Ilyen lakásokba költözhet félmillió magyar

Nagy Bálint2013. március 1. 05:12

Magánbérlakásokba költöztetnék a rászoruló magyarokat. Békéscsaba, Kecskemét, Nyíregyháza és Szombathely lehet a Petri-csésze - ezekben a városokban próbálhatják majd ki először az új szociális bérlakáskoncepciót.

Mint ismert, a '90-es évek elejétől az önkormányzatok - állami forrás híján - fokozatosan privatizálták bérlakásaikat. Ma a rendelkezésre álló állomány 120 ezer darab körül mozog, miközben közel félmillió szociális alapon juttatható ingatlanra lenne szükség. Így a legoptimistább számítások szerint is mintegy 300 ezer magyar háztartás szorul ki a főként önkormányzati keretek között működő szociális bérlakásprogramokból. Magyarországon mindezek ellenére utoljára 2000-ben indult szociális bérlakásprogram. Az első Orbán-kormány idején, az első Új Széchenyi Terv keretében épült néhány ezer lakás (senki nem tudja, hogy pontosan mennyi - a szerk.), ugyanakkor ebben az időszakban - az elhúzódó önkormányzati privatizációk miatt - ennél jóval több lakás került még ki a rendszerből.

"A szakma nagy részének az alapkritikája visszamenőleg több kormánnyal kapcsolatban az, hogy szinte kizárólag a tulajdonszerzést támogatták aránytalanul nagy költségvetési forrásokkal, mint például a támogatott lakáshitel, vagy a szocpol. A jelenleg futó program is újra ezeket az elemeket hozza elő, sokkal kisebb mértékben ugyan, mint a korábbiak, de ugyanazt a logikát folytatva" - mondta el korábban a Pénzcentrum.hu-nak Sümeghy György, a Habitat for Humanity Magyarország leköszönt igazgatója.

"Ha a lakáspolitika bizonyos elemei segítik a gazdaságot, az nagyon jó, de ez egy externális cél. Gyakran elhangzik, hogy ha felpörgetjük az építőipart, akkor az jó hatással lesz a gazdasági fejlődésre. Ez igaz is lehet, de önmagában nem legitim célja egy lakáspolitikának. Egy országos lakáspolitikának persze nem feltétlenül csak a szegényekkel kellene foglalkoznia. Egy jól működő lakásstratégiának társadalompolitikai célja kellene, hogy legyen, hogy mindenki számára nyitva álljon a méltányos lakáshoz való hozzáférés lehetősége" - vélekedett korábban Sümeghy György.

Pedig a piacon lakásfelesleg van. Mindezek ellenére ugyanakkor a kereslet csak ritkán találkozik a kínálattal - a bérleti díjakat az alacsonyabb jövedelmű családok nem képesek megfizetni. Ez a disszonancia viszont a teljes bérleti piacra hatást gyakorol. A masszív túlkínálat ugyanis az árszabásban is tükröződik, arról nem is beszélve, hogy sok tulajdonos - a hosszú üresjáratok miatt - nem képes profitra váltani befektetését. Éppen ezért a Városkutatás Kft és a Habitat for Humanity Magyarország szerint növelni kell a szociális bérlakások számát, méghozzá úgy, hogy egy közvetítő szervezet, ún. "Szociális Lakásügynökség" koordinálásával a kiadásra váró magánlakásokat vonják be a szociális bérlakásrendszerbe.

Egy koordinációs feladatokat ellátó intézmény gondolata nem számít újdonságnak Európában - a Belgiumban, Olaszországban, Írországban, vagy éppen Franciaországban működő szociális bérlakás programok közül szinte mindegyik mögött központi lakáspolitikai program áll. Ezekben az országokban kétféle módon növelik a megfizethető bérlakások számát: egyrészt a tulajdonosokat teszik érdekeltté a piaci lakbér alatti szint elfogadásában, másrészt a bérlők fizetőképességét igyekeznek növelni. A programok finanszírozása központi forrásból történik helyi támogatásokkal kiegészítve.

A szakmai szervezetek szerint a hazai rendszer működését a Szociális Lakásügynökségek biztosítanák. Ezek olyan szervezetek, melyek közvetítenének a lakások tulajdonosai és a bérlők között, továbbá kezelnék a tulajdonosok és bérlők kockázatait. A programot a központi irányításon túl olyan "lakástársaságok" valósítanák meg, amelyek például önkormányzati ingatlankezelő szervezetekből, non-profit szervezetekből, esetleg lakásszövetkezetekből jöhetnek létre.

A többnyire koordinációs, s adminisztratív feladatokat ellátó ügynökségek mellett ugyanakkor speciális ösztönzőrendszer kialakítására is szükség van. A jelenlegi jogszabályi és támogatási környezet ugyanis jelenleg nem kezeli harmonikusan a rendszert. Hegedűs József, a Városkutatás Kft. vezetője szerint elsősorban a jogszabályi környezet változására, a tulajdonosi- (például adó-, és felújítási támogatások), illetve lakbér jellegű támogatások (például lakbérfinanszírozás a cafetériarendszeren keresztül) bővítésére lenne szükség. De szükség lehet egy garancia-alap létrehozására is, mely a kockázatok kezelésében játszana szerepet.

JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nagy kérdés ugyanakkor, hogy a várhatóan szeptemberig elkészülő részletes javaslatokra, melyek tartalmazzák majd a jogszabályok és az intézményrendszer kialakítását, valamint a várható költségeket, mennyire lesz majd nyitott a kormányzat. A tapasztalatok szerint ugyanis a lakáspolitika többnyire mostohagyereke a mindenkori kormányzatnak. Főként, hogy az egész rendszert több minisztérium, tucatnyi tisztségviselője mozgatja. Az egyik szempont szerint a lakáspolitika a gazdasági minisztériumhoz tartozik, a másik szerint a vidékfejlesztésihez, míg a harmadik szerint az erőforráshoz. Sőt, a Belügyminisztériumban van az építésfelügyelet. Egy ilyen széttagolt helyzetben pedig, amikor egyébként is nagy a fluktuáció az államigazgatásban, nagyon nehéz egy koncepciót átverekedni a döntéshozók hadán.

Továbbá kérdéses az is, hogy a jellemzően feketéző "főbérlőket" mivel lehet majd rávenni a tisztán működő lakásügynökségekre. Főként, hogy szociális bérlakásállomány révén vélhetően jóval kevesebb büdzsé áll majd rendelkezésre, mint amennyit piaci alapon elvárnának a tulajdonosok. Hegedűs József szerint a rendszer kiszámíthatósága, hosszú távú perspektívája jelenti majd a biztosítékot a tulajdonosoknak, akik hajlandók ingatlanukat bevinni a rendszerbe.

Négy magyar nagyvárosban ugyanakkor már most kezdetét veszi a munka, ahol a helyi viszonyok elemzésére építve tesznek majd le konkrét javaslatokat a modell mihamarabbi bevezetésére. Bár a szándéknyilatkozatokat már aláírták Békéscsaba, Kecskemét, Nyíregyháza és Szombathely önkormányzataival, kötelezettségi megállapodás ugyanakkor mindeddig nem született.

 

Címkék:
lakás, ingatlan, bérlakás, szegénység, társadalompolitika,