Borbándi Dániel • 2024. október 8. 05:13
Az oktatásban egyre több kihívással szembesül minden diák, ám még egy ilyen embert (és gyereket) próbáló környezetben is különösen nehéz helyzetben vannak a sajátos nevelési igényű (SNI-s) diákok. Az ilyen tanulók száma sok helyen a megengedett 10%-os határértéket is jócskán meghaladja, ráadásul róluk az oktatás állandó problémái mellett talán kevesebb szó is esik. Az SNI kategóriák közti határvonalak gyakran elmosódnak, így nehéz eldönteni, ki kerülhet be a normál tanulók közé, és ki nem. A hagyományos pedagógusok gyakran nincsenek felkészítve ezeknek a kihívásoknak a kezelésére, ami tovább nehezíti a helyzetet. A Pénzcentrum mai cikkében szakértők segítségével többek között ezekről a témákról is beszélgettünk.
Elkezdődött a tanév, és az iskolákban tapasztalható problémák nem csökkentek: a tanárok túlterheltek, a bérek alacsonyak, egyre nagyobb a pedagógus- és igazgatóhiány, ráadásul a tanári támogatások kifizetése is akadozik. Mindezek mellett azonban van egy olyan diákcsoport, akiknek már a normál körülmények között is nehézségekkel kell szembenézniük: a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek. Hogyan boldogulnak ők a jelenlegi rendszerben, amely az oktatás minden területén kihívásokkal küzd? Milyen megoldások segíthetnék az ő fejlődésüket? A Pénzcentrum mai cikkében többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Schinné Szekeres Csillával, gyógypedagógus diagnosztával, a nyíregyházi szakszolgálat dolgozójával, valamint Sárga Noémi, pszichológussal.
Mint ahogy a bevezetőben már kiemeltük, Magyarországon súlyos problémát jelent a különböző (társadalmi, szociális, értelmi, mozgásszervi) nehézségekkel küzdő diákok integrációja. Ezért kezdetben arról érdeklődtünk, hogy egyáltalán milyen kategóriákat tudunk megkülönböztetni az úgynevezett SNI-s, vagy sajátos nevelési igényű diákok körében. Schinné Szekeres Csilla szerint a probléma egyre nagyobb kihívást jelent, hiszen
ma már óvodai szinten is számos eset diagnosztizálható. Az egyik ilyen jellemző probléma az a kevert specifikus fejlődési zavar, amely minden területet lefed, tehát az ilyen típusú gyermekek esetében mindenhol gond van: szülés előtt, szülés körül, illetve születés után is. Náluk a mozgás és a beszéd fejlődésében is probléma van, ebből kifolyólag a későbbiekben a kognitív területeken is problémát mutatnak, ezt jelenti a kevert specifikus fejlődési zavar.
- mondta el a szakember, aki kiemelte azt is, a kevert specifikus fejlődési zavar mellett általában az autizmus spektrumzavar az, ami megjelenik az óvodai és iskolai területeken egyaránt. Igaz, az óvodákban nem nagyon kapnak a gyermekek autizmus kódot, helyette pervazív fejlődési zavarra utaló problémaként diagnosztizálják az esetet. A gyógypedagógus hangsúlyozta: egyébként ez is autizmusnak számít, úgy szokták mondani hogy ez az autizmusnak a megelőző állapota.
A harmadik körbe az autizmus spektrumon azok a gyermekek tartoznak, akik már 3 éves korban egyértelműen látszik a kognitív képességek nagyon nagy gyengesége. Általában elég hamar bekerülnek a szakszolgálathoz. Ők gyakorta az épek közé, önkormányzati óvodákba vagy iskolákba kerülnek be. Egyházi iskolákban viszont pont fordítva van, ott az autizmust nem nagyon tudják befogadni, ugyanis az alapító okiratban nincs benne az autizmus spektrumzavar ellátása. Nincs rá náluk szakember, emiatt értelemszerűen nem merik felvállalni a dolgot. Más a helyzet a Down-szindrómások esetében, akiket hagyományos iskolába, épek közé ritkán vesznek fel, ám egyházi iskolában előfordul rá 1-1 példa
– ecsetelte a korábban diagnosztikai területen is dolgozó gyógypedagógus.
