Nincs pénzed új lakásra? Költözz válságházba

Bár az építészeket, és az egyszerű fogyasztókat is egyaránt megosztják a legapróbb, számos funkciót nélkülöző lakóépületek, a hitelválság, s az általános elszegényedés egyértelműen rámutat, hogy szükség van ilyen otthonokra, s nem csak hétvégi házként. Egy kis méretű épület - például egy mobilház - egy zártkerti telken felállítva ugyanis reális alternatíva lehet azok számára, akik rendelkeznek néhány millió forintnyi önerővel, de nem akarnak a jelenlegi magas kamatok mellett hitelt felvenni, s 20-30 évre eladósodni. Arról nem is beszélve, hogy a telekárakra is jókora ütést mért a gazdasági világválság, így igen jutányos áron lehet manapság telekhez jutni.

Az aktuális megyei átlagárak alapján Nógrád megyében a legolcsóbbak az építési telkek, ahol alig ezer forintért hozzá lehet jutni egy négyzetméterhez. Ezt Tolna, Vas, Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya és Jász-Nagykun-Szolnok megye követi 3 ezer forint alatti fajlagos árral. A másik véglet Pest megye, ahol 7800 forint/négyzetméter az átlag; ezt Csongrád és Hajdú-Bihar (ahol felerészben Szeged, illetve egyharmad részben Debrecen adja a forgalmat), valamint Veszprém megyék követik. Ez utóbbinál a Balaton-parti települések a forgalom negyedét adják.

Az Otthon Centrum tapasztalatai szerint 2012 első nyegyedévében Budapesten a 13 millió forintos telkekre érkezett a legtöbb érdeklődés, ezzel szemben az agglomerációban, illetve az ország keleti és nyugati felében is az 5-6 millió forint körüli építési telkek voltak a legkeresettebbek. A telekméretek tekintetében viszont már egységes képet mutatnak az ország egyes területei. Az 500 és a 700 négyzetméter körüli építési telkekre érkezett a legtöbb megkeresés a fővárosban, annak agglomerációjában és a vidéki területeken is. Bár úgy tűnik a vidéki területeken a nagyobb - 1 200 négyzetmétert meghaladó - telkekre is komoly kereslet mutatkozik. A telkek piacán ugyanakkor egyre inkább tendencia, hogy a családi ház árak csökkenése miatt a korábban csak építési telek vásárlásban és saját célú építkezésben gondolkodó vevők egyre gyakrabban keresnek családi házakat is párhuzamosan a telkekkel.

Egy biztos, a telekárak, a hitelszűke és az általános elszegényedés egyre inkább arra sarkallhatja a vásárlásban gondolkodókat, többek között a városból az agglomerációba kiköltözőket, hogy az egyre olcsóbb építészeti megoldások felé forduljanak. Bár a technológiai fejlődés, az építőanyag választék, és a piaci verseny is a bekerülési költségek csökkenését vetítik előre, igazán nagy eredményt csak a legapróbb épületekkel lehet elérni - spórolni csak egy válságházzal lehet. Sokan természetesen nem képesek meghozni ezt a kompromisszumot, hiszen ezeknél az épületeknél óhatatlanul elvesznek egyes hőn áhított lakófunkciók.

Természetesen a spórolás jegyében sem lehet a végletekig lekicsinyíteni egy ingatlant. Az építési követelmények ugyanis egyértelműen meghatározzák egy lakóingatlan minimális méreteit. Ezek szerint egy lakásban kötelezően ki kell alakítani egy 18 négyzetméter alapterületű helyiséget (nappali), s ebbe nem tartozhat bele a konyha, illetve az étkező. Ezen felül egy szoba 12, míg egy félszoba alapterülete 6 négyzetmétertől kezdődik, s akkor még nem beszéltünk a fürdőről, az előszobáról, s a közlekedőkről. A számok tehát jól mutatják, hogy nem lehet egy lakóépületet a végletekig összezsugorítani, hiszen ezzel nélkülözhetetlen lakófunkciók vesznének el.

