Pénzcentrum • 2010. június 21. 05:22
Ausztria lehet az első olyan uniós ország, amely áramellátását teljes egészében megújuló energiaforrásból fedezi. Egy, a megújuló energiával kereskedő szövetségek által rendezett konferencia eredménye szerint, teljességgel reális kilátás az, hogy 2020-ra Ausztria áramellátásának 100 százaléka tiszta forrásból származik majd.
A 2009 októberében életbe lépett új osztrák zöldenergia-törvény fontos lépést jelent az irányban, hogy tovább növelje az osztrák áramellátáson belül a megújuló energiaforrások felhasználását. A törvény a zöld energia maximális támogatási mértékét 17-ről 21 millió euróra növeli és a támogatás időtartamát is megemeli 11,25-ről 13 évre. A támogatott zöld energia a teljes energiafogyasztás 9,8 %-át tette ki 2009-ben, az új törvény támogatásával ez az érték 2015-re 15 százalékra nőhet.
Annak, hogy az osztrák kormány támogatja a megújuló energiákat a környezetvédelmen túl gazdasági okai is vannak. Az osztrák szélenergia export már elérte az évi 350 millió eurós értéket, az éves növekedési ráta 30% körül van. Az IG Windkraft osztrák szélenergia társaság szerint az osztrák szélenergia gazdaságnak minden egyes szélerőmű körülbelül 3 millió eurós hasznot hoz. Felismerve a szélenergia rendkívüli hasznosságát a nemzetgazdaság és a munkaerő piac számára és részletesen megvizsgálva a tényleges termelési költségeit, az elkövetkezendő tíz évben a szélenergiából nyert áramtermelés több mint háromszorosára nőhet Ausztriában.
Jelenleg 617 darab szélerőmű működik az országban, beépített kapacitásuk 995 MW. Évente 2 milliárd kWh-t termelnek, ez az ország teljes áram fogyasztásának 3 százaléka, mely megfelel 600,000 osztrák háztartás áramfelhasználásának. 2020-ra a szélerőművek száma 1100-ra nőhet, az így előállított elektromos áram mennyisége 7,3 milliárd kWh lesz, mely Ausztria teljes áramellátásának 10 százalékát fedezi majd. Az így kiváltott CO2 mennyiség 4 millió tonna lesz.
Mi a helyzet hazánkban?
Magyarországon az új kormányzat nemrég jelentette be, hogy még az év végéig elkészíti a 2030-ig kitekintő új energiastratégiát, amelynek szerves részét képezik majd a klímavédelmi szempontok is. Mint ismeretes, az Unió felé hazánk vállalta, hogy az ország teljes energiafelhasználásának 13%-át megújuló forrásokon termeli meg 2020-ra. A 20%-os uniós átlagvállalás mellett ez arány talán nem tűnik nehezen teljesíthetőnek, azonban a hazai adottságok mellett ennek teljesítése is hatalmas kihívásokat támaszthat az országgal szemben. Nemrég megjelent elemzések szerint évente 1000 milliárdos nagyságrendű befektetésekre lesz szükség a magyar - zöld - energiaiparban annak érdekében, hogy az előirányzott cél teljesíthető legyen.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az új stratégiát követően megújítják majd a hazai megújuló támogatási rendszereket is, amelyek kapcsán érdemes szemügyre venni az osztrák megközelítést, amely hangsúlyozza a technológiák mögötti ipari/nemzetgazdasági szempontokat is.
A hazai megújuló cselekvési tervet eredetileg június 30-ára kellett volna elkészíteni, azonban az új kormányzat ezt a határidőt eltolta annak érdekében, hogy a megújuló energiák elterjedésének ütemtervét az új energiastratégiának megfelelően dolgozhassa ki. Az eredeti határidőt egyébként Brüsszel jelölte ki, és minden tagországra érvényes, vagyis minden országnak el kell készítenie egy olyan ütemtervet, amelyben kijelölik, hogy az adott nemzeti vállalást milyen ütemben, mely szegmensekben kívánják elérni 2020-ig. A tervet rendszeresen felül is vizsgálják majd Brüsszelben, ellenőrizvén, hogy milyen úton haladnak az egyes tagországok a 2020-as célok megvalósításban.