A szakértő szerint mindenképp meg kell említeni a BTM-es, azaz a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekeket is. Mint mondta, ezek nem zavarszintű területek, ezért ők épnek minősülnek, általában iskolás korra válnak csak sajátos nevelési igényűvé.
Az óvodában inkább a BTM az, ami megjelenik, jellemzően ebből alakul ki az SNI iskolás korra. Nagyon ritka a hallás vagy látássérült kisgyermek az óvodákban. 30 év alatt eddig nem nagyon találkoztam ilyen típusú gyermekkel. Az általános iskolákban a diszlexiások, diszgráfiások és diszkalkuliások, általában a harmadik osztály környékén kerülnek diagnosztizálásra, amikor az alapvető készségek, mint az írás, olvasás és számolás mások esetében már fejlettebb szintre érnek.
– mondta el a szakember.
Mitől függ az integráció sikeressége?
Mint kiderült, az autista gyerekek integrációja nagyban függ attól, mennyire súlyos a spektrumzavaruk. Az enyhébb eseteknél lehetséges az integráció, de ha súlyos viselkedési problémák merülnek fel, mint például az ön- vagy közveszélyesség, esetleg (ez sajnos jellemző) akkor ezek a gyerekek nem integrálhatók.
A szakértői bizottságoknak nagy a felelőssége abban, hogy eldöntsék, ki integrálható és ki nem. Az olyan kevert specifikus fejlődési zavarokkal küzdő gyerekek, akiknek a diagnózisa nem egyértelmű, speciális elbírálást igényelnek, és gyakran csak később derül ki, hogy milyen fejlesztési tervet kell követniük, vagy szegregált intézménybe kerülnek
– mesélte Schinné Szekeres Csilla.
És mint kiderült, az iskolák alapproblémái sajnos ezen a területen is éreztetik a hatásukat: "Az SNI-s diákok integrálása a magyar oktatási rendszerben sajnos komoly akadályokba ütközik. Az iskolákban a pedagógusoknak sajnos sokszor nincs megfelelő képesítése arra, hogyan segítsék az SNI-s diákokat, valamint a leterheltségük és a magas létszámú osztályok miatt sem tudnak kellő figyelmet fordítani rájuk". - fogalmazott Sárga Noémi.
A szakember szerint ráadásul egy komoly probléma is nehezíti az integrációt, amelynek köszönhetően sok problémás diák nem a megfelelő közegbe kerül. Mint mondta
A szülők is gyakran nehéz helyzetben vannak. Korábban találkoztam olyannal, hogy eltitikolták a diagnózist csak azért, hogy bekerülhessen az SNI-s diákokat nem fogadó intézménybe a gyermek. Végül a diák sem járt jól, mert nem tudta megkapni azt a támogatást, fejlesztést, amire szüksége lett volna.
Kikre hárul ez a feladat?
Minden esetben a területileg illetékes EGYMI, azaz Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet dolgozói látják el az ún. Utazó Gyógypedagógusi Hálózat keretében ezeket a gyerekeket, tehát lehet, hogy vannak olyan helyek, ahol van saját gyógypedagógusuk, de a habilitációs, rehabilitációs egyéni fejlesztéseket az „utazó” szakember látja el, aki területileg illetékes, ez mindenhol így van egész Magyarországon - emelte ki lapunknak a szakértő.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Hosszútávú tanulási esélyek
Schinné Szekeres Csilla elsősorban a szülők szerepének fontosságát igyekezett ezzel kapcsolatban kiemelni. Mint mondta,
azok a szülők, akik otthon tanulnak a gyerekkel, tehát felolvassák a gyereknek az anyagot, összefoglalják nekik a lényeget, stb, azoknak a gyerekei akár egyetemet is tudnak végezni. Tehát itt szülőnek a hozzáadott értéke nagyon fontos. De ha a szülő nem tud, vagy nincs lehetősége ilyen fokú segítséget nyújtani, illetve a gyereknek a motiváltsága kisebb, akkor általában maximum az érettségi és szakma lehet a cél.