Mindazonáltal a Pénzcentrum.hu által megkérdezett okleveles építészmérnök szerint egy kétgyermekes családnak kisebb kompromisszumokkal így is elég kell hogy legyen egy 60-70 négyzetméter alapterületű lakóépület, egy fiatal pár pedig simán elboldogul 30-40 négyzetméteren. Tehát a válság közepette egyáltalán nincs szükség az - egyébként megrendelői oldalról gyakorta jellemző - 200+ négyzetméter alapterületű ingatlanokra. Az okleveles építészmérnök szerint sokkal előrébb tartanánk, ha ezt mindenki belátná, és ezt a plusz pénzt inkább a minőségre fordítanánk. Legyen szó például az egyre hangsúlyosabb energetikai követelményekről.

Ezzel a gondolatmenettel összhangban egyébként a világ számos részén egyre inkább terjedőben vannak a kisméretű, főként előre gyártott elemekből épült épületek, illetve mobilházak. Ezen épületek ma már elképesztően gazdag formavilágban és luxusban állnak rendelkezésre. Arról nem is beszélve, hogy a töredékébe kerül telepítésük a hagyományos építési módozatokhoz képest. Természetesen - mint már korábban is említettük - meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy ezek esetében nem a méret a lényeg.

A legapróbb, hagyományos épületekre kifejezetten jó példa a 2010-es "Év Háza" díj nyertes alkotása. A Budakeszi-Makkosmárián megépült, minden tekintetben energiatakarékos családi ház alapterülete jelenleg mindössze 29 négyzetméter, azonban a funkcionális igények változásával a későbbiekben tovább bővíthető. Az épületnél tervezési alapvetés volt, hogy anyaghasználata, viselkedése legyen visszafogott, de tudjon annyit, amit egy korszerű műszaki paraméterekkel felruházott passzívház, de a gépészet minimálisra csökkentésével. A nyári meleg kint tartásáról így nem légkondicionáló gondoskodik, hanem a ház maga oldja azt meg. Az energiatakarékos családi ház egy négyzetméterre jutó fajlagos bekerülési költsége egyébként mindössze ~290 ezer forint volt.

Szintén a legolcsóbb épületek közé sorolhatóak a konténerekből készült lakóépületek, melyek építészeti felhasználása a '80-as évekre datálható. Eleinte műhelyek, kisebb munkaállomások kaptak bennük helyet, azonban mára - főként az áruk miatt - egyre inkább teret hódít lakóingatlanként történő felhasználásuk is. A konténerépítészet vagy a vasúti, vízi, illetve légi közlekedés által használt fémkonténerekből, vagy kifejezetten az erre a célra szánt moduláris elemekből építkezik. A technológia legnagyobb előnye az ára - használt konténereket már 1200 dollártól (~225 ezer forint) lehet vásárolni -, illetve bővíthetősége, valamint gyors kivitelezhetősége. Hátránya, hogy kiegészítő szerkezetek nélkül a konténerházak rossz hőszigetelők, és megmunkálásuk is szakértő kezet igényel.

Terjedőben vannak az Egyesült Államokban már régóta használt, könnyűszerkezetes mobilházak is. Magyarországon használt és új mobilházakat is forgalmaznak, de egy-két vállalkozás helyben is gyártja az épületeket. A mobilház könnyen és gyorsan telepíthető, csatlakoztatható a közművekre, több évszakban is használható, s alapozást sem igényel. Méretét tekintve többféle alaptípusról beszélhetünk (24 nm-es (8*3), 30 nm-es (3*10) és 40 nm-es (4*10)). A jogi szabályozás ugyanakkor nem egyértelmű. A magyar építésügyi törvényben ugyanis a mobilház kifejezés nem szerepel, s sokak szerint a telepítéséhez nem kell építési engedély.

Ugyanakkor a Belügyminisztérium szakmai álláspontja szerint a "mobilház" épületnek minősül és a telepítéséhez az építésügyi hatóság engedélye, vagy bejelentés megtétele szükséges. Az építményekre az építésügyi jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni a tervezéstől a használatbavételen át egészen a rendeltetésszerű használat és a karbantartási kötelezettség teljesítéséig. Nem vitathatóan ugyanis a "mobilház" létesítésének célja a lakás funkció megvalósítása, tehát jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgál, szerkezeteivel teret, helyiséget határol körbe meghatározott rendeltetés céljából. Ezen ismérvek alapján a tervezett építési helyen elhelyezett és a követelményeket kielégítő "mobilház" az Étv. "épület" fogalma alá tartozik és egyben építmény is.