Pénzcentrum • 2013. március 5. 17:01
Bár a fűtési időszak alatt szinte naponta hallani a különböző híradásokban a szén-monoxid okozta halálesetekről, hivatalos adatgyűjtés azonban az elmúlt években nem volt Magyarországon. Csak kósza adatok állnak rendelkezésre - ezek szerint 2012-ben például 249 mérgezésből 14 bizonyult végzetesnek. Az esetek túlnyomó többsége a fűtési időszakban történt.
2012-ben Magyarországon 14-en haltak meg szén-monoxid-mérgezésben és 235-en szenvedtek enyhébb mérgezést - derül ki az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adataiból. Az esetek túlnyomó többsége a fűtési időszakban történt. Az elmúlt évben átalakult a katasztrófavédelmi adatgyűjtés rendszere, amelynek köszönhetően egyértelműen kimutathatóak a szén-monoxiddal összefüggő káresetek. A jelenlegi rendszer alapján már pontos képet kaphatunk a mérgezéses esetek, a megsérült emberek és az esetleges halálesetek számáról.
A szén-monoxid égési folyamatok terméke, ami viszonylag kevés oxigén jelenlétében keletkezik. Jelen van a kipufogógázban, a cigarettafüstben is. Mivel színtelen, és - bármilyen töménységben - szagtalan, gyakorlatilag lehetetlen észrevenni. A levegőben, amellyel robbanó elegyet alkot, gyorsan kialakul mérgezést előidéző koncentrációja. Élettani hatása révén igen veszélyes méreg, mert megköti a vérben lévő hemoglobint, valamint idegrendszeri tüneteket okoz. Emiatt e vasat tartalmazó fehérje elveszti a képességét az oxigén felvételére és a szén-dioxid leadására. A szén-monoxidot beszívó ember már rövid idejű belégzése, enyhébb mérgezés esetén zavartságot, fejfájást, hányingert, szédülést érez. Hosszabb belégzésekor tudat-vesztés, halál következhet be.
A balesetek okaként leggyakrabban a fűtési rendszerek szabálytalan bővítése, a levegő elszívók szabálytalan (gyakran utólagos) beépítése, a rendszeres karbantartás hiánya és a nyílászárók cseréje, átalakítása szerepelt. Utóbbi azért szerepelhet okként, mert a fokozott légzárású, vagyis a levegő mozgását teljesen megakadályozó nyílászárók a helyiségekbe a fűtés működéséhez elengedhetetlenül szükséges levegő mennyiséget sem engedik be. Így az elégtelen égés során keletkező szén-monoxiddal telített füstgázok visszaáramolhatnak a lakótérbe a kéményből. Másrészt előfordult, hogy például a fürdőszoba ajtaján lévő szellőző nyílást eltömítették, és emiatt alakulhatott ki a mérgezést előidéző helyzet. A levegő elszívók nem kellően megfontolt beépítése, kéménydugulás, a meghibásodott vagy rossz állapotú fűtőberendezés, szabálytalan gáztűzhelyhasználat, szerelési hiba vagy szabálytalan szerelés ugyancsak okozott már balesetet - függetlenül a beépített készülékek típusától.
A rengeteg baleset a törvényhozókat is szigorításra sarkallta. A 2012/8.Miniszteri Rendelet szerint a meglévő gázkészülékeket és csatlakozó vezetékeket legkésőbb 2016 végéig kell átvizsgálnia szakembernek, azután pedig ötévente, a vezetékeknél pedig tízévente írják elő a vizsgálatot kötelezően. Ezek szerint a 1981-nél régebben működő készülékeket már legkésőbb jövő év végéig meg kell nézetni, az 1993 előttieket 2014 év végéig, a 2003 előttieket 2015 végéig, az ennél fiatalabb készülékek esetében áll a már említett 2016 év végi határidő. (A rendelet melléklete szerint a vizsgálatokat legalább gázvezeték- és gázkészülék-szerelő mestervizsgával, és gázipari műszaki biztonsági felülvizsgáló szakképesítéssel rendelkező szakember végezheti el.)
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)