Pénzcentrum • 2011. június 26. 08:02
A belvárost megóvná, a fejlesztési ötleteket egyedi döntések alapján javasolja elbírálni, a Dunát sokkal jobban kihasználná, és bevonná a városi szövetbe, a város képét befolyásoló adminisztrációs döntéseket pedig központosítaná Kerekes György, Budapest Főváros Önkormányzat Városépítészeti Főosztályának főosztályvezetője, aki a központosítási folyamatoknak köszönhetően jelenleg a főépítészi feladatköröket is ellátja. Az általa vezetett csapat jelenleg Budapest új városfejlesztési koncepcióján dolgozik, mely egy új jövőkép mellett hosszú távon befolyásolhatja majd a főváros fejlődését, arculatát. Interjú.
Portfolio.hu: Annak a főváros jövőjét meghatározó stratégiának a kialakítása, amelyről Tarlós István főpolgármester is beszélt korábban, önökhöz tartozik?
P.: Vannak-e már konkrét kijelölt célok, amelyek révén javulhat Budapest karaktere?
K.Gy.: Célokat csak akkor fogunk tudni mondani, ha elkészült az adatfelvétel és az adatok értékelése. Arra is kíváncsiak vagyunk például, hogy mi Budapest demográfiai trendje. Nem mindegy, hogy az elkövetkező tizenöt-húsz évben a lakosság csökkenésével vagy növekedésével kell-e számolnunk. Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre választ tudjunk adni, meg kell vizsgálnunk az utóbbi évtizedek demográfiai változásait. Eddigi ismereteink szerint az előző harmincéves időszak - az utóbbi két-három év kivételével - leginkább a főváros lakosságának csökkenéséről szólt, ugyanakkor bizonyos beavatkozásokkal képesek lehetünk megfordítani ezt a trendet. Az egyik legnagyobb hátrány, hogy a napi szinten az agglomerációból Budapestre gépjárművekkel ingázók közlekedése miatt jelentősen megnőtt a város forgalma, annak valamennyi kedvezőtlen következményével együtt. Intenzifikálni szeretnénk a városi területeket, ami nem azt jelenti, hogy felhőkarcolókat akarunk építeni, hanem hogy intenzívebbé kívánjuk tenni a nagy kiterjedésű családi házas övezeteket és bizonyos belső, városias területeket is. Emellett szeretnénk elérni, hogy visszavonzzuk a lakosságot Budapest területére. Olyan helyzetet kívánunk teremteni, hogy érdemes legyen a városban lakni. Ezzel pedig az ingázás mellett a környezetszennyezés is csökken fog. Ugyanide tartozik, hogy ha meg tudjuk állapítani, hogy a munkahelyi területek ma hol helyezkednek el, annak alapján körvonalazni tudjuk, hogy hol lenne jó koncentrálni őket. A munkahelyek helyenkénti centralizálásával pedig végeredményben a munka- és lakóhely közötti utazási időt tudjuk csökkenteni. Kollégáimmal régóta foglalkozunk Budapesttel, mégis naponta érnek meglepetések az adatok begyűjtése során. Számtalan olyan dologgal találkozunk, amire nem is gondoltunk volna.
P.: Budapest tehát ilyen tekintetben ismeretlen város?
K.Gy.: Azt nem mondanám. De a részletekben nagyon sok érdekesség bújik meg, és amikor elkezdjük kibontani az adatokat, rájövünk arra, hogy mi bizonyos prekoncepcióval kezdjük a tervezést. Értékalapú fejlesztést szeretnénk kidolgozni, ami természetesen aprólékos munka, mert rengeteg adatot kell összegyűjteni, ütköztetni egymással, értékelni és megvizsgálni, hogy a lakosság vágyainak, igényeinek a jelenlegi helyzet mennyire és milyen módon felel meg. A 2003-as utolsó városfejlesztési koncepció kidolgozása óta eltelt időben sok minden történt. Közbejött egy világgazdasági válság, sok minden nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna. Úgy gondolom, eljött az ideje annak, hogy egy kicsit új szemlélettel értékeljük újra a város jellegét, értékét, karakterét, és próbáljunk meg ezekre az adottságokra építeni.
