Pénzcentrum • 2010. április 15. 04:50
Ma egy átlagos magyar lakás 60 százalékkal több energiát használ fel, mint egy átlagos nyugat-európai lakás. Az energiaárak emelkedésével egyre többen kezdenek el gondolkodni a lakásuk energiatakarékos felújításán, aminek megtérülése egyre rövidebb időt igényel. Nem mellékesen, a környezetbarát felújítások állami célokat is szolgálnak, így jelentős támogatásokkal igyekszik az állam a korszerűsítő beruházásokat támogatni.
A lakásfelújításokkal kapcsolatban a legfontosabb feladat hazánkban a korszerűtlen szigetelések és a fűtési rendszerek korszerűsítse, mivel ezek állapotának javítása vezetne a legnagyobb energia hatékonyság javuláshoz, de számos egyéb megoldás is kínálkozik, amelyek valamilyen módon az épületek energiafogyasztását csökkentik. Ilyen lehet a napenergia használata vízmelegítésre és áramtermelésére, nyílászárók és falak szigetelése, lodzsák, teraszok beépítése, fűtés korszerűsítése például kondenzációs, vagy pellettüzelésű kazánnal, hőszivattyúk beszerzése és még számos más lehetőség.
Így lehet falat kivenni, ajtót vágni egy panelben Kattints!
A különböző típusú átalakítások megtérülési ideje jelentősen eltérhet egymástól, de felújítandó lakások állapotától függően nagy eltérés adódhat abban az esetben is, ha ugyanabba a felújításba fogunk két különböző lakásban. Az átalakítás például hamarabb megtérül, ha a ház rosszabb állapotban van, a falak vékonyabbak, a szigetelések már nem megfelelőek, a fűtési rendszer elavult. Fordítva viszont, egy energia megtakarító beruházás megtérülése hosszabb időt jelenthet, ha a ház korszerűbb és más energia-hatékony eszközt is használnak már. A megtérülési időt befolyásolja még, hogy gáz-, vagy villanyfűtést használnak, illetve az állami támogatás mértéke is.
Az Energia Klub adatai szerint, a háztartások energiafelhasználásának nagyjából háromnegyedét a fűtés teszi ki. Emiatt komoly eredményt lehet elérni a hőszigetelés és a fűtési rendszer hatékonyságának javításával. Az Energia Klub becslése alapján egy jól kivitelezett, tartós szigetelés évi 15-20 százalék körüli fűtési energiamegtakarítást eredményez. Bár a szigetelés megtérülési idejét nehéz megbecsülni, hiszen a már említett adottságok nagyban befolyásolhatják. A legfontosabb a tető hőszigetelése, mivel a meleg levegő felfelé szökik ki a legkönnyebben, ennek ára nagyjából 2500-3000 forint négyzetméterenként, hasonlóan a falak szigeteléséhez, mindezek megtérülése egyes számítások szerint 2-4 év.
Távfűtésesek, figyelem! Fontos információ! Kattints!
A napkollektor is egyre népszerűbb megoldás, ára azonban még mindig viszonylag magas. Egy négytagú családnak nagyjából 1-1,5 millió forint szükséges egy 300 literes tartály és a megfelelő méretű kollektor beszereléséhez. Önmagában a napkollektor nem képes az általunk is használt hőfokra melegíteni a vizet, de a vízmelegítésre fordított energia 50-60 százalékát megspórolhatjuk vele. Szakértők számítása szerint a kollektor bevezetésével hangsúlyozottan a jelenlegi energiaárak alapján a megtérülés villanybojler esetén 5 év körül, míg gáz esetében 13,5 év körül alakulhat, ami természetesen az energiaárak emelkedésével rövidülhet.
