Elsőre hihetetlen, de nem verik el minden zsebpénzüket a magyar gyerekek!
A szülők sem gondolják, pedig úgy fest, tényleg így van!
A szülők sem gondolják, pedig úgy fest, tényleg így van!
Vizsgálják, érdemes lenne-e a középiskolások második idegen nyelvi óráinak számát átcsoportosítani, és inkább egy nyelvet tanítani nekik magasabb óraszámban - jelentette be még szeptemberben az Innovációs és Technológiai Minisztérium olvasható az Eduline.hu-n.
Kevés olyan mutató van, amiben nem teljesítünk rosszul.
A történelemtanár a Portfolio konferenciáján beszélt a diákok öngondoskodásáról.
A történelemoktatás terén a legégetőbb probléma a tananyag zsúfoltsága, ezen kétségkívül változtat az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezete. Számos, főleg egyetemes történelmi téma került ki az új NAT-ból, ami korábban része volt a tantervnek.
Ezen nincs mit magyarázni.
A diákok 59 százaléka tanul 2 vagy több idegen nyelvet az Európai Unió tagállamaiban - derül ki egy frissen publikált felmérésből. Az egyes tagállamok között azonban igen nagy eltérések tapasztalhatóak: míg Finnországban kis híján az összes diák legalább két idegen nyelvet tanul, addig a lista másik végén olyan országok - köztük Magyarország - találhatóak, ahol ez az arány a 10 százalékot sem éri el.
Hatalmas előnnyel indulnak azok az egyetemisták, akik tanulmányaik során rövidebb-hosszabb ideig külföldi egyetemeken tanulnak, hiszen stabil nyelvtudással, szélesebb látókörrel, életre szóló élményekkel gyarapodhatnak. Az így szerzett tapasztalatok megfizethetetlen előnyt jelenthetnek a munkaerőpiacon, a tudásszerzéshez azonban először komoly összeget kell befektetnünk.
Mutatjuk az országos felmérés eredményeit.
Október elejéig is eltarthat az iskolakezdési szezon.
Az állami oktatás csak ritkán tudja személyre szabottan kezelni a helyzetet.
Felmérést indított a Szülői Hang Közösség annak érdekében, hogy megértse a tanárhiányból adódó problémák mélységét és annak összefüggéseit. A válaszokat minden kérdésnél két csoportra osztották: azokéra, akik közvetlenül nem találkoznak a tanárhiánnyal, és azokéra, akiket ez a probléma közvetlenül is érint, és az elmúlt 1 évben a gyerekük valamely tantárgyából legalább 2 héten keresztül nem volt érdemi oktatás.
Magyarországon a középiskolát kezdő diákok csaknem 25 százaléka funkcionális analfabéta. Az oktatás minősége pedig jócskán kihat a leendő munkavállalók képességeire, éppen ezért a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége változásokat sürget az oktatás területén.
És te mennyit költöttél idén?
Újabb elkeserítő adatot közölt a magyar oktatásról az Eurostat. Most azonban nem egy nemzetközi rangsorból való kimaradásról van szó, hanem egészen egyszerűen arról, hogy Budapest lakói mennyire elégedettek városuk iskoláival, egyéb oktatási intézményeivel. Az eredmények magukért beszélnek, a statisztikákban vizsgált országok közül Budapest hátulról az ötödik helyen végzett, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a megkérdezettek majd fele elégedetlen az oktatás színvonalával.
Sokan olyan dolgokért fizetnek, amiért nem kellene.
Míg Franciaországban az idei tanévtől betiltották az általános iskolai mobilhasználatot, más országokban előszeretettel használják az órákon a gyermekek saját digitális eszközeit. Magyarországon maguk az intézmények dönthetnek arról, hogyan korlátozzák a mobilok és tabletek használatát. A közfelfogás szerint az okostelefonok elvonják a diákok figyelmét nemcsak a tananyagról, hanem egymásról is, ugyanakkor olyan fogalmak születnek, mint az e-learning vagy az m-learning, azaz a digitalizáció és a mobileszközök használata tanulási, oktatási célokra.
Az iskolák által használt Neptun KRÉTA (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer) adatai alapján rengeteg tanár hiányzik a magyar közoktatásból - írja az Index.hu
Nem érdemes tovább várni.
Újabb modern eszközzel támogatják az iskolai keretek között zajló pénzügyi ismeretterjesztést.
A nyári hónapokban döntően uniós forrásokból mintegy százezer informatikai eszköz - asztali számítógép, lapotop, tablet - érkezett az iskolákba - mondta el az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelésért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán pénteken.
Világszerte nagyjából minden harmadik gyereket zaklatnak, valamint ugyanilyen arányban vettek már részt verekedésben. Világszerte 150 millió gyereknek volt már része iskolai erőszakban, amelybe nem csak a zaklatás és a verekedés, de a szexuális és nemi alapú erőszak is beletartozik.