Pénzcentrum • 2012. november 25. 11:04
Egy átlagos magyar háztartás évente egy mázsa élelmiszert dob a szemétbe. Megdöbbentő szám, még akkor is, ha tudjuk, tőlünk nyugatra négyszer ekkora mennyiséget pazarolnak el. Az ehető, ám kidobott élelmiszer először is sok pénzébe kerül ma családoknak. Egy kilogramm élelmiszer átlagos ára 500 forint, így évente minden magyar család 50 ezer forintot dob a kukába. Ugyanakkor nem olyan egyszerű az élelmiszerhulladék feldolgozása sem.
Ráadásul az élelmiszerhulladék árt a környezetnek is. Ha ugyanis a hétvégi marhapörkölt a szemétbe kerül, akkor nem csak az étel készült feleslegesen, hanem az előállításához szükséges nyersanyag, munka, energia is veszendőbe megy. Ennek alátámasztására csak egy szám: a világszerte kidobott 1,3 milliárd tonna élelmiszer előállításához szükséges víz 9 milliárd ember vízigényét fedezné, miközben a Föld jelenlegi lakossága 7 milliárd ember.
Az élelmiszerhulladék komoly társadalmi károkat is okoz. Hiszen ha kevesebb étel megy veszendőbe, akkor csökken a kereslet, az árak pedig lefelé mennek. Így pedig azok is meg tudják venni az élelmiszert, akiknek a jelenlegi árak mellett az megfizethetetlen. Nem kevés emberről van szó, Magyarország lakosságának negyede nem megfelelően táplálkozik, azaz nem eszik elegendő húst vagy zöldséget.
Komoly kockázatok
Habár professzionális és jól szervezett a hulladékszállítás és feldolgozás ma Magyarországon, a szabályozási környezet hiányosságai súlyos visszaélésekre adnak lehetőséget. Simon Anita, a Biofilter Környezetvédelmi Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint a sokszor átláthatatlan helyzet nem csupán a piaci verseny tisztaságára hat negatívan, de az élelmiszer- és környezetbiztonság szempontjából is komoly kockázatokat jelent.
A jelenlegi környezetben gyakorlatilag nem garantálható, hogy a használt sütőolaj a termelőtől ténylegesen engedéllyel rendelkező szakcéghez kerül. Az uniós érvényű tilalom dacára továbbra is számottevő mennyiség kerül a takarmányozásba, de arra is számos példa akad, hogy közvetlenül üzemanyagként kerül felhasználásra. Ugyancsak kritikus pont, hogy a biodízelgyártásban történő hasznosításhoz kapcsolódó engedélyeztetésben a környezetvédelmi hatóság csupán szakhatósági, tanácsadói szerepet vállal, az engedélyeket a területileg illetékes állategészségügyi hivatal adja ki. A tapasztalatok szerint ugyanakkor nem működik megfelelően a testületek közti kommunikáció, amely további visszaéléseket eredményez.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
"Nem csupán a sütőzsiradékok területén tapasztalhatók hiányosságok, hanem az elsősorban az áruházláncok lejárt szavatosságú élelmiszereinek kezelésében terjedő gyakorlat is rendkívül veszélyes." - hívta fel a figyelmet Simon Anita. A jelenleg érvényben lévő szabályozás lehetőséget ad arra is, hogy az ilyen jellegű hulladék termelői állatmenhelyeknek adják azt át, ám míg a szakcégeket szigorú élelmiszerbiztonsági és adminisztrációs előírások kötik, addig a menhelyek esetében rengeteg kérdés tisztázatlan maradt. Az utóbbiak számára az úgynevezett feletetési engedélyek tartalma nagy szórást mutat mind kompetencia, mind jogszabályi megfelelés terén. Nem tartalmaz mennyiségi korlátot, és nem feltétele a minőségi ellenőrzés sem, azaz a menhely az ott lévő állatok számától és igényeitől függetlenül gyakorlatilag bármit és bármennyit átvehet. "Nem tisztázott a csomagolóanyagok, göngyölegek, szállítási eszközök sorsa sem, a hulladék begyűjtéssel foglalkozó cégekre vonatkozó idevágó szabályoknak ugyancsak nem kell megfelelni, senki nem ellenőrzi ezek megfelelő tisztítását, fertőtlenítését sem." - tette hozzá a szakember.
Mindezek következtében a kockázat óriási, hiszen elviekben korlátlan mennyiségű élelmiszerhulladék kerül akár az alapvető higiéniai szabályok betartása nélkül a menhelyekre, a többlet útja pedig követhetetlen. Az idézőjelben jobbik esetben - ugyancsak a törvényi szabályozással szembemenve - haszonállatok takarmányaként kerül hasznosításra, rosszabban pedig akár a humán élelmiszerláncba is visszakerülhet.