A kondenzációs kazán egy szintén népszerű eszköz, azzal tud nagyobb hatékonyságot elérni a hagyományos gázkazánokhoz képest, hogy nem hagyja elveszni a füstgázban lévő gőz kondenzációs hőjét, ezáltal a hagyományos gázkazánok teljesítményét jelentősen felülmúlja. Egy energiatakarékos termékeket gyártó vállalat elemzése szerint a kondenzációs kazán megtérülése nagyjából 3-5 év, feltéve, ha egyébként is új kazán beszerzése lenne szükséges a felújításhoz. A hagyományos gázkazán 150-200 ezres árával szemben ugyanis egy kondenzációs kazán ára nagyjából 250-350 ezer forint. Az árkülönbözetet pedig a nagyobb hatékonyságú kazánnal 3-5 év alatt lehet megspórolni.
Még nagyobb haszon a paneloknál
A 4 milliósra becsült hazai lakásállományból mintegy 780 ezer a házgyári technológiával épült otthon, amelyek nagy részét a 60-as és a 80-as évek között "iparosított technológiával" építették, ezekben a panelekben él a magyar lakosság egyötöde. A panelek pazarló fűtése miatt az éves áram-felhasználás 5 százalékával egyenértékű energia veszik el, aminek előállítása egymillió tonna széndioxid-szennyezéssel is jár. Emiatt a panelok felújítása jelentős energia megtakarításához vezetne, ami költségcsökkenést jelentene a lakóknak, de jót tenne a környezetnek is.
Egy panelház lakói a felújítás révén a ház energiaköltségeinek akár 40-50 százalékát is megtakaríthatják, ami lakásonként akár havi 10-15 ezer forint csökkenést is eredményezhet a rezsiből. Erre jó példa az óbudai Faluház. A 10 emeletes, több mint 3000 embernek otthont adó ház felújítása 1,2 milliárd forintba került. Ebből a lakók 320 millió forintot, vagyis a teljes összeg 27 százalékát fizették, a többit az állam, illetve EU-s támogatással az Önkormányzat állta. A látványos festés mellett az épület új hőszigetelést, napkollektorokat és nyílászárókat kapott, amelyektől azt várják, hogy az energiaköltségek közel a felére esnek majd vissza.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
1000 milliárd forintból az összes panelt energiatakarékossá lehetne alakítani, ami a hőszigetelést, nyílászárók cseréjét, és a fűtés korszerűsítését jelentené - állítja Ertsey Attila, építész. Ehhez lakásonként 2,2-2,5 millió forint kéne számításai szerint, eközben az óbudai faluház esetén egy lakásra csak 1,3 millió forint jutott. A felújításba fogó családoknak nem kell megijedniük a több mint egymilliós beruházás láttán, mivel a bankok erre külön konstrukciókat dolgoztak ki, melyekkel optimális esetben az energia-megtakarításból származó haszon kisebb lesz a banki fizetési részleteknél.
Állami támogatás
Az állami támogatásnak fontos szerepe van az energiafelhasználás hatékonyságát javító beruházások esetében, hiszen a viszonylag drága beruházások állami segítség nélkül hosszú idő alatt térülnének csak meg a lakók számára. A klímavédelmi beruházások az állam számára is fontosak, hiszen egyrészt primer energia-megtakarítást eredményeznek, másrészt a széndioxid-kibocsátás jelentős csökkenését okozzák, mivel az épületekhez kapcsolódó kibocsátások adják a teljes hazai széndioxid-kibocsátás 30 százalékát.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Klímabarát Otthon Energiahatékonysági Alprogramjában a hagyományos technológiával épült lakások, társasházak felújítására, illetve energia-hatékony új otthonok építésére lehet pályázni. Az alaptámogatás mértéke 30 százalék, de az ún. KlímaBónusz támogatással együtt akár már a beruházás 60 százalékához is hozzá lehet jutni támogatásként. Emellett van még lehetőség a Főtávnál az ún. ÖkoPlusz program keretében lakásonként legfeljebb 77 ezer forintos támogatásra pályázni, mellyel a távfűtött épületek fűtésrendszerét lehet korszerűsíteni.
Bár a panel program 2009 végén lejárt, feltételezhető, hogy valamilyen program a jövőben is lesz. A választáson győztes párt programja ugyanis évente a lakásállomány 10 százalékának felújításáról is szól, melyet az országos energiahatékonysági program keretében hajtanának végre. A nagyratörő tervek pedig jelentős állami támogatási keret felállítását sejtetik.