véli, a javaslatot oda kellene adni a szaktárcának, hogy szakszerű módosítási javaslatot készítsen, noha nem ez lenne az optimális megoldás.
Egy 50 méter mélységű, szakszerűen megépített, nem nagy vízigényt kielégítő kút tényleges építési költsége mintegy 800 000 forint, és ezzel körülbelül azonos a járulékos költség (tervezés, vízjogi létesítési engedély, kútvizsgálatok, geodéziai bemérés, vízkémia, vízföldtani napló, üzemeltetési engedély), ami elfogadhatatlan - mondja az elnök, aki szerint ezért építtetik az emberek engedély nélkül a kútjaikat. A járulékos költség reálisan nem haladhatná meg a tényleges építési költség 10-15 százalékát. Egy kis vízfelhasználással járó, például rétegvíz feltárására irányuló fúrt kút vízjogi létesítési engedélyének igazgatás-szolgáltatási díja jelenleg 40 ezer forint, miközben nem lehetne több 5000 forintnál a szakember szerint. (Egy 200 négyzetméter alatti alapterületű, 50-100 millió forintos bekerülési költségű lakóépület építési engedélyének díja 10-20 ezer forint.) Mindemellett az elbírálás időtartama is csökkenthető lenne.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A dolgok rendbetételét a kútépítéshez kapcsolódó alacsony járulékos költségek alkalmazásával és a megfelelő építési-felügyeleti ellenőrzésekkel lehetne megkezdeni a Magyar Vízkútfúrók Egyesülete szerint, amely ilyen értelmű javaslatot már tett a Vidékfejlesztési Minisztérium felé, eddig eredmény nélkül.