A gyógypedagógus szerint a továbbtanulás fontolgatásakor azt is érdemes figyelembe venni, hogy a felsőoktatásban a szakértői bizottsági vélemény már nem számít semmilyen szinten sem. Ezeknek a diákoknak az egyetemen ugyanúgy kell írni, olvasni, szöveget érteni, mint bárki másnak. Ráadásul ebben a felsőoktatás már semmilyen segítséget nem tud adni.
Milyen lehetőségek állnak a hagyományos pedagógusok és a szülők előtt a probléma enyhítésére?
Az oktatási rendszer alapproblémáiból fakadóan a közoktatásban erre szinte semmiféle lehetőség nincs. Schinné Szekeres Csilla szerint ráadásul, a szülők sok esetben nem fogadják el azt, hogy a gyermekük ezzel a nehézséggel él, még akkor sem, ha erről már papírjuk is van.
Pedig Sárga Noémi szerint a szülők azzal tudnak leginkább segíteni a gyermekeiknek, ha biztosítanak fejlesztést akár iskolán kívül, valamint pszichológiai támogatást, hogy segítsék a megküzdést a nehézségekkel. Kritikus lenne az ellátórendszer fejlesztése, hogy a gyerekek megkaphassák a szükséges fejlesztést, hogy később kevesebb akadályba ütközzenek az életük során.
Ezzel nyíregházi gyógypedagógus kollégája is egyetértett. Ő úgy gondolja, egy ideális világban
az lenne a legjobb megoldás, hogy ha bármilyen lehetőség felmerül egy órán, akkor a gyógypedagógus a disz-es gyerekekkel külön dolgozzon ugyanazon a területen, mert ő tudja hogy milyen módszerrel és eszközökkel lehet azt a feladatot megoldani
– mondta el a szakember.
Mennyibe kerül az, ha egy szülő különutas megoldást keres a problémára?
A diszeseket és a sajátos nevelési igényűeket csak és kizárólag gyógypedagógus láthatja el, fejlesztő pedagógus már nem. Az említett utazó pedagógusok segítsége ingyenesen jár, ha viszont ezen felül valaki külső segítséget is biztosítana a gyermeke számára, az már mind pénzbe kerül, külső helyszínen történő megsegítésre ingyenesen nincs lehetőség. Ezek körülbelül 6000 forintnál kezdődnek, legalábbis vidéken, például itt, Nyíregyházán. De Budapesten inkább 10 000 forintba kerül egy óra, illetve ez az egy óra sok esetben csupán 45 perc – ecsetelte Schinné Szekeres Csilla.
Mennyire megoldott az iskolákban az akadálymentesítés?
Végül arról kérdeztük a szakértőket, mennyire könnyíti meg az állam a mozgásszervi és egyéb más testi fogyatékossággal rendelkező tanulók dolgát. Kiderült, ezzel kapcsolatban Magyarország kifejezetten pozitív képet mutat.
Szerintem a tankerületek nagy figyelmet fordítottak az akadálymentesítésre, mivel sok látás- és hallássérült ép gyermek is van. Erre már csak a tűz- és balesetvédelem szempontjából is nagy hangsúlyt kellett fektetniük, amely az utóbbi években Magyarországon kiemelt fontosságúvá vált a legtöbb intézményben. Nyíregyházán lifteket szereltek fel és akadálymentes bejáratokat alakítottak ki, szerintem azért Magyarország legtöbb intézményében már általánosnak mondható.
– zárta összegzését a nyíregyházi gyógypedagós szakember.