P.: Mikorra készülhet el ez az átvilágítás?
K.Gy.: A koncepciókészítés első fázisát, az adat- és információgyűjtést szeptember közepére-végére szeretnénk lezárni, illetve előterjeszteni a közgyűlés elé. A mi feladatunk most az, hogy a legszélesebb körű munkát végezzük el, a legszélesebb körben dolgozzuk ki a lehetséges változatokat, hogy ebből tényleg olyan döntéssorozat szülessen, amely elősegíti Budapest fejlődését.
P.: Ön személyesen milyen fejlesztéseket valósítana meg a városban?
P.: A Budapest szíve program beleillik ebbe a koncepcióba?
K.Gy.: Igen, ez egy nagyon fontos lépése volt a belvárosi revitalizációnak és rehabilitációnak, ennek a folytatása szükséges.
P.: Mik a most alakulóban lévő szabályozási rendszer legfontosabb elemei?
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
P.: Maga a városfejlesztési koncepció mikor készülhet el?
K.Gy.: 2012 nyarának végére tervezzük az előterjesztést. A határidő betartása persze nemcsak tőlünk függ, elég sok egyeztetési eljárás van menetközben, és ha ezek elhúzódnak, akkor nyilván elhúzódik a tervezési idő is. De fontosnak tartjuk a határidő betartását, mert a városnak szüksége van a fejlesztési célok megismerésére, és a várospolitikusoknak szükségük van arra, hogy lássák: milyen feladatok hogyan követik egymást, és ezeknek milyen költségvetési igényük lesz.
P.: Amíg ez az új koncepció nem születik meg, mi a város stratégiája a leendő - nem túl nagyszámú - fejlesztéssel kapcsolatban?
K.Gy.: Fejlesztési moratórium nincs és nem is lesz, sőt azt kell mondanom, hogy azt szeretnénk, ha egyezségre tudnánk jutni a befektetőkkel. Úgy látom, hogy ma sem az állam, sem az önkormányzat nem rendelkezik olyan, nagy léptékű fejlesztésekre alkalmas forrásokkal, amelyekkel alapvetően meg lehetne változtatni a jelenlegi helyzetet. Ezért preferálnunk kell a megegyezést a fejlesztőkkel.
P.: Hogyan látja a főváros és a kerületek kapcsolatát?
K.Gy.: Úgy látom, az a rendszer, amely jelenleg érvényben van, haldoklik. A "huszonnégy város egy városban" nem vezet eredményre, az elmúlt húsz év csak harcokról szólt, megegyezés csak ritkán fordult elő. Az önkormányzati törvényben is születtek javaslatok arról, hogy ebben a kérdésben változtatások kerüljön sor, bízom benne, hogy kialakul az egységes főváros. Nem hiszem, hogy a kerületek bizonyos fokú önállóságát el kell venni, de ha fejlesztési kérdésekről van szó, akkor központi gondolkodásra van szükség.
P.: Önnek mi a véleménye a magasházakról?
K.Gy.: Előre bocsátom, nem vagyok engedélyező hatóság, csak javaslattevő. Építészként azt mondom, hogy mindennek megvan a maga helye. Az biztos, hogy vannak olyan területek, ahová nem szabad magasházat építeni: ilyen a belváros és azok az értékes területek, ahol már "beállt" a város, kialakult a struktúra, a környezet. Ugyanakkor a városnak vannak olyan szerkezeti részei, ahol egyáltalán nem hatna idegenül építészeti hangsúlyokat helyezése. Ilyenek lehetnek például a Hungária körút és a sugárutak csomópontjainak környezetei. Nyilván meg kell majd állapodni arról, hogy mit értünk a magasház fogalmán, én nem felhőkarcolókban gondolkodom.
P.: Elég sok szellemház is található Budapesten. Ezekkel mit lehet tenni?